Tipográfia (írás számítógéppel)

Szedés, mikrotipográfia

A „szedési" ill. „mikrotipográfiai" szavakat szinonímaként használom; s e szövegben a „tipográfiai" szót is ebben a szűk jelentésben használom. A mikrotipográfia tárgykörébe tartoznak a „tipográfiai részletkérdések" (pl. betűköz, sortávolság, egalizálás, behúzás; melyek egy részét a szerkesztőprogramok automatikusan is beállítják), és tartalmazza a tipográfiailag megfelelő írásjelek használatát is. Angol szakkifejezéssel kb. megfelel az orthotypography területének. 

 

Megjegyzés: az alábbi fejezetben található minták egy része tipográfiailag nem megfelelő a tananyagfelvivő rendszer korlátai miatt. Ezen esetekben a szöveges leírás veendő irányadónak.

 

 



Az idézőjelek családja

Történeti fejlődés

Az 1903-as Simonyi-féle kalauz[1] »-« jelet használ. Megemlíti, hogy „néha e jelet egyszerűbben írják: ,-‘", hozzátéve, hogy ez inkább kerülendő, „mert könnyen összetévesztik a vesszővel s a hiányjellel". S valóban, még a szabályzatban is zavaró a példa, mert a kezdő tagja valóban a vesszőnek felel meg (valószínűleg ezért került később fölülre, '-' formában, azaz mindkét helyen egyszerű aposztróf jellel[2]). Ő még a lúdlábat nevezi macskakörömnek, s gyakori használatát pl. címek esetén német hatásnak tulajdonítja. „A nyelvészeti munkákban egyes szók jelentésének kitüntetésére sokszor szükséges az idézőjel, de hogy ne legyen olyan tarka, ilyekor inkább az egyszerűbb jelet (,-‘) használjuk, ezt ,-‘ tehát kiemelőjelnek, a »-« jelt pedig az igazi idézetekre szorítjuk". Ez a funkcionális elkülönítés ma is él „-" ill. '-' formában.

Az 1929-es tipográfiai szabályzat kétféle idézőjelet fogad el helyesnek: a korábbi »-« alak mellett a „-" formát is.

Az 1939-es 7. kiadás a „-" és »-« jelet egyenrangúként használja, és megemlíti, vagy hogy „néha e jelt egyszerűbben írják: ,-‘ alakban.

Az 1954-es szabályzat (10. kiadás) hozza be és teszi kizárólagossá a „-" formát, a korábban egyenértékűként kezelt befelé mutató lúdlábas »-« megoldásra a belső idézőjel szerepét osztva. Miért változott meg a záró idézőjel „kunkorodása"? Talán Fábián Pál egy megjegyzése magyarázza a változtatás okát: „kézírásban a felfelé fordított vesszőpárt nem könnyű kitenni."[3]

Más országokban más az idézőjel alakja; több helyütt többféle is egyenértékűként használt, akárcsak korábban minálunk. A magyar „-" formával csak a lengyel (és némely holland) használat egyezik meg,

Az idézőjel és belső idézőjel használatát a mai Szabályzat pontosan definiálja.

- A 11. kiadás 1985-ös verziójában még olyan betűtípust használnak, melyen egyértelműen látható, hogy az idézőjel merre kunkorodik. Az új, 12. lenyomatban használt betűtípus egyes karakterei némileg eltérnek a korábbitól, pl. idézőjele nem „kunkorodó", hanem csak vastagodó vonalú, ami megnehezíti annak eldöntését, hogy pontosan melyik karaktert is kell záró idézőjelként használni: " vagy " alakút. Javasolt volna a 12. lenyomatnál használt betűtípus idézőjelét „kunkorodóra" lecserélni, hogy ez egyértelműen látszódjon.

- A Szabályzat nem említi az elsősorban humán - pl. épp nyelvészeti - kiadványokban használt aposztróf-párt '-', így javasolt volna ennek funkcióját itt meghatározni (sokan a ‘-' párt használják, angol minta alapján).


 

[1] Simonyi Zsigmond 1903. Az új helyesírás. Budapest, Athenaeum.

[2] Ma is él az alsó nyitó félidézőjel a lengyel belső idézőjel egyik lehetséges változataként ‚-' formában.

[3] Fábián Pál 1967. Az akadémiai helyesírás előzményei. Akadémiai Kiadó.

