Médiatörténet

Bevezetés: Információs forradalmak

(történelem előtti kor) Az első információs forradalom a személyes kommunikáció létrejötte: a (z elsődleges) szóbeliség, a beszéd kialakulása volt. Ez már lehetővé tett egy korlátozott tömegkommunikációt is, de térhez és időhöz kötött volt: csak egyidejű kommunikációt tett lehetővé.

(i.e. 8. sz.) A következő információs forradalom a beszéd képként rögzítése: az írás feltalálása volt. Kódolt hangrögzítésnek is nevezhetjük, hisz eleinte néma olvasás nem létezett: a lejegyzett jelek - akár fogalomírással, akár hangírással rögzítették - az olvasás folyamán közvetlenül hanggá alakultak. Az írással az üzenet függetlenedhetett a közlőtől: az üzenet sem térhez sem időhöz nem volt kötve többé. Létrejöhettek az első könyvtárak, mint az alexandriai, s köré épülve az első kutatóintézet. A tudás már nem az egyes emberek memóriájához volt kötve.

(1450) A következő információs forradalom a nyomtatásé: Az Európában Gutenberg feltalálta nyomda után az írás már nem kézimunka, egyedi darab volt. A féltve őrzött kódexek, kevesek által érthető írásjelek kora véget ért: az írott szó, a könyv tömegtermelésre alkalmas lett. Az üzenet tömegekhez juthatott el , elősegítve a feudalizmus végét, a reneszánsz, a humanizmus, majd a reformáció korának beköszöntét. A könyvek mellett elkezdhettek kialakulni a különféle sajtótermékek. A korszak legnépszerűbb kiadványai - a Biblia mellett - az évente megjelenő „mindenes" kalendáriumok és újra s újra kiadott Csíziók voltak.

(1850) Az igazi tömegkommunikáció kora azonban csak ezután következett. A nyomtatási és a papírgyártási technológiák fejlődése, a postaszolgálat gyakoribbá válása, az első elektronikus (azaz egyidejű) kommunikációs eszközök (távíró) létrejötte, mind segítettek abban, hogy létrejöhetett az a sajtótermék, mely olcsón nagy tömegekhez juthatott el. Létrejött a tömegsajtó.

(1900) A 19-20. század fordulóján az újságok már nem csak a híreket s véleményeket adták, hanem összetett szórakoztató feladatot is betöltöttek. A szórakoztatás forradalma azonban az elektronikus tömegkommunikációs eszközök kialakulásával (rádió, mozi) teljesedhetett csak ki. A mozival - és nála kicsit korábban a fényképezéssel - illetve a rádióval -, és nála kicsit korábban a hangrögzítéssel - az ember képessé vált a képek és hangok közvetlen rögzítésére. A tömegszórakoztatás megjelenése mellett a hangok és képek közvetlen dokumentálása jelentette a következő információs forradalmat (film, gramofon). A filmes szórakoztatás alapvető, most megjelenő eszköze a minél tökéletesebb illúziókeltés volt és maradt a következő században is. A korábbihoz képest a képek mind nagyobb szerepet kapnak (képi fordulat), mely a következő korban teljesedik ki.

(1950) A televízió hatásában újabb forradalmat jelentett. Noha technológiaként már régóta létezett a távolbalátó, a rádió pedig éppen azokat a funkciókat töltötte be, mint a televízió kezdeti évtizedeiben, a II. világháború utáni tömegtermelés tette lehetővé, hogy minden háztartásba jusson egy tévé. Az egyidejűségre, informálásra, szórakoztatásra és oktatásra egyaránt alkalmas kommunikációs eszköz a 90-es évek végére egyfajta potenciális információs központtá tett mindennel felszerelt otthont. A műholdak elterjedésével a globális kommunikáció is tömegessé válhatott. Az egyidejű globális elérhetőség a kábeles távíró óta fejlődött lassan, a szikratávírón, rádión keresztül, a műholdak és az adásukat elosztó kábelhálózatok segítségével vált - a hangsúly ezen van: immár bárki számára - mindennapossá. A globalizálódó médiában mindig mérföldkő volt az Atlanti-óceán átszelése: távírókábellel először 1865-ben, a telefonnal 1914-ben, rádióval 1901-ben, műholdas tévéadással 1962-ben sikerült.

