Bevezetés az alkotmányjogba

5. előadás: A magyar igazságszolgáltatási rendszer

1. A bíróságok rendszere

A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást  az Alkotmány 45. § (1) bekezdése szerint:

1. a Legfelsőbb Bíróság,
2. az ítélőtáblák,
3. a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint
4. a helyi és munkaügyi bíróságok

gyakorolják.

Az Alkotmány lehetővé teszi továbbá, hogy törvény külön bíróságok létrehozásáról rendelkezzék. Az Alkotmány általánosságban rögzíti azt is, hogy mit tekint a bíróságok feladatának:

• 1. védik és biztosítják az alkotmányos rendet, a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait és törvényes érdekeit,
• 2. büntetik a bűncselekmények elkövetőit,
• 3. ellenőrzik a közigazgatási határozatok törvényességét.

A magasabb-alacsonyabb szintek közötti különbségtétel nem hierarchikus viszonyt jelöl, az ellentétes lenne a bírói függetlenség elvével. A különböző bírósági típusok közötti különbségtétel a jogorvoslati rendszer tekintetében értelmezhető, az alacsonyabb szintű bíróságokon hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket a magasabb szintű bíróság bírálja el.

Helyi bíróság

A helyi bíróság általános hatáskörű elsőfokú bíróság. Első fokon jogosult eljárni mindazokban az ügyekben, amelyet törvény nem utal a megyei bíróság hatáskörébe.

A munkaügyi bíróság ellenben külön bíróság. A fővárosban és a megyékben működik, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perekben, valamint a törvény által hatáskörébe utalt egyéb ügyekben jár el.

Megyei bíróság

A megyei bíróság törvényben meghatározott ügyekben első fokon jár el, továbbá másodfokon elbírálja a helyi bíróságok határozatai ellen bejelentett fellebbezéseket.

Ítélőtábla       

Ítélőtáblák Budapesten, Szegeden, Pécsett, Győrött és Debrecenben működnek. Az ítélőtáblák kizárólag fellebbviteli tevékenységet látnak el. Törvényben meghatározott esetekben elbírálják a helyi, illetve a megyei bíróságok határozatai ellen beterjesztett jogorvoslatokat, továbbá eljárnak a hatáskörükbe utalt egyéb esetekben.

Legfelsőbb Bíróság

A Legfelsőbb Bíróság elbírálja - törvényben meghatározott ügyekben - a megyei bíróság vagy az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatokat. Elbírálja továbbá az ún. felülvizsgálati kérelmet is, ami rendkívüli jogorvoslati forma. Ezen kívül bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz, és eljár a hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben.

2. A bíróvá válás feltételei

Ki lehet bíró Magyarországon?

(1997. évi LXVII. törvény a bírák jogállásáról és javadalmazásáról)

3. § (1) A Magyar Köztársaságban bíróvá az nevezhető ki, aki

a) magyar állampolgár,

b) büntetlen előéletű,

c) választójoggal rendelkezik,

d) egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik,

e) a jogi szakvizsgát letette,

f) vállalja, hogy e törvény rendelkezéseinek megfelelően vagyonnyilatkozatot tesz,

g) legalább egy évig bírósági vagy ügyészségi titkárként, illetve korábban alkotmánybíróként, bíróként, katonai bíróként, ügyészként, közjegyzőként, ügyvédként, jogtanácsosként működött, vagy a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó központi közigazgatási szervnél közigazgatási, illetve jogi szakvizsgához kötött munkakörben dolgozott.

(2) Nem lehet bíró az, akivel szemben bűncselekmény miatt szabadságvesztést vagy közérdekű munkát szabtak ki, illetve akinek a büntetőeljárás során kényszergyógykezelését rendelték el és a bűnügyi nyilvántartásban szerepel. Ezt meghaladóan a bűnügyi nyilvántartásnak a pályázóra vonatkozó teljes körű adatait az OIT mérlegeli.

