a | b | c | d | e | f | g | h | i | j | k | l | m | n | o | p | q | r | s | t | u | v | w | x | y | z |
Oláh Miklós (1493–1568)  

Nagyszebenben született havasalföldi fejedelmi családból, rokonságban állt a Hunyadi családdal. 1505 és 1510 közt a váradi káptalani iskolában tanult, majd felvették a királyi kancelláriára, ahol Szatmári György titkára lett. 1524-től királyi titkárként dolgozott, majd a mohácsi vész után a királyné titkára lett. 1531 és 1542 között Mária királyné mellett titkároskodott Németalföldön. Hazatérve zágrábi püspök (1543), egri püspök (1548), majd 1553-ban esztergomi érsek lett. Udvari tisztségei: először kancellárrá, majd 1562-ben helytartóvá nevezték ki. Sok humanistával, többek közt Rotterdami Erazmusszal is levelezett. Nagyszombat neki köszönhetően lett egyházi és művelődési központ, főiskolai rangúvá alakította át az itteni iskolát. Két nagy műve az Athila és Hungaria a magyarok őstörténetével, illetve Magyarország leírásával foglalkozik.




Ottavio Baldigara (1525 körül – 1588)  

Trieszti építészcsaládból származik, amelynek több tagja is tevékenykedett az osztrák Habsburgok országaiban. Nagyon sok magyarországi végvár építésén dolgozott, amelyek közül kiemelkedik Eger (1568-1580) és Érsekújvár (1580-1588) erődítéseinek tervezése és kivitelezésének ellenőrzése.




Tananyagok
Fogalomtár
Életrajzok
Szerzők

Keresés