Miksa és Rudolf udvaraiban nevelkedett. A törökök ellen sok hadisikert aratott. 1581-ben országbíró, 1584-ben Komárom főkapitánya, 1589-ben érsekújvári és dunáninneni főkapitány. 1592-ben kapta meg a vöröskői uradalmat. 1598-ban Schwarzenberg Adolf herceggel visszafoglalta a töröktől Győr városát, ezért többek közt grófi címet kapott. Felesége Fugger Mária volt, ő készíttette el síremlékét is a pozsonyi Szent Márton-templomban.
A Győrt 1598-ban a töröktől visszafoglaló Pálffy Miklós (1552-1600) fia. Pozsony megye főispánja, 1625-1656 között a Magyar Kamara elnöke, 1646-tól országbíró, 1649-től nádor. 1651-től Pozsony vármegye örökös főispánja. Őrá bízta az országgyűlés és az uralkodó a pozsonyi királyi vár barokk átépítésének irányítását. Jelentős mecénás: Filiberto Lucchese császári építész tervezi számára pozsonyi nyári palotáját, valamint a vöröskői és bajmóci vár átalakítását.
Az Erdélyi Fejedelemségben, Váradon született 1570-ben, protestáns családból, itt járta a grammatikai iskolát. Édesanyja halála után apja katolikus nőt vett feleségül, majd fiát a kolozsvári jezsuiták szemináriumba adta be tanulni. Pázmány itt 13 éves korában katolizált. Kolozsvári tanulmányainak az 1586-os pestisjárvány vetett véget. Ennek elmúltával belépett a rendbe, elöljárói pedig Krakkóba küldték novíciusnak, majd Bécsben és Rómában tanult. Pappá az utóbbi helyen 1596-ban szentelték. Pázmány a jezsuita rend kötelékében több helyszínen is tevékenykedett: Grácban (Graz) két ízben a jezsuita kollégium tanáraként, Vágsellyén (Šal'a), Kassán és Znióváralján (Kláštor pod Znievom), a túróci prépostságban, majd az 1607-ban esztergomi érsekké kinevezett Forgách Ferenc mellett működött. 1615-ben meghalt a magyar egyházfő, 1616-ban Pázmány kilépett a Jézus Társaságából (személyi problémák miatt és azért is, mert a rendi szabályzat tiltotta magasabb egyházi méltóságok elfogadását), ezután II. Mátyás kinevezte a legmagasabb magyar egyházi méltóságra, esztergomi érseknek (1616-1637). Pázmány igen sok főurat térített át a katolikus hitre, ami egyúttal birtokaik népét is jelentette. 1615-ben ő alapította újjá Nagyszombatban egy romos középkori, domonkos rendi kolostor helyén a jezsuita kollégiumot, majd 1635-ben az akkor egyetlen, máig is működő nagyszombati egyetemet (jogutódja az ELTE) is ő hívta életre, egyelőre két fakultással: bölcseletivel és teológiaival.
1504-től nádor, megválasztásában Szatmári György döntő szerepet játszott. 1507-ben elfoglalta Siklós várát. A török veszély miatt a XVI. század első évtizedeiben birtokközpontjukat az ország északi részére helyezték át (Ónod). Az ún. udvari párt egyik vezére, az 1515. évi Habsburg-Jagelló-szerződés egyik fő támogatója, ezért birodalmi hercegi címet kapott. 1509-1511-ben kormányzó, 1512-1513-ban horvát bán, majd 1513-ban országos főkapitány.
Perényi Imre fia, koronaőr és erdélyi vajda. 1519-től temesi ispán és temesvári főkapitány. A rokon Pálóczi család kihaltával 1526-ban szerezte meg (Sáros)Patak birtokát. Itt várat épített. Később hol Ferdinánd, hol Szapolyai János pártjára állt. Később a reformáció támogatója. Ferdinánd 1542-ben börtönbe vetette, rabságából való szabadulása után röviddel Bécsben meghalt.
Luganói születésű lombard építész. Az 1560-as években az erdélyi szász városban, Besztercén működött, többek közt a gótikus (korábbi plébánia)templom reneszánsz átépítésén.
Az Isztria-félszigeten született, Padovában tanult. Az 1390-es években Firenzében a nagy görög tudós, Chrysoloras hatása alá került. Később a pápai udvarba került, majd a konstanzi zsinat után Zsigmond szolgálatába állt, és 1417-től élete utolsó szakaszát a budai udvarban töltötte. Vitéz Jánossal szoros kapcsolatban állt, a magyarországi humanizmus elindítója volt.
Milánói származású kőművesmester. 1655-1659 közt Nádasdy Ferenc megbízásából a lékai ágostonos kolostort és templomát építette. 1677-1680 közt a kőszegi jezsuita rendházat emelte. Sárváron is dolgozott. Ő szervezte meg a lékai kőműves céhet, s itt kapott örökös jobbágytelket támogatójától, Nádasdy Ferenctől.
