Fogalomtár etika szakosoknak

A felsõoktatás új képzési struktúrájában a bölcsészettudományi szakok között sajátos helyet foglal el a szabad bölcsészet alapszak, mivel különbözõ, korábban önálló szakként mûködõ szakirányokat foglal magába, mint például filozófia, etika, esztétika. Ennek az oktatási anyagnak a készítõi egyrészt a néhány éve kidolgozott és útjára indított etika, ember- és társadalomismeret egyetemi szak oktatása során szerzett tapasztalataikra támaszkodtak, másrészt a szabad bölcsészet szak sokfelé elágazó képzési követelményeire voltak tekintettel. Az ilyen jellegû képzés több, önmagában is nagy múlttal és gazdag ismeretanyaggal bíró tudományra épít. A hallgatók szemszögébõl nézve a legnagyobb nehézséget minden bizonnyal e széles tárgyterület áttekintése jelenti. Nehezen követhetõ, hogy az emberi létezéssel kapcsolatos problémák hogyan jelennek meg a legkülönbözõbb tudományokban, és milyen vonatkozást tartanak fenn egymással. Ebben igyekszik segítséget nyújtani a Fogalomtár szabad bölcsészet szakosoknak, különös tekintettel az etika szakirányra címû oktatási segédlet. Formáját és szerkesztési elvét tekintve leginkább egy lexikonhoz hasonlít: szócikkek, utalások, hivatkozások formájában tárgyalja a legfontosabb problémákat. A formai hasonlóságban azonban kimerül ez a rokonság. Célunk ugyanis az volt, hogy ne egy semleges, objektív hangvételû, tényközlõ lexikont vagy enciklopédiát készítsünk, hanem hogy az eddigi oktatási tapasztalatainkra támaszkodva, fogalmakon keresztül mutassuk be és dolgozzuk fel azokat az alapvetõ filozófiai, filozófiatörténeti, etikai, ismertelméleti, esztétikai, vallástörténeti, pszichoanalitikai kérdéseket, melyek tárgyalására kurzusaink épülnek. Egy-egy szócikk megírása során sok esetben nem annyira az információközlés szándéka, mint inkább az érdeklõdés felkeltése, illetve a lehetséges kutatási irányok kijelölése vezérelt bennünket. A szócikkek terjedelmében, hangsúlyozásában és kidolgozásában mutatkozó aránytalanságokat is ez magyarázza. Mindebbõl természetesen következik, hogy nem törekedtünk semmilyen értelemben sem a teljességre. Mind a címszavak kiválasztása, mind a kidolgozásuk és a hangvételük kapcsán számos hiányosságra lehetne felhívni a figyelmet. De éppen a formának köszönhetõen, mind a szócikkek, mind az idézetek tetszés szerint bõvíthetõk és kiegészíthetõk. A szerzõknek is feltett szándékuk, hogy tovább dolgozzanak munkájukon. A szerzõk nevének szignóját egyébként az egyes szócikkek végén feltüntettük: Dr. Kicsák Lóránt (K.L.), Komlósi Csaba (K.CS.), Dr. Loboczky János (L.J.), Dr. Thiel Katalin (T.K.) (A Dr. Thiel Katalin által írt szócikkek Heller Ágnes etikai trilógiája alapján készültek.) Persze a szócikkekben igyekeztünk az adott fogalomról vagy problémáról az alapvetõ információkat megadni, melyek minden esetben bõvülnek az utalásokon keresztül elérhetõ, odakapcsolódó fogalmakkal vagy problémákkal. A szócikkek után, ahol lehetséges volt, reprezentatív idézeteket adtunk meg, hogy az adott fogalom vagy probléma „eredeti” megfogalmazását is bemutassuk. Ezek tovább bõvíthetõk nagyobb terjedelmû szövegekkel, életrajzokkal, bibliográfiákkal, melyek egy központi adatbázisban helyezhetõk el. Így, felütve a Fogalomtárat egy szócikknél, az utalásokon és kapcsolódó szövegeken keresztül az olvasó elõtt egy egész problémakör történeti és tematikus összefüggésbe ágyazva bontakozhat ki.