A média globalizációjában a világ médiái nem „keverednek", az afrikai tévénéző nem ausztrál adást néz (sem a műholdas tévéken, sem az interneten): ez csak technikai lehetőség. A globalizálódó elektronikus médiában a műsortípusok válnak egységessé majd az egész világon licenszek alapján helyben készülő műsorok (Legyen Ön is milliomos); megvásárolt konzerv műsorok (Dallas); vagy tematikus csatornák helyi/regionális kiadásai (MTV) segítségével. A televíziós, rádiós és lappiacon egyaránt néhány nagy multinacionális vállalat kezében vannak a helyi kiadású médiumok.

(2000) Az internet megjelenése szinte minden vonalon forradalmat jelentett. Jelenleg az internet az információs forradalom alapja. Kifejlődéséhez a digitális technológiák, a számítástechnika, a műholdas és kábeles hálózatok fejlődése volt szükséges. A kommunikációs lánc mindeddig egyoldalú volt: egyvalaki üzenete jutott el egy központon (újság, rádió, tévé) a vevők tömegeihez. Az internet megnyitotta az utat a közvetlen visszajelzés, a kétoldalú (tömeg)komunikáció felé. Mindezt egyből globális keretek között tette: a kommunikáció nem térhez kötött. A központi „üzenetelosztó" kiiktatódott: az interneten létrejöhetett az egyének és közösségek „másodlagos szóbelisége", a fórumok, virtuális agorák. Az interneten egy felületen jelenik meg az eddig különféleképp közzétett és elosztott nyomtatott írás, a hang, az állókép és a mozgókép (multimédia, szöveg, kép, hang stb. helyett egységesen: tartalom); más szempontból a tömeg- és egyéni kommunikáció; megint más szempontból az informálás, oktatás és szórakoztatás. Tömegesen elterjed az emberi gondolkodás menetét jobban követni képes nemlineáris, asszociás ugrások követésére alkalmas technológia (hipertext és szabad szavas keresés). A személyes kommunikáció és a kommunikációs techológiák segytségével történő szórakozás egyre kevésbé helyhez és valaki más által meghatározott időhöz kötött.

Az internet az emberiség „kollektív intelligenciája", tudástára, ahol archiválja és felhalmozza az eddigi tudást. Ez a felhalmozás zajlik sok ezer gép billentyűzete segítségével ebben a pillanatban is. Ez a tananyag ennek a tudástárnak a része. Te, kedves olvasó, a legutolsó információs forradalom kezdeti éveiben azok egyike vagy, aki ezen új kommunikációs technológia - ma még kezdetleges formájának - kibontakozását figyelheted. De ne feledkezz meg azokról a milliókról, akik ma, a 21. század elején is csak az első információs forradalom - a beszéd - használói lehetnek. Ők is a mi Földünkön, az internet korában élnek. Ez azt mutatja, hogy évszázados globális forradalmak is hagynak fehér foltokat a világtérképen.

Melyik lesz a következő?

(2050) Mi lesz a média történetének következő forradalma? Tartalmilag ma az infotainment, az informálás és szórakoztatás egybeolvadását láthatjuk. Az interakció minden technológiában megjelenik (betelefonálás, SMS, internet). Hasonlóan forradalmi változást jelentene egy jól működő "on demand" rendszer megteremtése, azaz olyan, ahol a felhasználó nem sok csatornán folyamatosan veszi a (lineáris) műsorokat, melyek közül választ, hanem lekérésére egy csatornán töltheti le a kívánt tartalmat (push/pull technológia). 50 év múlva furcsa pazarlásnak tűnhet majd, hogy ma 50-100 tematikus csatorna napi 24 órán át, adókat és frekvenciákat nem kímélve juttatta el műsorát a felhasználóhoz...

Jósolni persze nem lehet, de érdemes a sci-fi szerzők munkáiban keresgélni, hisz más sok technológiát megjósoltak (holdutazás, műholdas távközlés). Van, aki szerint a holográfia és a televízió házasságából nő majd ki a következő forradalom. Mások a mobilitást, a "dróthoz" kötöttség megszünését emelik ki. Mások a kommunikációs technológiák egybeoldasát (a tévé, internet, telefon határainak elmosódását). A konkurencia azonban - mint láttuk - erős: a színház túlélte a mozit és a tévét, a sajtó túlélte a rádiót és a tévét, a rádió túlélte a tévét. Az analóg világból a digitálisba való átmenet mégis alapvető változásokat hozhat, mert - bár átmenetileg valóban konkurenciát jelent az eddigi technológiálnak - egy új, közös közvetítő közeget ad nekik.