 

Idézés, Quotation mark

„0132 nyitó idézőjel, macskaköröm

"0148 záró idézőjel close quotes, macskaköröm

"0147 open quotes

'0146 single close quote, aposztróf, félidézőjel

‘0145 single open quote, félidézőjel

»0187 lúdláb (comillas [sp.], guillemets [fr.] vagy angled quotation marks)

«0171 lúdláb (comillas [sp.], guillemets [fr.] vagy angled quotation marks)

' láb (foot)

" hüvelyk (inch, coll)

´0180 perc (itt: ékezet jellel)

´´2×0180 másodperc

Minden szó szerinti idézetet, azaz olyan szövegrészt, melyet másoktól veszünk át, idézőjelbe kell tenni, és meg kell adni a forrását. Ez alól kivétel lehet, ha szépirodalmi műből idézünk úgy, hogy az idézés ténye nyilvánvaló, vagy ha az idézet egy szépirodalmi szöveg része.

Ha az idézőjelen belüli szöveget, teljes szöveg ismeretében egyértelműbbé tennénk egy betoldással, azt szögletes zárójelek közé tegyük: „Az ország [Ausztria] minden pontján jártam már.” Az idézetben talált hibákat zárójelbe tett sic! (=így) szócskával jelezzük, hogy egyértelművé tegyük, nem elütésről vagy rosz [sic!] idézésről van szó.

Az idézőjelet (kézírásban és nyomtatásban) az idézet kezdetén alul, az idézet végén pedig fölül tesszük ki. [...] Ha az idézőjelbe tett mondaton belül még egy idézőjelre van szükség, hegyével befelé forduló jelpárt használunk: Petőfi írta apjáról: „Szemében »mesterségem« / Most is nagy szálka még; / Előítéletét az / Évek nem szünteték.” (A Magyar Helyesírás szabályai. 11. kiadás, 256.)

 

A magyar idézőjel mindig alul indul és felül záródik, és „99-es” alakú, ahogy kézírással megtanultuk. „Ez csak kevés programnál jelenik meg automatikusan", ezért érdemes megjegyezni az Alt-kódjait. „Az idézeten belüli idézetre »ezt a jelpárt« használjuk, épp fordítva, mint a franciák a normál idézőjelként (franciául a nyilak kifelé mutatnak, magyarul befelé. Mindkét változatot számos nyelv használja).”

Régebben magyarul is elfogadott volt a »lúdlábak« normál idézőjelkénti használata (ma már nem).

» Régebben idézőjelet tettek ki
» végig egy idézett szöveg esetében
» az idézet sorai elejére.

A félidézőjelet, mindkét oldalán 9-es formájú aposztróf formában, az idézet 'harmadik szintjén' használjuk.

Idézéskor az idézett szöveget szedhetjük dőlt betűvel; elején és végén egy üres sorral, mindkét oldalán behúzásnyi méretű margóval.

Ha az idézet új mondat, akkor még mondaton belül is nagybetűvel kezdjük: „Ez helyes megoldás." (angolul mintára így is lehet: „[e]z a helyes megoldás”)

Bizonyos betűtípusokban az idézőjel nem kunkorodik, csak vonala vastagszik.

Angol nyelvű szövegek esetén a britek az aposztrófot és annak fordított párját használják idézőjelnek (‘ '), míg a kettős idézőjelet “ ” formában az USA-ban használnak. Mindkét esetben a másik jelpáros használt a belső idézethez. Az egyenes („írógép" vagy interneten megszokott) idézőjel egyik esetben sem használt idézésre.

 

 

APOSZTRÓF, HÜVELYK, FOKPERC

Magyar és angol használatban az aposztróf (hiányjel, félidézőjel) a 9-esként kunkorodó ' jel ('04, nehogy má'). A fok, fokperc, fokmásodperc jelölése: °, ', ”. A hüvelyk (coll, inch) és láb (feet) jelölése: ”, '. Angol használatban a nyitó aposztróf (pl. ‘68, évszámnál) 6-osként kunkorodik (nyitó félidézőjel).

 



A mínuszok családja

Történeti fejlődés

Az 1841-es szabályzat[1] még csak egyféle vonal-jelet ismertet (kötő vagy kapcsoló jel). Az 1929-es szabályzat kötőjelet és (kvirtmínusz hosszúságú) gondolatjelet ismer. Az 1954-es szabályzat iktatja be először az írásjelek közé a harmadik verziót, a nagykötőjelet.

