Idegen ABC-k betűi
Cirill betűk (Кириллица)
A cirill betűk alapját adó glagolita szláv egyházi ábécét (словѣньскъ) a görög alapján tervezte Szent Klement a 10. században. A szláv óegyházi nyelvet a Thesszalonikiből induló Cirill és Metód vezette be, ezért nevezték el Cirillről az írást is.
Az első cirill nyomdai betű Krakkóban készült 1490-ben (Ludolf Borchtorp). Az első cirill kurzív 1583-ban jelent meg, és a kurzív változatot csak a 18. századtól alkalmazták együtt az állóval. 1647-ig csak vallásos tárgyú könyvek jelentek meg. Nagy Péter cár a korabeli cirillt egyszerűsíteni akarta, s ezzel Jan Tessig amszterdami nyomdászt bízta meg. A „köznapi írás” végül a 19. században állandósult. 1703-ban jelent meg az első újság, Nagy Péter személyes szerkesztésében és korrektúrájával. 1917/18-ban került sor a cirill utolsó nagy reformjára, amikor 4 karaktert töröltek belőle.
A cirill betűk ugyanazokon a korszakokon mentek keresztül, mint a latin, de hagyományosan kimaradt a reneszánsz. Cirill betűvel írnak a volt szovjet tagköztársaságok többségében, illetve az Oroszországon belüli nemzetiségek nyelvein, bár a török népek körében egyre inkább áttérnek egy módosított latin ábécére. Kezdetben cirillt használt a román is.
Az álló kisbetűk neve prjámoj srift, a dőlt kursziv, mely helyett néha sanserifet használnak (naklonnüj srift, dőlt írás).
A történeti latin betűtípusok digitális változatainak többsége az eredeti latin alapján megtervezett cirill betűket tartalmaz. A neohumanista cirillbetűtípusok különösen elterjedtek (Lazurski, Minion)
<< Arab betűk | Görög betűk (Ελληνικό αλφάβητο) >> |