A Como vidékéről származó népes Spazzo család tagja. A nagyszombati jezsuita templom kivitelező mestere, majd a trencséni jezsuita templom egyik tervezője. Az előbbi sekrestyéjében fennmaradt portréja, amelynek felirata 1637-ben 30 évesnek mondja.
(1872, Popovice u Berouna - 1918, Prága)
Cseh festő. A prágai iparművészeti iskolában tanult (1887-1895). A Mánes egyik legfontosabb tagja. 1906-ban ment Belgiumba, Hollandiába és Párizsba, majd 1913-tól a Prágai Képzőművészeti Akadémián tanított. Életműve számos stíluskorszakon ment át, mely végül, elsősorban Munch hatására, az expresszionizmusban érett be.
(1844-1893)
(kép: puskas.jpg)
Pesttől Nagyváradig - Londonon keresztül
Puskás Tivadar 1844. szeptember 17-én született Pesten a nemesi származású ditrói Puskás Ferenc hajózási vállalkozó és felesége, Agricola Mária első gyermekeként. (Később két öccse és egy húga is született.) Tivadar felsőbb iskolai tanulmányait Bécsben, a Theresianumban, majd a Műegyetemen folytatta, ám 1865-ben - a szülői ház anyagi nehézségei miatt - abba kellett hagynia.
A 21 éves fiatalember sokoldalú tehetség volt. Bár elsősorban a technikai tantárgyak érdekelték, kitűnően vívott, lovagolt és zongorázott. Ez utóbbi segítette első kenyérkeresetéhez 1865-1866-ban a Festetics családnál. Itt kezdhette el az angol nyelv tanulását, amelyet kegyetlen szorgalommal folytatott, egyik felén kopaszra nyírt fejjel kényszerítvén magát a nyelvkönyvek, szótárak mellé.
1866 őszén már Londonban élt, ahol németnyelv-órákból tartotta el magát. A következő évben alkalmazottja lett a Waring Brothers et Eckersly vasútépítő cégnek, mely a Nagyvárad-Kolozsvár-Brassó vasútvonal kiépítésén is dolgozott. Puskás feltehetően tolmács és helyi ismeretekkel rendelkező szaktanácsadó volt az angol építésvezetők mellett. 1872-ben a cég csődöt jelentett, és Puskásnak új munka után kellett néznie.
Aranykereséstől a műszaki találmányokig
1873-ban Bécsben világkiállítást tartottak. Puskás tudta, hogy milliókat várnak a városba a nagy eseményre, ezért egy Londonban látott cég mintájára - elsőként Közép-Európában - utazási irodát nyitott. A kiállítás ideje alatt kedvezményes menettérti vasútjegyeket árusított, amelyekhez szállodai, vendéglői utalványok és kiállítási belépők tartoztak. A vállalkozás sikeres volt, s megtakarított jövedelméből Puskás 1874-ben Amerikába hajózott. Itt a Colorado mentén földeket vásárolt, és aranybányát nyitott. Mikor egyik munkatársa új, gazdagnak tűnő aranylelőhelyre bukkant, Puskás Chicagóban megbízott egy vegyészt az innen nyert ércdarab vizsgálatával, majd az ércet otthagyva Philadelphiába utazott üzleti ügyben.
Itt fordította a véletlen az üzletembert végképp a műszaki tudományok felé. Hallott egy új találmányról, mely fűtőanyag nélkül végez munkát. Gyanút fogott, megvette a feltalálóéval szomszédos házat, és a kerítés alatt alagutat fúrva egy éjszaka alulról bejutott a féltve őrzött műhelybe. Kiderült a csalás: a gépet valójában sűrített levegő mozgatta. A feltaláló hiába ígért hárommillió dollárt a hallgatásért, Puskás leleplező cikket jelentetett meg. Ezzel három hónap telt el, miközben a Chicagóban hagyott ércről kiderült, hogy igen gazdag aranyban. Ám időközben az élelmesebb aranyásók elfoglalták régi és új lelőhelyét is.
A távíróközponttól a telefonközpontig
Puskás 1876-ban rövid időre visszatért Európába, s Londonban és Brüsszelben távíróhálózat-építési vállalkozásba kezdett. Olyan távíróközpont kiépítését tervezte, melynek kapcsolótábláján a város gyárainak és hivatalainak vonalai nemcsak a távírdával, de egymással is összekapcsolhatók. Az elgondolást azonban az üzletemberek túl drágának tartották. Ekkor jött a hír, hogy a philadelphiai világkiállításon A. G. Bell új találmányt mutatott be: a telefont. Puskás azonnal odautazott, hogy megnézze, s úgy látta, a távírdaközpont helyett valójában telefonközpontot kell teremteni. Pénze, kísérleti lehetősége azonban nem volt elegendő, ezért felkereste T. A. Edisont és "találmánygyárát" a New York melletti Menlo Parkban. Edisont meggyőzte arról, hogy a telefon nem tökéletesített távírda, hanem egy olyan eszköz, amelyet a nagy nyilvánosság számára kell hozzáférhetővé tenni telefonközpont segítségével. Így Puskás 1876 őszétől 1877 nyaráig dolgozott a Menlo Park-i műhelyekben Edison mellett a telefonközpont tervén, amelyet végül is elkészített, de formálisan nem szabadalmaztatott.