A Szabályzat 1985-ös kiadásában a „gondolatjel" és „hosszú kötőjel" szavakkal különféle funkciójú írásjeleket határoz meg, tipográfiájában viszont egységesen kvirtmínuszt használ. A gondolatjel a nem tapadóként, a kötőjel pedig tapadóként[2] viselkedik, akár kis- akár nagykötőjelről legyen szó. A mai Szabályzat csak ezeket a tulajdonságokat említi, arról, hogy a jelek milyen (nyomdai) karakterrel írandók, nem rendelkezik.

A szabályzat fényszedéses 1985-ös kiadásában levő kvirtmínusz az új, számítógépen szerkesztett 12. lenyomatában már félkvirtmínuszként szerepel: a kvirtmínusz teljesen eltűnt. (Pl. a korábbi TU-154 vagy Budapest-Bécs írásmód tehát az új lenyomatban TU-154, ill. Budapest-Bécs). Ez nyomdászati, tipográfiai váltást tükröz, de megzavarja a számítógépen írókat, hiszen nem tudni, most melyik karakter a helyes. A szabályzat tehát megnevezi ugyan, hogy pl. a TU-154-et nagykötőjellel kell írni, de nem definiálja, hogy milyen is legyen a nagykötőjel: kvritmínusz vagy félkvirtmínusz. Az új lenyomat tehát háromféle (pontosabban, az elválasztójellel együtt négy) jelet tárgyal, de csak két karaktert alkalmaz rájuk. A nagykötőjel és a gondolatjel alakjának azonosságát csak a szabályzatban használt jeleket megfigyelve tudjuk empirikusan kikövetkeztetni, holott a 10. kiadás még szövegesen is megjegyezte: [a nagykötőjel] „alakjára nézve azonos a gondolatjellel". Ez a későbbi kiadásból kikerült. A 10. kiadás egyébként láthatóan a tapadó nagykötőjelnél is alkalmaz spáciumot, ami esztétikailag megfelelőbb, mint a spácium nélkül tapadó jel; a mai szövegszerkesztők gyakorlata azonban spáciumot nem ismer.

[1] Magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályai. Magyar Tudós Társaság. Ötödik kiadás. Buda, 1841.

[2] Tapad: nincs szóköz előtte ill. utána

 


Fontos:

– a gondolatjel és a nagykötőjel azonos hosszúságú jellel (félkvirtmínusszal) írandó

– a jelenlegi gyakorlatban magyar szövegekben az angol m-dash (kvirtmínusz: -) írásjelként nem használt.

– olyan esetekben, amikor a kötőjelnél hosszabb karakterek nem elérhetők, a szóköz nélkül tapadó -- forma használandó nagykötőjel helyett



 

ELVÁLASZTÁS

  • - kötőjel, elválasztójel, diviz (hyphen,trait d'union)
  • Lágy elválasztójel:
  • Word: ctrl+- (a rendes billentyűzeten, nem a numerikuson)
  • Quark: Edit->H&Js

Történet Korábban elválasztás helyett rövidítettek, ha nem fért ki egy szó, vagy jelzés nélkül választottak el. Az elválasztójel, a semipunctum a 14. századtól került használatba, eleinte kettős vagy ferde vonásként (a kötőjel egyes betűtípusokban ma is ferde vagy kettős ferde vonás).

Használat. A - jel azonos alakú, de két ellentétes célt szolgál: kötőjel funkcióban összeköt bizonyos szavakat (egy-egy, kell-e), elválasztójelként két sorba választ el egy szót. A kötőjel egyes esetekben a sor végén nem dobhatja át a kötőjel utáni tagot a következő sorba, pl. a

helyes-

e

helytelen megoldás. Ezért érdemes ilyen helyzetben törhetetlen kötőjelet használni. Kézi elválasztásra akkor van szükség, ha nagyon hosszú szavaink vannak egy sorban, és emiatt a szóköz megnő.

Az e-mail és webcímeket lehetőleg ne válasszuk el: nem triviális, hogy hogyan is lehet egyértelműen elválasztani egy kis‑jános@c‑com.nu típusú címet.

 

Az elválasztás hiánya miatt túl nagy szóközök

Az elkelkáposztástalaníthatatlanság például ilyen jelenséget okoz a sorkizárt bekezdésekben.

