Szedés, mikrotipográfia

Térközök (betűköz, szóköz, sortávolság, behúzás)

SZÓKÖZ

Törő szóköz / Breaking standard / flexible space (variábel): Szóköz gomb
Nem törő szóköz / Nonbreaking standard space: Ctrl+5 [QuarkXpress 7]
Törő n szóköz / Breaking en space: Ctrl+Shift+6
Törő m szóköz / Breaking em space: Ctrl+Shift+7
Nem törő spácium / Nonbreaking Thin space: Ctrl+Alt+Shift+8
1/6 szóköz / 6-per-em space (különleges karakter beszúrása)

Történet. Szóközt az írátörténet kezdetén nem alkalmaztak.

A központozás (interpunkció) először valóban központozás volt: a folyószöveg·szavai·közé elhelyezett·pontokból·állt. Először olyan helyeken alkalmazták, ahol a szöveg enélkül már valóban értelmezhetetlen lett volna. A szövegek ugyanis a scriptio continua elve szerint egybeírt hosszan kanyargó folyószövegek voltak, mely hangos felolvasásra alkalmas volt. Eredete épp abban áll, hogy a szöveget hangos felolvasásra írták: valójában a hangzó, folyamatosan kimondott szófolyam hanghű vizuális kódolása volt.

A szóköz az európai kultúrában a 7. századtól általános.

A kínai vagy japán írás ma sem használ szóközt (az írásjelek után van térköz, de a szavak között nincs).

„Szóközt hagyunk a szavak, valamint az írás­jel­lel lezárt mondatok és tagmondatok között, a zárójelek és az idézőjelek közé foglalt közlési egységek előtt és után, a gondolatjel előtt és után stb. Nincs viszont szóköz a [...] kötőjel és a nagykötőjel két oldalán; a kezdő zárójel és idézőjel hozzátapad az utána következő, a berekesztő zárójel és idézőjel pedig az előtte álló szóhoz stb." (A Magyar Helyesírás szabályai. 11. kiadás, 239.)

A szóköz értéke a szerkesztőprogramban alapbeállításból kb. 80 és 120% között változik, a betűtípusban definiált 100% értékhez képest. Ez átállítható, ha a minimum/optimum/maximum értékeket módosítjuk. Érdemes kicsit nagyobb szótávolságot megadni.

SPÁCIUM

A spácium (ponthossz köz, 0,2 n vagy mások szerint: 1/6 szóköz, punctuation space) pont hosszúságú szóköz. Ezt kettőspont, pontosvessző, felkiáltójel, kérdőjel előtt szokták alkalmazni, hacsak már nincs eleve beállítva az adott karakternél. Szóköz helyett szebb, ha az ötnél több jegyű számok hármas csoportjait is ezzel választjuk el: 125 000 000. Spáciumot az adott karakter kern (karaktertávolság) értékének minimális növelésével is létrehozhatunk. Spácium tehető felkiáltójel elé vagy zárójelek belső oldalához.

NEM TÖRŐ SZÓKÖZ

Törhetetlen (nem törő) szóköz: akkor van rá szükség, ha egy sor végén nem kívánt szóköznél törik meg a sor, pl. úgy, hogy az utolsó szó az 5 Ft típusú szerkezetű. Ilyenkor az 5 és a Ft közé törhetetlen szóközt kell beiktatni: ctrl+shift+szóköz. Ilyen esetben a gondolatjelek belső szóközeit is törhetetlenné kellhet tenni.

Nem törő, fix méretű szóközt használunk párbeszédeknél a kezdő gondolatjel után, számcsoportok tagolásánál, szám és mértékegység között.

BETŰKÖZ (kern)

A betűk közti távolság igényesebb kiadványokban (beleértve a napilapokat is) ritkább, mint az automatikus alapbeállítás, ezáltal jobb ezen szövegek olvashatósága. A betűritkítást a trackingérték változtatásával lehet globálisan állítani. Legfeljebb 5 értéknyi ritkítást válasszunk (optimálisan max. 2-3).

