A film és társművészetei

5. Film és képzőművészet: Peter Greenaway

Peter Greenaway, a képzőművész

1942-ben született

1960: képzőművészeti főiskola

korabeli képzőművészeti képzés alapja: perspektíva, anatómia tanulmányozása

törekvés a világ érzékelésének pontos leképezésére

→ városképek, enteriőrök / impresszionista + szocialista realista jelleggel

az észak-amerikai modernizmus nincs hatással erre a fajta főiskolai képzésre

Greenaway tábla- és falfestészetre szakosodott

azonban nem érdekli a megfigyelés / dokumentarizmus

tanárai szerint túl „irodalmias" a stílusa

elvárás: „azt rajzolja, amit lát, ne azt, amit tud" - ennek az elgondolásnak a kigúnyolása A rajzoló szerződése

1963: R. B. Kitaj (amerikai festő, aki Londonban végzett festészeti tanulmányokat) kiállítása:

modernizmus + figurativitás kibékítése

városi környezetből származó formavilág

a popart továbbgondolása:

kollázstechnika, figuratív és absztrakt motívumok sorozatokban

+ írott, nyomtatott szövegek aplikálása:

festészet és írás közti kapcsolat hangsúlyozása

intellektuális befogadói attitűdöt kívánt, nem csak formai jegyeken alapulót

Greenaway számára fontos:

• a festészet lehet bonyolult, mint a költészet

• kollázs: az elrendezést hangsúlyozni, az egymás mellé rendelést

Betlehemi csillag című festmény:

az oltárkép struktúrájára alapoz → strukturált / több képből álló forma

a számok szerepe!

a komplexitás újszerű felfogása

sikertelen felvételi filmkészítő szakra

1965: Központi Információs Hivatal - kormányhivatal, kulturális és tájékoztató intézmény

                                                           15 évig dolgozik itt - közben képzőművészként is működik

Greenaway képzőművészeti gondolkodásának meghatározó konceptuális jegyei:

• FELÜLET: a hordozó laposságát hangsúlyozni

illuzionizmus elutasítása

felület = asztallap, kapcsolótábla

                        ↓

működési folyamatokra utal,

nem elsősorban vizuális élmény

• DECENTRÁLT műtárgy: nem kompozíció elvű

heterogenitás, diffúz „terjeszkedés"

pl.: Számítógépes szókincs Kép: Green2 című kép = működési folyamatok leképezése

                                                           gesztus és rejtjelezés

• INFORMÁCIÓELMÉLET, KIBERNETIKA, szemiotika, játékelmélet

a 60-as években divatosak a „tudományt" tematizáló alkotók

Greenaway 1968-ban látta az ilyen jellegű alkotók műveiből rendezett gyűjteményes tárlatot

→ számítógépes és csillagképes alkotásai:

illuzórikus rendszerezés

ironizál a tudományos rendszerezés lehetőségén

• „ALANTAS" MATÉRIA megőrzése ↔ amerikai popart: fogyasztási javak bősége,

 kicserélhetősége

                        ↓

            szabad asszociációk ↔ narratív film

• JÁTÉKTÁBLA:  síkágyas képsík elképzelés

szabályok vezérelte társas érintkezés

furcsa tájkép

• TÉRKÉP:

1970-es évek: sajátos tájképek - a hagyományos műfaji felfogás ellenében

alapja nem személyes élmény - a tudományból indul ki:

                                                           földrajzkönyvek

                                                           térképek

                                                           táblázatok

                                                           légifelvételek

a táj fogalmához analitikusan közelít:

projekt: 2 km²  - térképpontokon golyóscsapágyak elásása

a térkép fogalmában benne rejlik: nyomozásra hív

92 térkép: minden felületen térképeket keres: kép: Green5

                        tehenek bőrének mintázatában

                        használt smirglipapíros stb.

kérdések: mi a térkép?

mi a különbség kép és térkép között?

táj és térkép viszonya?

            ↓

Borghes: 1933/34-es novellája: „A tudományos pontosságról"

Tájképfilmek:

Séta H-n keresztül

képek: Seta1, 2, 3, 4

Ablakok          

vidéki tájkép ablakon keresztül fényképezve

ablakkeret - perspektívarács A rajzoló szerződésében

• RÁCSOK, TÁBLÁZATOK

a modernizmus jellemzője = narratíva, fejlődés, történetiség ellenessége

számozás, listázás

tárgymutató

végtelen sorozatok képek: Green_Mikroszemcsék1, Mikroszemcsék3

a rács teremti a rendet képek: Green4, Green6

Greenaway, a kiállításrendező:

rendszerezni, felsorolni

a múzeum fogalmán ironizál

100 tárggyal lefedni a világot - iróniája: mi mindent fed le például a „töltőtoll"?