Elválasztáshoz elválasztójelet kell hasz-

nálni.

Szó első és u-
tolsó betűjét akkor se válasszuk el, ha az elvileg helyes volna. Összetett szavakat az összetétel határán válasszuk el akkor is, ha a szótagolás szerint máshol is lehetne.

Ne válasszuk el egymástól a sor végén a mértékegységet és a számot (11 kg).

Címeket ne válasszunk el.

Amikor kézzel elválasztójelet illesztünk be egy szóba, azt ne sima kötőjellel tegyük, hanem a feltételes (lágy) elválasztás karakterével (ctrl+-). Így ha később mégsem ott lesz a szó elválasztva, a - jel nem ma-rad benne a szóban. A lágy elválasztójel nem látható, ha az adott szótag nem sorvégi helyzetben van, de aktivizálódik sor végén.

A „mínuszjel" (mely nem igazi mínusz, mert az gondolatjel hosszúságú) megnyomásával egy mindkét funkcióban használható jelet kapunk, mely azonban bizonyos esetekben nem működik helyesen: sorvégen kötőjelként, sorközben elválasztóként funkcionál.

Egymás alatt lehetőleg 2-3 elválasztásnál több ne legyen, mert csúnya. Az egymás alatt található elválasztások száma a kiadványszerkesztő szoftverekben külön megadható.

Ha gondolatjelnél vagy kötőjelnél választunk el (utóbbi pl. földrajzi nevekben), a kötőjel vagy gondolatjel az elválasztójel szerepét töltse be, ne kerüljön át a következő sorba:

Luppa-

sziget

 

Szakszöveg esetén azonban az egyértelműség miatt mindkét helyen jelenjen meg a kötőjel, jelezvén, hogy nem elválasztójelről van szó:

Luppa-

-sziget

 

A magyar elválasztás szabályai jelentősen eltérnek az angol (vagy más nyelv) szabályaitól, ezért az automatikus elválasztást csak akkor szabad bekapcsolni, ha az adott program ismeri a magyar szabályokat. Ha a szoftverben található magyar elválasztóprogram, kapcsoljuk be, de ekkor is érdemes ellenőrizni (pl. összetett szavaknál): fussunk végig a sorok végén. Értelemszerűen ne használjuk a magyar elválasztóprogramot idegen nyelvű szövegre. Ha Wordben beállítjuk az adott szövegrész nyelvét, akkor ha a megfelelő programrészek rendelkezésre állnak, az elválasztást (valamint az automatikus javítási funkcióban az idézőjeleket, sorszámozást) az adott nyelvnek megfelelően végzi el.

 

TÖRHETETLEN ÉS TÖRŐ KÖTŐJELEK

Nonbreaking / breaking hyphen

Nem törő (törhetetlen) kötőjel: Word: ctrl+_ Quark: ctrl+= vagy ctrl+ó

Törhetetlen (nem törő) kötőjel: ha a - jelnek nem akarjuk megengedni, hogy elválasztójellé alakuljon, nem törő kötőjelet kell használni. Erre is csak ritkán van szükség, ha pl. ez: tudod-e, sorvégi helyzetbe kerül. Ez Wordben a ctrl+_ (vagyis ctrl+shift+-), Quarkban a ctrl+= vagy magyar billentyűzetkiosztás esetén a ctrl+ó billentyűparancsokkal érhető el.

A kötőjel (vagy elválasztójel) sok betűtípusban kicsit ferde, míg a gondolatjelek mindig egyenesek.

 

KISKÖTŐJEL

Az elválasztójellel azonos formájú a kiskötőjel, mely pl. az egy-egy vagy 8-at szókapcsolatokban fordul elő. Ezt sor végén a program elválasztójelként értelmezi, ezért ilyenkor át kell vinni a következő sorba egy elé beütött shift+enter használatával vagy nem törő változatával el kell kerülni elválasztását

A félig kihagyott szóösszetételek esetében a következőképp használjuk a kötőjelet: első- és másodfokú függvények, falfúrás és -vágás. A földrajzi nevek kötőjelezésére vonatkozó szabályokat lásd a megfelelő irodalomban! A kétezernél nagyobb, betűvel kiírt számokat kötőjellel tagoljuk (nyolcmillió-kétszázezer-hat), és idegen szavak végén a néma vagy a magyartól eltérően ejtett, valamint több szóból álló tulajdonnevekhez is kötőjellel kapcsoljuk a melléknévképzőt (Glasgow-ban, New York-i). Ha az idegen szó magánhangzóra végződik, a toldalékoláskor ez megnyúlik, amit írásban így érzékeltetünk: Rio - Rióban. Szintén kötőjelet használunk szóismétléseknél (pl. messze-messze), a mellérendelő szókapcsolatok egyes fajtáinál (pl. ide-oda, apraja-nagyja), az ikerszók egyes lazább fajtáinál (pl. gizes-gazos).