Ha egy sorba csak egy szó kerül, mert nem lehet elválasztani, mindenképp kényszermegoldást kell alkalmazni. Ez lehet a sor betűtávolságának növelése (pl. Élet és Irodalomban) vagy a sorkizárás helyett az adott sorban balra zárás alkalmazása. Mivel a betűköz növelése nagyon feltűnő: kiemeli a sort, a balra zárás inkább javasolt.

EGALIZÁLÁS (szóegyengetés)

Az egyes betűk közötti távolság betűpáronként más-más: a fa esetében az a betű behúzódik az f füle alá. Ezek általában a betűtípus fájljában be vannak állítva, minden variációra külön érték. Néha azonban, különösen a verzállal szedett nagyméretű címeknél nekünk kell utánaigazítani, egalizálni a betűk távolságát, a tracking-(betűköz) érték egyedi állításával.

Az egalizálás mintapéldája:

TAVALYI

SORKÖZ (leading) (ejtsd: leding)

A túl kis sortávolság nehezen olvasható. Érdemes nagyobb sortávolságot beállítani, hogy a szöveg elég szellős legyen. A minimális sortávolságnál épp hogy nem érnek össze a sorok: az Á betű vesszője és az y alsó szára. A sorköz jelölése: 10/12, ahol 10 a betűméret, 12 a sortávolság. Általában a betűfokozatnál 10-20%-al nagyobb sortávolság az ideális (10/12, 11/13). A sortávolság lehetőleg legyen egyenletes (azonos) a szövegben. Ezt a soregyen is betartathatja.

A számítógép automatikus sorköze (auto leading) általában a pontérték 120%-a. (Beállítás [Quark]: Preferences-Paragraph) Érdemes ehelyett saját értéket beállítani (így kiküszöbölhető, hogy pl. a kitevőket tartalmazó sorokban az autosorköz automatikusan megnöveli az adott sor sortávolságát, míg a többit érintetlenül hagyja).

Nagyméretű betűkből szedett címeknél a sorközt az automatikusnál általában jóval kisebbre kell állítani.

SOROK MEGFELELÉSE (SOREGYEN, sorregiszter)

Soregyen: Egy lap két oldalára nyomtatott szöveg esetén a sorok mindig egymás mögött (fedve egymást) álljanak (ez a lapot átvilágítva megállapítható). Ez automata sorvezető, soregyen (lock to baseline grid) segítségével egyszerűen elérhető. (Beállítás [Quark]: Preferences-Paragraph)

Alcímek esetén érdemes az alcím felett 1,5 (2,5), alatta 0,5 (1,5) sortávolságnyi üres sort beiktatni. A soregyen megőrzése érdekében az alcím alatti és feletti üres térrész összegének egész számra kell kijönnie.

Sorregiszter: Egymás melletti hasáboknál a sorregiszter az egy oldalon belüli sorokra vonatkozik: az oldalon található törzsszöveg, bármely hasábban legyen is, egymással egy vonalban található (ha oldalról nézünk rá, ez könnyen látható). Ez alól kivételek lehetnek a címek és alcímek és más betűfokozattal szedett hosszabb szövegrészek. Ugyancsak a sorregiszterhez illeszkednek a képek és az ábrák.

BEKEZDÉS BEHÚZÁS (beljebb kezdés)

¶0182

Word: formátum ® bekezdés ® típusa: első sor ® mértéke: pl. 10 pt. (pt: pont mértéke) vagy vonalzó elején levő fölső háromszög jobbra húzásával.

Történet. A bekezdés jelzésére a paragrafus szó p betűjéből alakult ki a bekezdés-jel (pilcrow, paragraph sign, alinea) ¶, míg az „elválasztó” szó (segregatur, separateur) s betűjéből a mai paragrafus-jelünk (section sign) (§).

Használat. A behúzás (paragraph indent, indentation) meghatározására sokféle iskola sokféle megoldást ajánl.

A magyar gyakorlatban gyakori, hogy egy vagy két n (négyzet) nagyságú, azaz egy- vagy kétszerese az épp használt betűméretnek (pontban kifejezve). Igazából ahhoz, hogy optikailag négyzetet kapjunk a behúzásban, általánosan két betűméretnyi behúzást kellene alkalmazni, azaz ez a javasolt megoldás (11 pontos szövegnél 22 pont). Keskeny hasábokhoz egynégyzetes, szélesebb hasábokhoz és széles szóközű szövegekhez kétnégyzetes behúzást ajánlanak.