1877 nyarán Edison európai megbízottja lett. Londonban a fonográf honosításán dolgozott, kiállításokat, bemutatókat rendezett. Székhelyét 1878-ban Párizsba tette át, ahol az első telefonhálózat és -központ építési munkáit irányította. Ekkor képezte ki huszár főhadnagy öccsét, Ferencet, aki féléves párizsi tartózkodása alatt megismerte a hálózat és a központ építésének műszaki, üzleti és szervezési munkáit. Edison egyetértésével Puskás Ferenc kizárólagos jogot kapott a monarchia területén telefonközpont építésére.
1879 nyarán a két testvér együtt tért haza tőkés társakat keresni a budapesti távbeszélő-hálózat építésére - sikertelenül. Így Tivadar költségén kezdték meg az építés munkáit, amellyel 1881-ben készültek el.
Puskás Tivadar eközben - 1879 októberétől - az Edison Társaság igazgatósági tagja lett, Párizsban önálló szabadalomértékesítő ügynökséget nyitott, villanymotorral kormányozható léghajóval folytatott kísérleteket, és egy cseh mérnökkel terveztetett villamos autón közlekedett. 1880-ban Londonban házasságot kötött a már Kolozsvárott megismert Vetter von Lillien Sophie grófnővel, gróf Török József elvált feleségével. (Egyik házassági tanújuk a walesi herceg, a későbbi VII. Edward angol király volt, aki lelkesedett a technikai újdonságokért.)
Párizs kivilágításától a budapesti telefonhírmondóig
Az 1881-es párizsi elektromossági kiállításon Puskás rendezte az Edison-vállalatok bemutatóját. A nagy szenzáció a fonográf és a villanyvilágítás volt. A párizsi elektromos világítás kiépítésére Puskás részvénytársaságot alapított, s a Nagyopera kivilágítását még ebben az évben meg is valósították. De szerepelt a kiállításon a párizsi Általános Telefontársaság is, mely részvénytársaság Puskásnak, vezető szakemberüknek az elgondolása szerint a kiállítási pavilon és a Nagyopera között telefonkapcsolatot épített ki, amelyen keresztül egyszerre 16 vendég hallgathatta egyenesben az előadást. Innen már csak egy lépés volt a telefonhírmondó. Előbb azonban Puskás London elektromos világításán (1882) és a madridi távbeszélő-hálózat tervein (1883) dolgozott. Öccse, Ferenc halála (1884. március 22.) után azonban felszámolta vállalkozásait, irodáját, és családjával, feleségével és két kislányával hazaköltözött Budapestre.
1884 tavaszán átvette a Budapesti Telefonhálózatot. Néhány év múlva felszereltette az első nyilvános állomásokat, modernizálta a hálózatot és a készülékeket, s újabb három központot rendezett be. Mindez szinte felemésztette vagyonát, melynek maradékából 1885-ben aranybányászatba fogott Abrudbányán. Mivel ez sem sikerült, 1885 őszén eladta a telefonvállalat egyharmad részét.
1886-ban olajkutatásokba kezdett Zsibó környékén. A Szamos-parton mintaszerű, szociális létesítményekkel ellátott olajkutató telepet épített fel, s családjával együtt odaköltözött. Bár költséges mélyfúrásokat végeztetett, mégsem találtak megfelelő mennyiségű olajat. Mindössze a dús előfordulású földviasz (ozokerit) feldolgozására számíthattak. Termékük, a fekete gyertya azonban a befektetett tőke kamatait sem hozta vissza.
Családja felesége öröksége révén Grazba költözött, Puskás Tivadar pedig magányosan és szegényen visszatért Budapestre, ahol közben a csőd szélére jutott a Budapesti Telefonhálózat, Puskás Tivadar és Társai nevű cég. Baross Gábor ipari és kereskedelemügyi miniszter azonban felismerte a telefonban rejlő lehetőségeket, államosította a telefonhálózatot, s egyúttal bérbe is adta Puskás Tivadarnak. Így a további korszerűsítéseket már állami pénzen végezték. Puskás emellett a víz alatti robbantásoknak egy újféle rendszerét is kidolgozta, melyet akkor nem találtak megfelelőnek, ám az utókor ezt az elvet alkalmazza.
Puskás 1892 júliusában az Osztrák-Magyar Monarchia Szabadalmi Hivatalában, majd a következő hónapokban még 18 országban jelentette be "Új eljárás telefonújság szervezésére és berendezésére" megnevezéssel a telefonhírmondó szabadalmát. 1893. február 15-én megindult a Telefonhírmondó szolgálat Budapesten. Puskás Tivadar újra a középpontba került, Európa, sőt Amerika érdeklődése is felé fordult. Üzleti útra készülődött, de március 16-án, Hungária szállóbeli lakásán szívrohamban meghalt.
(Lőrinc László: A telefonhírmondó c. írása alapján)