 

NAGYKÖTŐJEL, GONDOLATJEL

- 0150 gondolatjel (ha szóközök veszik körbe) = nagykötőjel (ha tapad a mellette lévő szavakhoz), En-Dash, félkvirtmínusz (½mínusz) Wordben: ctrl+numerikus mínusz

- 0151 nagykötőjel (csak régi használatban, ma már elavult), Em-Dash, kvirtmínusz (1mínusz) Wordben: ctrl+shift+ num. mínusz; Quarkban: ctrl+shift+= vagy ctrl+shift+ó

− U+2212 mínusz jel

A gondolatjel - közbeékelt gondolat használatára - az ALT+150 billentyűkombinációval hozható létre. Magyar használatában egyik oldalán sem tapad a szöveghez.

A gondolatjel és a nagykötőjel a mai magyar használatban azonos karakter (félkvirtmínusz), de a gondolatjelet szóközök veszik körbe, a nagykötőjelet (akárcsak a közönséges kötőjelet) nem: az közvetlenül tapad az előtte és utána levő szavakhoz.

Tehát a gondolatjel három karakter: szóköz-félkvirtmínusz-szóköz együttese.

Szépirodalmi kéziratokban szokás a gondolatjelet = vagy -- jellel helyettesíteni, mely könnyen kicserélhető a szöveg elkészültével a helyes karakterre.

Nagykötőjelet használunk valamitől valamiig kifejezésére: 6-12 óráig, 6-12. oldal, 1848-49), Bécs--Budapest vasútvonal.

Negatív számok mínuszjele is gondolatjel. A mínuszjel hossza elvileg megegyezik a plusz jel keresztvonásának hosszával, gyakorlatban a hozzá legközelebb állót használjuk: + - - - (Az unicode szabvány szerinti fontokban már külön mínuszjel is szerepel) (az internetre szabott Verdana betűtípus nem tesz különbséget e jelek között).

Típusjelzésre - pl. Apollo-15 és hasonló szerkezetekben - nagykötőjelet használunk.

A kvirtmínusz (=1 négyzet hosszúságú mínusz) karakter megjelölésére többféle szót is használnak magyarul, általáb

Térközök (betűköz, szóköz, sortávolság, behúzás)

SZÓKÖZ

Törő szóköz / Breaking standard / flexible space (variábel): Szóköz gomb
Nem törő szóköz / Nonbreaking standard space: Ctrl+5 [QuarkXpress 7]
Törő n szóköz / Breaking en space: Ctrl+Shift+6
Törő m szóköz / Breaking em space: Ctrl+Shift+7
Nem törő spácium / Nonbreaking Thin space: Ctrl+Alt+Shift+8
1/6 szóköz / 6-per-em space (különleges karakter beszúrása)

Történet. Szóközt az írátörténet kezdetén nem alkalmaztak.

A központozás (interpunkció) először valóban központozás volt: a folyószöveg·szavai·közé elhelyezett·pontokból·állt. Először olyan helyeken alkalmazták, ahol a szöveg enélkül már valóban értelmezhetetlen lett volna. A szövegek ugyanis a scriptio continua elve szerint egybeírt hosszan kanyargó folyószövegek voltak, mely hangos felolvasásra alkalmas volt. Eredete épp abban áll, hogy a szöveget hangos felolvasásra írták: valójában a hangzó, folyamatosan kimondott szófolyam hanghű vizuális kódolása volt.

A szóköz az európai kultúrában a 7. századtól általános.

A kínai vagy japán írás ma sem használ szóközt (az írásjelek után van térköz, de a szavak között nincs).

„Szóközt hagyunk a szavak, valamint az írás­jel­lel lezárt mondatok és tagmondatok között, a zárójelek és az idézőjelek közé foglalt közlési egységek előtt és után, a gondolatjel előtt és után stb. Nincs viszont szóköz a [...] kötőjel és a nagykötőjel két oldalán; a kezdő zárójel és idézőjel hozzátapad az utána következő, a berekesztő zárójel és idézőjel pedig az előtte álló szóhoz stb." (A Magyar Helyesírás szabályai. 11. kiadás, 239.)

