Tipográfia (írás számítógéppel)

Bevezetés

A diákok többsége ma úgy kerül ki a középiskolából, hogy ott a kézírás használatát sajátította el, s a kézírás volt a preferált írási forma. A felsőfokú oktatásban egy olyan környezetbe kerülnek, ahol a kézírást legfeljebb az órai jegyzetelésre korlátozzák; szerkesztett szövegeiket azonban már géppel kell írniuk. A számítógépes gépírás alapvetően másféle eszköztárral dolgozik, mint a kézírás vagy akár a hagyományos gépírás. Ez az írás jóval sokszínűbb belső lehetőségeket rejt magában, melyeket ugyanúgy meg kell tanulni alkalmazni, akárcsak az egyes betűket kézzel megformálni. Minden bölcsész számára alapvető, hogy tudja a számítógépet írásra használni; s ha már megtanultak nyomtatott betűkkel írni, a nyomtatott szövegek helyes és kritikus olvasására is alkalmassá válhatnak. A kurzus elvégzése után a diák képes lesz tetszés szerinti szöveget (de legalábbis saját dolgozatait) korrekten és olvasásra alkalmasan elkészíteni, alapszinten felismerni a különféle tipográfiai stílusokat; megfelelően alkalmazni a tipográfia eszközeit az adott kiadvány kívánalmainak megfelelően, és képes lesz elvégezni az általa elkészített dokumentum nyomdai előkészítését.

A tananyag csak érintőlegesen említi a nyomtatott és elektronikus kiadványszerkesztés (tördelés, könyvtervezés, laptervezés) kérdéseit, ami egy másik tananyag témája.

Az Írás számítógéppel kurzus anyagának minimumát akkor sajátította el a hallgató, ha képes a következőkre:

– magyar idézőjelek használata bármilyen programban*

– magyar gondolatjel használata bármilyen programban

– a szakterületének megfelelő bibliográfiai hivatkozás előállítása bármilyen programban

– szabályos felsorolás előállítása bármilyen programban

– szabályos bekezdés beállítása bármilyen programban

– egyszerű dokumentum nyomdakész előállítása

Ha a fentieket a diák a félév végén nem képes teljesíteni, egyéb munkájától függetlenül elégtelen osztályzat javasolt.

* Word, Wordpad, QuarkXpress, InDesign, Photoshop stb.

Megjegyzés

A tananyag olyan dokumentumok elkészítéséhez ad segítséget, melyeket a diák önt végső formájába. Amennyiben szövegét egy mások által szerkesztett kiadványba küldi, a formázást minimális szinten kell tartania, és csak a helyesírási szabályzatban foglalt ill. legalapvetőbb tipográfiai szabályoknak kell megfelelnie. Az ilyen „elektronikus kéziratoknál” a formázás gyakorlatilag a dőlt betűs kiemelésekre és a bekezdések végén leütött entes tagolásra korlátozódik. Minden mást – pl. az alcímek formázását, a behúzás beállítását, a betűtípus megadását – a kiadvány szerkesztői, tervezői döntenek el. Egy iskolai, egyetemi dolgozat tehát szerzői kéziratnak és egyben egy egypéldányos-egyolvasós kiadványként is értelmezhető. (A nyomdai kézirat szabályait lásd a Nyomdai kézirat szabványban.)

A tananyaggal, annak használhatóságával vagy továbbfejlesztésével kapcsolatban várom az olvasók ötleteit a hargitai-kukac-emc.elte.hu címre!