Egy 10 pont nagyságú szövegnél ez kb. 40-60 karakter hosszúságú hasáb esetén 10 pont (3,528 mm), hosszabb, 60-80 karakter hosszúságú sor esetén 20 pont (7,056 mm) hosszúságú behúzást jelent.

Az a szöveg is helyes, ahol egyáltalán nincs behúzás, de akkor ennek következetesnek és indokolhatónak kell lennie. Ilyenkor az új bekezdést a bekezdések közötti térköz jelölheti egyértelműen. 

¶ A szövegek első bekezdésénél nem szükséges behúzást alkalmazni (tompa kezdés), hisz a behúzás azt jelzi, hogy új bekezdés kezdődik, s ez egyértelmű az első bekezdés esetén. Tehát az első bekezdés behúzás nélküli. ¶ Bizonyos iskolák (pl. a francia vagy a hagyományos magyar) szerint azonban az első bekezdést is behúzással kezdjük. Ez a megoldás tudományos szövegekben ma is gyakori. ¶ Megint mások szerint behúzás nélkül kell kezdeni az első bekezdést, ha fölötte a cím középre zárt volt. Ha nem, akkor behúzással kezdődik az első bekezdés is. ¶ Az új bekezdés jele eredetileg (a kódexekben) folyószövegben a paragrafusjel volt. ¶ A mai megoldáshoz hasonlóan ez is egyértelműen jelezte az új bekezdés kezdetét.¶ Ez a szövegközi alkalmazás különösen látványos, ha a paragrafusjel piros. • Más díszjelet is használhatunk helyette.

A bekezdés behúzást az interneten nem (vagy ritkán) alkalmazzák, helyette a gyakorlatban egy enterrel bevitt üres sor szerepel a bekezdések között. A css leírások alkalmazásával azonban mind a szabályos, betűmérettől függő mértékű behúzás, mind a sorok közötti plusz térköz automatikusan előállítható (lásd ott).

A bekezdések közötti üres sor (extra line space) növeli a szöveg áttekinthetőségét, de nyomtatásban inkább nagyobb gondolati egységek elválasztására használjuk, ne behúzás helyett. Az üres sor gyakran használt levelezésben. Ha üres sort akarunk használni a bekezdések elkülönítésére, azt a bekezdés térközbeállításánál határozzuk meg, ne egyszerű enterrel érjük el.

Párbeszédeknél minden sort (az elsőt is) behúzással kezdjük.

A behúzás mértékének az egész kiadványban azonosnak kell lennie, betűmérettől függetlenül, azaz az apró betűs részekre is a normál betűs szövegre vonatkozó behúzást kell alkalmazni.

A bekezdés utolsó sora - a kimenet - hosszabb legyen, mint a behúzás, és ha lehet, ne menjen ki a sor végéig.

FÜGGŐ SOR (Hanging indent, outdent)

Listákat, szócikkeket, szómagyarázatokat, bibliográfiákat általában függő sorokban szedjünk a könnyebb áttekinthetőség érdekében, oly módon szedni, hogy a bekezdés behúzása „negatív" legyen, azaz a többi sornál kijjebb kezdődjék.

Azaz ilyenkor a kezdő szó eleje emelkedik ki a szövegből.

A Quarkban ennek előállítása: Style ® Formats ® Left Indent: egy pozitív szám (a behúzás mértéke), ® First line: egy negatív szám (a visszahúzás mértéke).

Wordben a bekezdés formázási ablak „típusa" lehulló menüjében állítható be.

Lexikon esetén a címszók után nincs pont (ellentétben azzal a helyzettel, ha ez cím lenne).

[A függő sor a jelen tananyagban nem jeleníthető meg]

Hatszínnyomás A színes képsokszorosítás új találmánya, túllépés a négyszínnyomtatáson. Nemcsak a színtani szubtraktív alapszínekre bontják a képeket.

Kipontozás A szem vezetésére szolgál olyan esetekben, amikor túl nagy a távolság egy meghatározás és a hozzá tartozó adat között (pl. tartalomjegyzékekben).