A szóköz értéke a szerkesztőprogramban alapbeállításból kb. 80 és 120% között változik, a betűtípusban definiált 100% értékhez képest. Ez átállítható, ha a minimum/optimum/maximum értékeket módosítjuk. Érdemes kicsit nagyobb szótávolságot megadni.

 

SPÁCIUM

A spácium (ponthossz köz, 0,2 n vagy mások szerint: 1/6 szóköz, punctuation space) pont hosszúságú szóköz. Ezt kettőspont, pontosvessző, felkiáltójel, kérdőjel előtt szokták alkalmazni, hacsak már nincs eleve beállítva az adott karakternél. Szóköz helyett szebb, ha az ötnél több jegyű számok hármas csoportjait is ezzel választjuk el: 125 000 000. Spáciumot az adott karakter kern (karaktertávolság) értékének minimális növelésével is létrehozhatunk. Spácium tehető felkiáltójel elé vagy zárójelek belső oldalához.

 

NEM TÖRŐ SZÓKÖZ

Nem törő szóköz: ctrl+shift+szóköz

Törhetetlen (nem törő) szóköz: akkor van rá szükség, ha egy sor végén nem kívánt szóköznél törik meg a sor, pl. úgy, hogy az utolsó szó az 5 Ft típusú szerkezetű. Ilyenkor az 5 és a Ft közé törhetetlen szóközt kell beiktatni: ctrl+shift+szóköz. Ilyen esetben a gondolatjelek belső szóközeit is törhetetlenné kellhet tenni.

Nem törő, fix méretű szóközt használunk párbeszédeknél a kezdő gondolatjel után, számcsoportok tagolásánál, szám és mértékegység között.

BETŰKÖZ (kern)

A betűk közti távolság igényesebb kiadványokban (beleértve a napilapokat is) ritkább, mint az automatikus alapbeállítás, ezáltal jobb ezen szövegek olvashatósága. A betűritkítást a trackingérték változtatásával lehet globálisan állítani. Legfeljebb 5 értéknyi ritkítást válasszunk (optimálisan max. 2-3).

Ha egy sorba csak egy szó kerül, mert nem lehet elválasztani, mindenképp kényszermegoldást kell alkalmazni. Ez lehet a sor betűtávolságának növelése (pl. Élet és Irodalomban) vagy a sorkizárás helyett az adott sorban balra zárás alkalmazása. Mivel a betűköz növelése nagyon feltűnő: kiemeli a sort, a balra zárás inkább javasolt.

 

EGALIZÁLÁS (szóegyengetés)

Az egyes betűk közötti távolság betűpáronként más-más: a fa esetében az a betű behúzódik az f füle alá. Ezek általában a betűtípus fájljában be vannak állítva, minden variációra külön érték. Néha azonban, különösen a verzállal szedett nagyméretű címeknél nekünk kell utánaigazítani, egalizálni a betűk távolságát, a tracking-(betűköz) érték egyedi állításával.

Az egalizálás mintapéldája:

TAVALYI

 

SORKÖZ (leading) (ejtsd: leding)

A túl kis sortávolság nehezen olvasható. Érdemes nagyobb sortávolságot beállítani, hogy a szöveg elég szellős legyen. A minimális sortávolságnál épp hogy nem érnek össze a sorok: az Á betű vesszője és az y alsó szára. A sorköz jelölése: 10/12, ahol 10 a betűméret, 12 a sortávolság. Általában a betűfokozatnál 10-20%-al nagyobb sortávolság az ideális (10/12, 11/13). A sortávolság lehetőleg legyen egyenletes (azonos) a szövegben. Ezt a soregyen is betartathatja.

A számítógép automatikus sorköze (auto leading) általában a pontérték 120%-a. (Beállítás [Quark]: Preferences-Paragraph) Érdemes ehelyett saját értéket beállítani (így kiküszöbölhető, hogy pl. a kitevőket tartalmazó sorokban az autosorköz automatikusan megnöveli az adott sor sortávolságát, míg a többit érintetlenül hagyja).

Nagyméretű betűkből szedett címeknél a sorközt az automatikusnál általában jóval kisebbre kell állítani.