Greenaway, a filmrendező

A rajzoló szerződése

párhuzama Antonioni: Nagyítás (ott: fotó = film, itt: rajzok = film)

a művész figurája a központban: két angol festő - a Rajzoló és Greenaway

a művészet:     voyeurség

                        mérnöki munka

                        egy katasztrófa fekete doboza

                        a felfedezés eszköze

játék / titkok / obszcenitás - kultusza

            ↓

            a nyelv: kimond és elrejt („conversation")

   ↓

valóságmodelláló jelleg + ritualizálni az érzékeket

Mr. Neville játéka:          rajzolás

a család játéka:            cselszövés

fontos angol játék:         szerződés (a megragadhatatlan megragadása)

Greenaway: „minden műalkotás enciklopédikus"

                                                           ↓

                                               rendszerező stratégia / listák / 12 rajz

                                                           ↓

                                               de a magyarázó rendszerekbe vetett hit elvész (a művész veszélyben)

                                               (férfi: rendszerezés kudarca - nő: a káoszban túlélő)

                                                           ↓

                                               a felületek (az angol táj!) gyönyörűek, de nem magyaráznak meg

semmit, bármire felhasználhatóak

∑: a művészet nem szolgálja jobban az emberiséget, mint a tudomány

A Szakács, a Tolvaj, a Feleség és a Szeretője (1989)

Festészeti ihletés a filmben:

holland portré- és csoportkép festészet (XVII. század) képek: Nemetalfold 1-7

Frans Halls: Les Hollandais című képe

Fogalomtár:

A holland portréfestészet

A XV. századtól a portréfestészet igen elterjedt műfaj az európai festészetben. A XVI. században a hercegi udvarokban is divatos lett az arckép, így a kor szinte valamennyi híres művészének munkásságában fontos szerepet kap a portréfestészet. A XVII. században a holland művészeti piac természete, a fiatal köztársaság morális és társadalmi légköre új irányt szabott a portréfestészetnek. A feltörekvő, jómódú polgári réteg gyarapodása nagy mértékben kiszélesítette a potenciális portrémegrendelők (és modellek) körét. Más országokkal összehasonlítva Hollandiában szembeszökően több megrendelő jelentkezik a középosztály, mint a régi nemesség soraiból. Az arisztokrácia szinte kizárólag Hágában élt, s a királyi udvar nemigen bővelkedett anyagi javakban. A holland piac alakulásában döntően közrejátszott a kálvinista és szabad Hollandiában uralkodó életszemlélet: az egyént egyre inkább személyes érdemeiért és a társadalomban betöltött aktív szerepéért becsülték. Ebből következően megnőtt a kereslet olyan képmások iránt, amelyek a megrendelőt dolgos, érdemes polgárként vagy egy társadalmi intézmény, egyesület, jótékonysági szervezet tagjaként ábrázolták.

Rembrandt: Doktor Tulp anatómiája

Rembrandt első kísérlete a csoportos portré területén. Újításai: a többé-kevésbé hasonló szereplőkkel és sztereotip kompozícióval szemben, amin a testek és fejek egyetlen síkban, egymás mellett helyezkednének el, Rembrandt életszerű,mozgalmas jelenetet festett. Az egység érzetét a csoport tagjai között a tekintetek és mozdulatok párbeszédével teremti meg.

Rembrandt: Éjjeli őrjárat

A csoportkép a korabeli Hollandiában közkedvelt műfaj, de szereplőit általában statikus pózban ábrázolták, felsorakoztatva vagy egy asztal körül ülve. Rembrandt ezzel szemben életteli, mozgalmas jelenetet alkotott, rendkívüli fény- és színhatásokkal, atmoszférával.

asztaltársaság fotózása = nincs beállítás/ellenbeállítás → csoportképszerű elrendezés

pásztázó kameramozgás II a néző szemmozgása

keret nélküli élőkép II színházszerűség

festményből → színpadi tér

festményszerűalakkompozíciók

dekoratív, festményeket imitáló kosztümök

Greenaway: Éjjeli őrjárat

„Greenaway új filmje az Éjjeli őrjárat (Nightwatching) Rembrandt von Rijn egyik leghíresebb, azonos című festményét veszi alapul, amelyen a korabeli városi milícia tagjai láthatóak őrjáratra indulva.

Az extravagáns és mozgalmas látványvilágú dráma a festőművész szakmai és magánéletét tárja a nézők elé. A történelmi mese középpontjában a festményen szereplő karakterek mögé álmodott „összeesküvés, bujaság és gyilkosság" áll.

Greenaway új munkájával a 400 éve született mester munkássága előtt tiszteleg. A teátrális megoldások iránt kezdetektől vonzódó filmes az amszterdami Rijksmuseumban kiállított festményhez új befogadói koncepciót talált ki. A 2006 nyarán, június és augusztus között  megrendezett Holland Fesztivál nyitóakkordjaként színházi közeget teremtve, meglepő világítástechnikával, hangeffektekkel, mozgó képekkel keltette életre esténként a látogatóknak az 1640 körül alkotott remekművet."

(részlet a filmmel kapcsolatos sajtóhírből 2006 őszén)

Irodalomjegyzék:

Kiemelt szöveg:

Nánay Bence: A legutolsó új hullám. Peter Greenaway. In: Filmrendezőportrék (szerk.: Zalán Vince) Budapest: Osiris, 2003. pp. 123-145.

Ajánlott irodalom:

Hirsch Tibor: Bosun! Greenaway-jegyzetek. Budapest: Magyar Filmintézet, 1991.

A Filmvilág „Angol barokk" összeállítása. Filmvilág (1990/10.) pp. 3-20.

Festmények, rajzok és kollázsok - Peter Greenaway retrospektív kiállításának katalógusa. Budapest: MEO, 2002.

Woods, Allen: Being Naked Playing Dead: The Art of Peter Greenaway. Manchester: Manchester University Press, 1996.

Az órához vetítendő filmek:

Peter Greenaway: A rajzoló szerződése (1982)

Peter Greenaway: A Szakács, a Tolvaj, a Feleség és a Szeretője (1989)

Peter Greenaway: Séta H-n keresztül

Peter Greenaway: Ablakok