Jelenlegi kurzusok, 2015

Kurzus kódja(i):               P/FIL/FMK-13.01 Vizualitás és identitás

Kurzus címe:      A test a mozgóképtudományban

Tanár neve:       Vincze Teréz

Kurzus időpontja, helye:             Csütörtök 11:00-12:30, -137-es terem

Kurzus típusa:   Szeminárium

Kurzus leírása:  A szeminárium témája a kortárs kultúra-, film- és médiaelméletben egyaránt érzékelhető „testi fordulat” jelenségének vizsgálata abból a szempontból, hogy ennek a jelenségnek milyen történeti gyökerei vannak a filmtudományban. Megkíséreljük feltérképezni a filmelmélet történetének meghatározó irányzatainak és trendalkotó szövegeinek vizsgálatával, hogy hogyan volt jelen a testi megszólítottság, a testi vonatkozás a “testi fordulatot” megelőző korszakokban, milyen szempontokból nevezhető új korszaknak a jelenlegi fázis, ha egyáltalán annak nevezhető.

A félév célja, hogy a filmtudományi szövegek olvasása és megvitatása mellett a hallgatók lehetőség szerint feltárják saját kutatási területük esetleges “testi vonatkozásait”, olyan kérdéseket vessenek fel, melyek saját témájukat összekapcsolhatják a kortárs korporeális kérdésirányokkal. A félév során megtartandó kiselőadásokban a saját kutatások ilyen vonatkozású bemutatása az elsődleges cél (akinek a kutatási területe kapcsán ez a perspektíva semmiképp sem alkalmazható, természetesen választhat más témát is).

A teljesítés feltételei:  Szemináriumok rendszeres látogatása, a kijelölt szakirodalom megadott alkalmakra történő olvasása, részvétel az órai munkában, a félév során egy órai prezentáció megtartása. (Angol olvasási készség szükséges a kurzus elvégzéséhez.)

Kötelező / ajánlott filmek:          -

Kötelező irodalom:         * Thomas ElsaesserMalte Hagener: Film Theory: An Introduction Through the Senses. New York: Routledge, 2010.

* Test / film / test. Metropolis (2013) no. 3.

* Vizuális kultúra és testiség. Apertúra (2009) no. 2. http://apertura.hu/2009/tel/tartalom

(további olvasmányok kijelölésére a félév során kerül sor)

Kurzus kódja(i):               P/FIL/FMK-1

Kurzus címe:      Kutatásmódszertan (kötelező óra)

Tanár neve:       Kovács András Bálint

Kurzus időpontja, helye:             Csütörtök 9:00-10:30, 251-es terem

Kurzus típusa:   Szeminárium

Kurzus leírása:  A kurzus célja, hogy a hallgatók készülő PhD dolgozatainak tervezetét olymódon vitassuk meg, hogy kiderüljön, a tervezetek alkalmasak-e tudományos munka megalapozására.

Ennek érdekében a kurzus rövid elméleti alapozással indít, melynek során olyan kérdéseket fogunk érinteni, hogy mi a különbség a tudományos állítás és a véleménymondás között, melyek a tudományos eredmények elfogadhatóságának kritériumai, melyek a bölcsészeti kutatások specifikumai a természettudományokhoz képest, van-e egységes tudományos gondolkodás, hogyan kutatható hipotéziseket felállítani.

A kurzus második részében egyesével végigmegyünk a hallgatók tématervein abból a szempontból, hogy

-              milyen jól van körülhatárolva a téma

-              megválaszolható kérdéseket tesz-e föl

-              vannak-e elvileg igazolható hipotézisei

-              meghatározható-e, hogy milyen szempontból fontos a kérdésfeltevése

-              várható-e új eredmény a kutatás során

A teljesítés feltételei:  Szemináriumok rendszeres látogatása, részvétel az órai munkában,

a megbeszélt órai prezentáció megtartása.

Kötelező / ajánlott filmek:          -

Kötelező irodalom:         * Lakatos Imre: Tudományfilozófiai írásai. Atlantisz, 1997. 22-63

* Polányi Mihály: A személyes tudás 1.  Atlantisz, 1994. 229-293.

* Karl Popper: A társadalomtudományok logikája. In: Tény, Érték, Ideológia. Gondolat, 1976. 279-301.

