Szó szerint „földszinti terem", kertre nyíló, barokk korban kedvelt enteriőr, amely sokszor barlangra emlékeztetően mesterségesen utánozza a természetet
Többrétegű, többszínű vakolat esetében alkalmazható itáliai eredetű díszítőeljárás: a felső felületből eltávolított részek az alatta lévőben rajzolják ki a díszítést
Az alberti teória szerint a kitöltő falazat
Európai művészeti mozgalom, amely a XIX. század utolsó két évtizedében érte el csúcspontját a vizuális művészetekben, az irodalomban és a zenében egyaránt. A névadás 1886-ban, Jean Moréas szimbolista manifesztumában történt meg. A képzőművészetben először 1892-ben Albert Aurier használta a fogalmat (ideák festészete). Komplex esztétikája magában foglalta a misztikus, platonista, okkultista tanokat, a pszichológia, nyelvészet, politikaelmélet számos elemét. Alkotói közül sokan a XIX. századi materializmus tanaival szálltak szembe, mások megpróbálták a modern tudományt a spirituális tradíciókkal összhangba hozni. A szimbolista kritika az impresszionizmust és a neoimpresszionizmust egyaránt szimbolistaként értelmezte Franciaországban.
1897-ben alakult, hivatalos alapszabályzattal rendelkező, modern szemléletű művészegyesület Krakkóban. Többségükben akkor már ismert művészek hozták létre (Józef Mehoffer, Jacek Malczewski, Julian Fałat, Stanisław Wyspiański stb.). Számos kiállítást rendeztek külföldön és belföldön, 1950-ig. Budapesten 1910-ben mutatkoztak be munkáikkal a Könyves Kálmán Szalonban.
Ar. "szokás" A Próféta életének mintája, szokása, mely a hadíszban található.