Váradi Péter (1455?–1501)  

Vitéz pártfogoltja volt, Bolognában végezte egyetemi stúdiumait. A kancelláriára került, ahol gyorsan emelkedett a ranglétrán. 1479-ben titkos kancellár, majd 1480-ban főkancellár és kalocsai-bácsi érsek lett. 1484-ben Mátyás börtönbe záratta, csak a király halála után szabadult ki, majd visszavonult bácsi székhelyére. A Mátyás-kori humanisták közül Vitéz és Janus mellett a legjelentősebb, sőt az utóbbi epigrammáit is ő gyűjtötte össze. Ránk maradt híres leveleskönyve.

Várday Pál (1483–1549)  

II. Lajos uralkodása alatt még prépost, 1519-ben kincstárnokká nevezték ki, 1521-ben veszprémi, majd 1523-től egri püspök. 1526-ban még Szapolyai I. János nevezte ki esztergomi érseknek, majd egy év múlva átpártolt Ferdinándhoz. 1542-től királyi helytartó, majd Esztergom töröktől való elfoglalása után (1543) ő helyezte át az érsekség székhelyét Nagyszombatba. Pozsonyban is volt háza.

Vészi József    

(1858-1940)

Magyar sajtómágnás. Magyarul és németül egyaránt magas színvonalon művelte az újságírást. Ő találta ki a "véleménysajtó" elnevezést.

1896-ban Braun Sándor szerkesztővel és a teljes 198 tagú szerkesztőséggel kivált a Pesti Naplóból, ahol főszerkesztő volt, és megalapította a Budapesti Naplót, a magyar radikális újságírás bölcsőjét. Ő fedezte fel Adyt, és ő állta a költő párizsi tartózkodásának költségeit. 1913-tól a Pester Lloyd szerkesztője, majd főszerkesztője volt. 1928-ban felsőházi taggá nevezték ki.

Vetési Albert (1410 körül – 1486 előtt)  

Apja, Jakab Szatmár megye alispánja volt. Először Bécsben, majd jogot valószínűleg Rómában tanult. Itt csatlakozott 1433-ban Zsigmond kíséretéhez. 1446-tól 1456-ig a gyulafehérvári káptalan tagja volt, 1457-1458-ban nyitrai, majd 1458-tól veszprémi püspök. 1459-1486 között titkos kancellár. Sok fontos diplomáciai küldetést teljesített. A veszprémi Szt. György-kápolnába temetkezett.

Vigeland, Gustav     

(1869, Mandal - 1943, Oslo)

Norvég szobrász, a sokszorosított grafika mestere. A neoklasszicizmust, a naturalizmust, az impresszionizmust maga mögött hagyva a klasszikus és monumentális formákat kereste szobrászatában. 1893-ban Párizsban tartózkodott, Rodint meglátogatta stúdiójában, aki nagy hatással volt rá.

Vitéz János (1408–1472)   A szlavóniai Zrednán született. Zágrábban, majd rövid ideig a bécsi egyetemen tanult. 1435 körül került be a budai királyi kancelláriára, Hunyadi János bizalmasa, majd V. László és Mátyás király kancellárja, ezzel párhuzamosan fontos egyházi tisztségeket töltött be: 1445-től váradi püspök, majd 1465-től esztergomi érsek lett. Szoros kapcsolatokat ápolt kora külföldi humanistáival, sok magyar ifjú tanulását támogatta külföldi egyetemeken. 1467-ben ő alapította az Universitas Istropolitanát, a rövid életű pozsonyi egyetemet. Váradon és Esztergomban szellemi központot hozott létre, a magyar humanizmus korai szakaszának meghatározó alakja. 1471-ben unokaöccsével, Janus Pannoniusszal sikertelen összesküvést szőtt Mátyás ellen, s a következő évben el is távozott az élők sorából.