Kurzus kódja(i):               P/FIL/FMK-5.02 Kultúraelméletek

Kurzus címe:      Megértésalakzatok a kortárs antropológiaelméletben

Tanár neve:       Biczó Gábor

Kurzus időpontja, helye:             Csütörtök 14:00-17:30, 22-es terem (kéthetente, páros heteken)

Kurzus típusa:   Szeminárium

Kurzus leírása:  A modern szociokulturális antropológia elméletekben rendkívül gazdag társadalomtudomány. Az elmúlt másfél évszázad tudománytörténeti öröksége azonban nem képez olyan egységes hagyományt, amely egyértelmű eligazodást kínálhatna a szociokulturális „Másik” (az idegen) módszeres tanulmányozásával foglalkozó kortárs antropológia témavilágában. Az elméleti diverzitás okai összetettek. Egyrészt, lévén az antropológia analitikus tudomány, amelynek a 19. századtól jellemzője a teoretikus érzékenység, ami aztán az elméletek akkumulációját vonta magával. Továbbá az 1970-es évektől kibontakozó kritikai fordulat, – ami a tudásterület teljes elméleti és módszertani apparátusának a felülvizsgálatát eredményezte – lényegében elméleti és módszertani vállalkozásként fejtette ki hatását. Másként fogalmazva, a kritikai fordulat az antropológiában gyökeresen új körülményeket teremtett, melyek ismerete a tudásterület céljainak, lehetőségeinek és művelésének napjainkban megkerülhetetlen előfeltételei.

A kurzus célja, hogy betekintést nyújtson a kortárs antropológiaelmélet fontosabb kérdéseibe és segítse az érdeklődők tájékozódását a manapság zajló tudományterületi folyamatokban. Az előadássorozat három nagyobb kronológia-tartalmi egységből áll, melyek között a kapcsolatot a tudományterületen érvényes megértés-fogalom értelemtartalmának tisztázása képezi. Elsőként az antropológiai megértés kérdését a tudománytörténet jeles elméletei – partikularizmus, strukturalizmus, interpretivizmus – felől vizsgáljuk, melyek hatástörténetüket tekintve jelentős befolyást gyakorolnak jelenünkre. Ezt követően a kortárs antropológia látásmódját meghatározó kritikai fordulat megértés-elméleti összefüggéseit tárgyaljuk, ami ténylegesen a 70-80-as évek eseményeinek tanulmányozását jelenti. Az előadássorozat harmadik részében az antropológiai megértés mibenlétének a kortárs diskurzus keretei között megfogalmazódó részleteiről esik szó. Ezek szerint tárgyaljuk az antropológiai megértésesemény időiségének kérdését, a kutatás eminens helyeként számon tartott terep fogalmának jelentésmódosulását, amint szót ejtünk az antropológiai ismeret és a kutatói felelősség etikai vonatkozásairól.

A teljesítés feltételei:  Órák rendszeres látogatása, a kijelölt szakirodalom megadott alkalmakra történő olvasása.

Kötelező / ajánlott filmek:          -

Kötelező irodalom:         Malinowski, Bronislaw: A csoport és az egyén funkcionális elemzése. in. Mérföldkövek. Budapest. Panem, 1997. 379-406.

Geertz, Clifford: “A bennszülöttek szemszögéből” Az antropológiai megértés természetéről. in. Értelmezés hatalma. Budapest. Századvég Kiadó, 1994. 200-217.

Geertz, Clifford: Mély játék: Jegyzetek a bali kakasviadalról. in: Értelmezés hatalma. Budapest. Századvég Kiadó, 1994. 126-170.o.

Tylor, Edward. B.: A primitív kultúra. in: Mérföldkövek. Budapest. Panem, 1997.108-131.

Fabian, Johannes: The Other Revisited: Critical Afterthoughts. in. Anthropological Theory 2006/6 139-152.

Boas, Franz: Az összehasonlító módszer korlátai az antropológiában in. Mérföldkövek. Budapest. Panem, 1997. 135-146.

Gewertz, Deborah: The Tchambuli View of Persons: A Critique of Individualism in the Works of Mead and Chodorow. in. American Anthropologist, New Series, Vol. 86. No. 3. Sep. 1984. 615-629.

Baba, Marietta L.: Mi áll az „alkalmazott antropológia” elnevezése mögött? Találkozás a globális gyakorlattal. in. Néprajzi Látóhatár XXI. évf. 2012/4. 97-102.

Nickerson, Gifford: Civilization and Other Cultures. in. Anthropoplogy and Humanism Quarterly, Nr. 9/1. 12.21.

Ortner, Sherry B.: Subjectivity and cultural critique. in. Anthropological Theory 2005/5. 31-52.

Radcliffe Brown, Alfred R.: A funkció fogalma a társadalomtudományokban. in. Mérföldkövek. Budapest. Panem, 1997. 409-419.

