A film és társművészetei

6. Film és építészet

Téma: hogyan jelenik meg az építészet, az épített környezet a filmben a különböző korokban,

film és város viszonya a filmtörténetben

I. Film és város kapcsolatának eredete

a film kezdetei: a városi élet intenzitását rögzíti a film:

Lumiére: A vonat érkezése (1895) mozgókép: vonaterkezes

Félicien Trewey: The Empire, Leicester Sq., London (1896) mozgókép: The Empire

a legkorábbi városfelvételek:

Leeds, 1888: Louis Le Prince fr. feltaláló ablakából Leeds egy igen forgalmas hídját filmezi - a feltaláló berendezéseivel együtt 2 év múlva egy utazás során rejtélyes módon eltűnt

Berlin, 1895: A Skladanowsky testvérek filmezik a várost - első nyilvános vetítésüket 1895. nov. 1-jén tartják Berlinben.

Fritz Lang: Metropolis (1927)

A korabeli modern építészet egyik példája: az 1920-as években épült lakótelep Frankfurt am Main-ban

kép: Ernst May_Frankfurt

Ruttmann: Berlin, egy nagyváros szinfóniája (1927) - egy nagyváros egy hétköznapjának költői ábrázolása

Dulac: A kagyló és a lelkész (1927) - a nagyváros mint pszichedélia

Vertov: Ember a felvevőgéppel (1928) - Oroszország különböző részein készült felvételek, a forradalom képi megjelenítése a város képével összefüggésben

az „emberi szem a városban" téma máig érvényes megfogalmazása

a film eleje: Odessza ébredése

Diktatúrák / diktátorok / város:

Sztálin Moszkva átalakítására törekvő gigászi terveinek filmes dokumentálását Alexander Medvedkin végezte

Hitler Berlint akarta átalakítani

mindkét terv megvalósítatlan maradt

A második világháború alatt a városok képei = dokumentum-híradók képei

ezek a pusztulás képei - főként a lebombázott Németország városainak képei dominálnak →

Rossellini: Németország, nulla év (1947)

mozgókép: Németorszag 0 év

II. A város képe az európai filmművészetben

a második világháború után Európában a lerombolt városok helyén hatalmas lakónegyedek épülnek - elidegenedést sugallnak

a háború utáni filmkészítők: a város mint a romlás képe, mint kihalt pusztaság

Európa képzetét teljesen újra kellett teremteni

Rossellini: Róma: nyílt város (1945)

Rossellini: Németország, nulla év (1947)

Vittorio de Sica: Biciklitolvajok (1948) - a főhős a távoli külvárosból nem ér be a városi munkába bicikli nélkül, ha nincs bicikli, akkor a reménytelen és kiúttalan külvárosban reked (egy olyan hatalmas lakóblokkban, amik a háború utáni Európában mindenfelé épültek)

a külváros a feszültségek és a negatív jelenségek terepe

Jacques Tati: Playtime (1967) - a modernista építészet jellegzetességeinek szatirikus rajza

mozgókép: Playtime1, 2, 3, 4

A korabeli modern építészet formavilága: Le Corbusier

képek: Le Corbusier (8 db)

60-as évek:

a 20-as évek óta először újra az extravagancia, a szabadosság terepe lesz a város: Godard, Tony Richardson, Makavejev filmjeiben

a társadalomból kivonulók, a szexuális extravagancia terepeként is a város jelenik meg

1968-ban a városok képe a filmeken ismét a felfordulásokkal kapcsolódik össze

Antonioni városi figurái: elidegenedés, otthontalanság (Napfogyatkozás, Éjszaka...)

a város a 60-as években sokszor a melankólia helyszíne:

Malle: Zazi a metróban (1960)

a város képei mint vizuális felkiáltójelek

a film amerikai dizájnere (William Klein) a korszakban város-fotóalbumairól híres

képek: Klein1, 2, 3, 4

A francia újhullám arculatát alapvetően meghatározzák Párizs képei

Truffaut: 400 csapás (1959)

mozgókép: 400 csapas1, 2, 3

Godard: Éli az életét (1962) - Nana bukása és halála kihalt, rideg városi tájképek háttere előtt jelenik meg

Fellini: Édes élet (1960) - a nyitó jelenetben a régi és az új találkozása a városi építészetben

Fellini: Róma (1972) - a rendező látomásos vallomása a városról

III. Fiktív városvíziók

Ridley Scott: Szárnyas fejvadász (1982)

Tarkovszkij: Solaris (1972) - Tokió mint a sci-fi és a jövő városa - hallucinatorikus jellege

IV. A Távol-Kelet metropoliszainak képe a kortárs filmben

Wong Kar-wai: Csunking expressz (1994)

Wong Kar-wai: 2046 (2004)

Sofia Coppola: Lost in Translation (2003)

Lau Wai-Keung - Mak Siu-Fai: Szigorúan piszkos ügyek (2002)

Irodalomjegyzék:

Kiemelt szövegek:

Kassák Lajos: Az abszolút film. Berlin: A nagyváros szinfóniája. In: Peternák Miklós (szerk.): F.I.L.M. A magyar avant-garde film története és dokumentumai. Budapest: Képzőművészeti Kiadó, 1991. pp. 98-107.

A Filmvilág „Városvíziók" című összeállítása (2002/9.) pp. 4-15.

Hirsch Tibor: Vészkijáratok. Jancsó Budapestje. Filmvilág (2002/6.) pp. 20-22.

Retró, posztmodern, high-tech. Fiatal operatőrök Budapestről. Filmvilág (2005/3.) pp. 4-8.

Ajánlott olvasmányok:

Heath, Stephen: Narratív tér. In: Kovács András Bálint (vál.): A kortárs filmelmélet útjai. Budapest: Palatinus Kiadó, 2004. pp. 119-181.

Barber, Stephen: Projected Cities: Cinema and Urban Space. Reaktion Books, 2002.

Lamster, Mark (ed.): Architecture and Film. Princeton Architectural Press, 2000.

Shiel, Mark-Fitzmaurice, Tony (eds.): Screening The City. Verso, 2003.

Az órához vetítendő film:

Film: Fritz Lang: Metropolis (1927)