Bevezetés az alkotmányjogba

- Minden hallgató hozza magával az előadásra a hatályos Büntető Törvénykönyvet (1978. évi IV. törvény, elérhető többek között: http://www.magyarorszag.hu/ugyintezo/jogszabalyok)

A jogi norma szerkezetét tekintve hagyományosan három szerkezeti elemet különböztetünk meg:

1. hipotézis (feltevés)

A hipotézis az adott magatartás körülményeit fogalmazza meg a normában.

2. diszpozíció (rendelkezés)

A diszpozíció rögzíti, hogy a hipotézisben megfogalmazott feltételek bekövetkezése esetén a jogi norma címzettjének milyen magatartást szabad, kell vagy éppen tilos tanúsítania.

3. jogkövetkezmény (joghatás vagy szankció)

Arra az esetre, ha a címzett a diszpozícióban előírt magatartást tanúsítja, a norma pozitív jogkövetkezményt rögzíthet (=joghatás), a diszpozícióban előirt magatartás nem követése esetére pedig a címzett számára negatív következményeket helyezhet kilátásba (=szankció).

A jogszabályértelmezés fajai:

A jogszabályértelmezésnek számos típusa különböztethető meg aszerint, hogy ki által, milyen szempontból történik az értelmezés.

Az értelmező „személye" szerint háromféle értelmezést különböztetünk meg:

1. jogszabályi

Három típusa van:

az értelmezett normák és az értelmező rendelkezések kibocsátója és jogforrási formája is azonos
alacsonyabb szintű jogszabály értelmezi a magasabb szintű jogi normát
magasabb szintű jogszabály értelmezi az alacsonyabb szintű jogszabályt

2. jogalkalmazói (mikor maga a jogalkalmazói szerv értelmez)

- eseti azaz kauzális

- általános jellegű határozatok

3. jogirodalmi

- az értelmezés valamely magánszemély végzi

A jogszabályértelmezés módszerei:

1. nyelvtani (interpretatio grammatica)

Ebben az esetben a norma nyelvtani jellemzőit vizsgáljuk, azaz kizárólag az adott norma nyelvtani jelentését vesszük alapul.

2. logikai (interpretatio logica)

A logikai értelmezés az adott norma és a norma jogi környezetének logikai jellemzőit figyeli, a felfedezett logikai sémák alapján következtet a norma jelentésére.

3. rendszertani (interpretatio systematica)

A rendszertani értelmezés figyelembe veszi, hogy egy adott norma nem önmagában létezik, hanem jogforrási környezetbe, jogforrási hierarchiába illeszkedik, azaz kapcsolatban áll más jogi normákkal, más jogágakba illeszkedő szabályokkal is.

4. történeti (interpretatio historica)

A történeti értelmezés számára kiemelt jelentőséggel bír, hogy mely jogalkotó, mely korban, milyen célkitűzéssel rendelkezett a norma megalkotásakor. Azaz az interpretatio historica révén feltárul az adott jogi norma történeti kontextusa.

Feladatok

A fentiek alapján tekintsük át egy hatályos jogi normát, a rágalmazás tényállását a hatályos magyar Büntető Törvénykönyvből:

Rágalmazás

179. § (1) Aki valakiről, más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást

a) aljas indokból vagy célból,

b) nagy nyilvánosság előtt,

c) jelentős érdeksérelmet okozva

követik el.

-Mit jelenthet vajon e konkrét norma esetében a nyelvtani, a logikai, a rendszertani és a történeti értelmezés?

-Hogyan jelöljük a Büntető Törvénykönyven az egyes tényállásokat? Hogyan jelöljük a bekezdéseket?

-A büntető tényállásoknál megkülönböztetjük a tényállás alapesetét és minősített eseteit. A rágalmazás tényállásának mely bekezdése az alapeset és melyik bekezdés rögzíti a minősített eseteket? Keressen ki a Btk.-ból további példákat az alapeset és a minősített eset megkülönböztetésére! Miért van vajon szükség az alapeset és a minősített eset megkülönböztetésére?

-Hogyan lehet eldönteni, hogy egy tényállás szándékos avagy gondatlan bűncselekményt rögzít-e vajon? A rágalmazás tényállása szándékos bűncselekményt rögzít?

-A fentiek alapján elemezze a következő, a médiákban gyakran emlegetett tényállást!

Állatkínzás

266/B. § (1) Aki

a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,

b) állattartóként, háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi,

vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a vadászatról szóló törvény által tiltott vadászati eszközzel vagy tiltott vadászati módon vadászik, illetőleg a halászatról szóló törvény által tiltott halfogási eszközzel vagy módon halászik vagy horgászik.

<< 2. előadás: A jog definíciója, a jogforrási hierarchia, érvényesség versus hatályosság

4. előadás: A Magyar Köztársaság Alkotmánya, az Alkotmánybíróság működése >>