Radcliffe Brown, Alfred R.: A társadalmi struktúráról In. Mérföldkövek. Budapest. Panem, 1997. 419-439.

Rapport, Nigel: ‘Surely Everything Has Already Been Said About Malinowski’s Diary!’. in. Anthropology Today, Vol. 6. No. 1 Feb. 1990. 5-9.

Waldenfels, Bernhard: Az idegenség etnográfiai ábrázolásának paradoxonjai. in. Biczó Gábor (szerk.) Az Idegen. Debrecen. Csokonai Kiadó, 2004.

Wax, Murray: The Limitations of Boas’ Anthropology. in. American Anthropologist, New Series, Vol. 58. No. 1, Feb. 1956. 63-74.

Kurzus kódja(i):               P/FIL/FMK-22.02 Kultúra- és politikaelmélet

Kurzus címe:      Modern politikafilozófia

Tanár neve:       Szilágyi-Gál Mihály

Kurzus időpontja, helye:             Csütörtök 14:00-15:30, 16:30-18:00, 22-es terem (kéthetente, páratlan heteken)

Kurzus típusa:   Szeminárium

Kurzus leírása:  A kurzus betekintést nyújt a modern politikafilozófia néhány alapfogalmába és alapszövegébe. Jegyet részben az órán tartott beszámolóval vagy félévközi dolgozattal lehet szerezni, melynek terjedelme 10000-12000 leütés (40%), részben pedig félév végi vizsgával (40%). A dolgozat témája a megadott irodalom valamelyik művének fő témáját rekonstruálja és polemizál, vitatkozik az adott mű egyes állításaival. A választott téma annyira térhet el a megadott szakirodalomtól, amennyire ezt a hallgató doktori kutatási területe, témája indokolja. Az órai beszámoló hasonlóképpen rekonstruál, illetve vitatkozik egy művel, amelyet a hallgató a szakirodalomból kiválasztott. Az órai jelenlétről végzett katalógus az órán való aktív részvételt is követi, amely beleszámít a végső jegybe (20%). A megadott szakirodalom nagy részét elérhetővé tettem webhelyen.

Kötelező szakirodalom:                *Hannah Arendt: Introduction into Politics. The Promise of Politics. Schocken Books, New York, 2005. 93-201

*John Gray: „A liberalizmus filozófiája”, John Gray: Liberalizmus. Pécs, Tanulmány Kiadó, 1996. 26-65

*Thomas Hobbes: Leviatán: Második rész. Az államról. Budapest, Kossuth Kiadó, 1999. 171-183, 205-251

*John Locke: Második értekezés a polgári kormányzatról. Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 1999. 42-105

*Herbert Marcuse: Az egydimenziós ember. Budapest, Kossuth, 1990. 11-41

*Karl Marx: Gazdasági-filozófiai kéziratok 1844-ből. Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1970. 7-13

*Robert Nisbet: Konzervativizmus: álom és valóság. Pécs, Tanulmány Kiadó, 1996. 35-115 // VAGY // Szabó Miklós: Az újkonzervativizmus és a jobboldali radikalizmus története (1867-1918). Új mandátum kiadó, 2003. 11-51

*John Rawls: „A helyes elsődlegessége és a jó eszméi”. Az angolszász liberalizmus klasszikusai. II. Budapest, Atlantisz Könyvkiadó, 1993. 245-283

További ajánlott irodalom

*Bence György: „A politikum sajátossága”, Bence György: Politikafilozófiai tanulmányok 1990-2006. Szeged, L’Harmattan, 2007: 13-26

*Ronald Dworkin: „Liberalizmus”. Az angolszász liberalizmus klasszikusai. I. Budapest, Atlantisz Könyvkiadó, 1993. 173-213

*Wolfgang Kersting: “Die Begründung der politischen Philosophie der Neuzeit im Leviathan”. Wolfgang Kersting (hrsg): Leviathan, oder Stoff, Form und Gewalt eines bürgerlichen und kirchlichen Staates. Akademie Verlag, Berlin, 1996: 9-29

*Kis János: „Az elválasztás tézise”. 37-103, „Felelősség a politikában”. 131-167, „Piszkos kezek és politikai felelősség”. 265-297: A politika mint erkölcsi probléma. Budapest, Élet és irodalom, 2004

*Alexis de Tocqueville: A régi rend és a forradalom. Atlantisz, 1994

*Robert Paul Wolff: „Az anarchizmus védelmében”: Az anarchizmus klasszikusai. Budapest, Mundus Kiadó, 2009. 461-507

*Tony Wright: Régi és új szocializmusok. Budapest, Napvilág Kiadó, 1999. 17-66, 83-91