3. fejezet: Fizikai tárgyak
1. A fizikai tárgyak common sense fogalma
A fizikai tárgyakkal kapcsolatos legfőbb természetes meggyőződéseink a következők:
(1) A fizikai tárgyak konkrét partikulárék. Azaz: (i) meghatározott időbeli határaik vannak; egy adott időben jönnek létre és egy adott időben pusztulnak el, és (ii) minden egyes időpontban a térnek csak egyetlen régióját foglalhatják el és a tér egy adott régiójában csak egyetlen darab lehet belőlük. (Ugyanez igaz a részeikre is.)
(2) A fizikai tárgyak létezésük során minden időpillanatban teljesen jelen vannak. E tulajdonságuk különbözteti meg a fizikai tárgyakat a konkrét partikulárék másik fajtájától, az eseményektől, melyeknek egy időben mindig csak egy részük van teljesen jelen. (Emelkedj felül most azon, hogy bizonyos tudományokban beszélnek pontszerű eseményekről, melyeknek értelemszerűen nem lehetnek időbeli részeik!)
(3) A fizikai tárgyak képesek változni. Azaz: időbeli létezésük során egymással összeegyeztethetetlen tulajdonságokat képesek felvenni (például: hideg-meleg, sárga-piros stb.).
(4) A fizikai tárgyak kontingens létezők. Azaz: nem szükségszerűen léteznek, nem-létezésük nem lehetetlen.
(5) A fizikai tárgyak elmefüggetlenek. Azaz: létezésük nem függ attól, hogy valamely elme tartalmai. Akkor is léteznek, ha nem észleli őket senki, illetve nem gondol rájuk senki.
Hadd fűzzek három megjegyzést e felsorolt jellegzetességekhez.
Először: mondhatná valaki azt, hogy amiket felsoroltam, nem a fizikai tárgyakkal kapcsolatos természetes meggyőződéseink, ugyanis az utca embere egészen bizonyosan nem mondana olyanokat, hogy a fizikai tárgyak kontingens vagy hogy elmefüggetlen létezők. Ilyeneket filozófusok mondanak. Erre azt felelem: valóban, e felsorolt öt jellegzetesség nem szó szerint egyezik meg azzal, amit az utca embere mondana, ha a fizikai tárgyak természetéről faggatnám, hanem inkább egyfajta filozófiai interpretációja annak, amit mondana.
Másodszor: annak ellenére, hogy e felsorolt jellegzetességek olyanok, melyekkel - meggyőződésem szerint - a legtöbb ember egyetért, egyes filozófusok tagadják e jellegzetességek egyikét-másikát. Amennyire tudom: a (4)-n kívül valamennyit tagadták bizonyos szerzők. A kortárs metafizikában - mint ahogy majd „A fizikai tárgyak létezése az időben" című fejezetben látni fogjuk - különösen a (2) vitatott.
Harmadszor: már korábban kellett volna mondanom, de talán még most sem késő: mindenképpen érdemes különbséget tenni a „fizikai" és az „anyagi" („materiális") kifejezések között. Például a mágneses erőtér vagy a rádióhullámok fizikai entitások, de nem anyagi természetűek. Általában ugyanis anyagi entitásokon tömör, meghatározott térbeli kiterjedéssel bíró entitásokat értünk, fizikai entitásokon ezzel szemben olyan entitásokat, melyeket a fizika tudománya létezőnek tekint. Következésképpen az, hogy milyen fizikai entitások létezését fogadjuk el, attól függ, hogy milyen fizikai elméletet fogadunk el. A továbbiakban - szemben az imént használt terminológiával - fizikai tárgyakon a mindannyiunk számára ismerős (és egyúttal anyagból lévő) tárgyakat értem, az olyanokat mint az egyes növények, állatok, kövek, szekrények, autók, számítógépek, bolygók, emberek stb. Olyan tárgyakat tehát, amelyek létezését mindenféle iskolázottságtól, nyelvtől és kultúrától függetlenül elfogadjuk.
<< 7-2. Ajánlott irodalom | 2. A fizikai tárgyak ontológiai szerkezetének problémája >> |