(3) A bírói kinevezés előtt pályaalkalmassági vizsgálaton kell részt venni. A vizsgálat eredményét az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: OIT) bírálja el.

A bíró szolgálati viszonya a köztársasági elnök általi kinevezéssel jön létre, és csak a köztársasági elnök mentheti fel. A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve.

3. a népképviselet elvének érvényesülése

A magyar bíróságokon nem működik esküdtszék, de az ítélkezési folyamatban nem hivatásos bírák is részt vesznek. A laikus elem részvétele, azaz a népképviselet elve az ún. népi ülnökön révén valósul meg. Ülnök bármely büntetlen előéletű, választójoggal rendelkező, 30 év fölötti magyar állampolgár lehet, ha a bíróság székhelye szerinti illetékes települési önkormányzat képviselő-testülete vagy a megyei (fővárosi), megyei jogú városi közgyűlés őt megválasztja.

Az ügyek elbírálása során a bíróság tanácsban ítélkezik (= 1 hivatásos bíró + 2 ülnök), polgári ügyekben azonban szinte kizárólag "egyesbíró" (azaz ülnökök közreműködése nélkül ítélkező bíró) jár el. Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el.

4. A bíróságok igazgatása

A bíróságok igazgatását az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) végzi. Az OIT tizenöt főből áll, tagjai:

• kilenc hivatásos bíró 
• az igazságügyi miniszter
• a legfőbb ügyész
• a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke
• az OGY Alkotmány- és Igazságügyi Bizottsága, illetve Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága által kijelölt egy-egy országgyűlési képviselő
• a Legfelsőbb Bíróság Elnöke

Az OIT elnöke a Legfelsőbb Bíróság elnöke.

Hatáskör versus illetékesség

A hatáskör és az illetékesség fogalma nem azonos. A hatáskör azt a feladatkört jelöli, amelyet az adott intézmény ellátni jogosult. Az illetékesség ezzel szemben azt a földrajzilag körülhatárolható területet, ahol az intézmény kifejtheti tevékenységét.

Például:

- Az ítélőtáblák hatásköre: elsősorban a helyi és megyei bíróságokon hozott határozatok ellen előterjesztett jogorvoslatok elbírálása.

- Az ítélőtáblák illetékessége:

• 1. Fővárosi Ítélőtábla: Budapest, Fejér, Heves, Nógrád és Pest megye,
• 2. Szegedi Ítélőtábla: Csongrád, Bács-Kiskun és Békés megye,
• 3. Pécsi Ítélőtábla: Baranya, Somogy és Tolna megye,
• 4. Debreceni Ítélőtábla: Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye,
• 5. Győri Ítélőtábla: Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém és Zala megye

(Forrás: 2002. évi XXII. törvény az ítélőtáblák és a fellebbviteli ügyészi szervek székhelyének és illetékességi területének megállapításáról)

Feladatok:

- Sokat vitatott pontja a magyar igazságszolgáltatási rendszernek a bíróságok és a sajtó kapcsolata. Sokak szerint a magyar szabályozás révén konkrét ügyekről a közvélemény elsősorban az ügyvédek által értesül, és ez aránytalanná teszi a tájékoztatást. A már idézett 1997. évi LXII. törvény szerint:

 29. § (1) A bíró az általa intézett ügyről a sajtó, a rádió és a televízió részére nem adhat tájékoztatást.

(2) A bíróság előtt folyamatban lévő vagy befejezett ügyről a sajtó, a rádió és a televízió részére a bíróság elnöke vagy az általa megbízott személy adhat tájékoztatást.

Ön megfelelőnek találja a szabályozást?

- Ön szerint megfelelő ideig tartanak Magyarországon az eljárások?

(Forrás: http://www.birosag.hu/)

Az eljárás időtartama a helyi, megyei bíróságokon és az ítélőtáblákon a 2005. december 31-én folyamatban maradt peres ügyekben