 

SOROK MEGFELELÉSE (SOREGYEN, sorregiszter)

Soregyen: Egy lap két oldalára nyomtatott szöveg esetén a sorok mindig egymás mögött (fedve egymást) álljanak (ez a lapot átvilágítva megállapítható). Ez automata sorvezető, soregyen (lock to baseline grid) segítségével egyszerűen elérhető. (Beállítás [Quark]: Preferences-Paragraph)

Alcímek esetén érdemes az alcím felett 1,5 (2,5), alatta 0,5 (1,5) sortávolságnyi üres sort beiktatni. A soregyen megőrzése érdekében az alcím alatti és feletti üres térrész összegének egész számra kell kijönnie.

Sorregiszter: Egymás melletti hasáboknál a sorregiszter az egy oldalon belüli sorokra vonatkozik: az oldalon található törzsszöveg, bármely hasábban legyen is, egymással egy vonalban található (ha oldalról nézünk rá, ez könnyen látható). Ez alól kivételek lehetnek a címek és alcímek és más betűfokozattal szedett hosszabb szövegrészek. Ugyancsak a sorregiszterhez illeszkednek a képek és az ábrák.

 

BEKEZDÉS BEHÚZÁS (beljebb kezdés)

¶0182

Word: formátum ® bekezdés ® típusa: első sor ® mértéke: pl. 10 pt. (pt: pont mértéke) vagy vonalzó elején levő fölső háromszög jobbra húzásával.

Történet. A bekezdés jelzésére a paragrafus szó p betűjéből alakult ki a bekezdés-jel (pilcrow, paragraph sign, alinea), míg az „elválasztó” szó (segregatur, separateur) s betűjéből a mai paragrafus-jelünk (section sign) (§).

Használat. A behúzás (paragraph indent, indentation) meghatározására sokféle iskola sokféle megoldást ajánl.

A magyar gyakorlatban gyakori, hogy egy vagy két n (négyzet) nagyságú, azaz egy- vagy kétszerese az épp használt betűméretnek (pontban kifejezve). Igazából ahhoz, hogy optikailag négyzetet kapjunk a behúzásban, általánosan két betűméretnyi behúzást kellene alkalmazni, azaz ez a javasolt megoldás (11 pontos szövegnél 22 pont). Keskeny hasábokhoz egynégyzetes, szélesebb hasábokhoz és széles szóközű szövegekhez kétnégyzetes behúzást ajánlanak.

Egy 10 pont nagyságú szövegnél ez kb. 40-60 karakter hosszúságú hasáb esetén 10 pont (3,528 mm), hosszabb, 60-80 karakter hosszúságú sor esetén 20 pont (7,056 mm) hosszúságú behúzást jelent.

Az a szöveg is helyes, ahol egyáltalán nincs behúzás, de akkor ennek következetesnek és indokolhatónak kell lennie. Ilyenkor az új bekezdést a bekezdések közötti térköz jelölheti egyértelműen. 

¶ A szövegek első bekezdésénél nem szükséges behúzást alkalmazni (tompa kezdés), hisz a behúzás azt jelzi, hogy új bekezdés kezdődik, s ez egyértelmű az első bekezdés esetén. Tehát az első bekezdés behúzás nélküli. ¶ Bizonyos iskolák (pl. a francia vagy a hagyományos magyar) szerint azonban az első bekezdést is behúzással kezdjük. Ez a megoldás tudományos szövegekben ma is gyakori. ¶ Megint mások szerint behúzás nélkül kell kezdeni az első bekezdést, ha fölötte a cím középre zárt volt. Ha nem, akkor behúzással kezdődik az első bekezdés is. ¶ Az új bekezdés jele eredetileg (a kódexekben) folyószövegben a paragrafusjel volt. ¶ A mai megoldáshoz hasonlóan ez is egyértelműen jelezte az új bekezdés kezdetét.¶ Ez a szövegközi alkalmazás különösen látványos, ha a paragrafusjel piros. • Más díszjelet is használhatunk helyette.

A bekezdés behúzást az interneten nem (vagy ritkán) alkalmazzák, helyette a gyakorlatban egy enterrel bevitt üres sor szerepel a bekezdések között. A css leírások alkalmazásával azonban mind a szabályos, betűmérettől függő mértékű behúzás, mind a sorok közötti plusz térköz automatikusan előállítható (lásd ott).

A bekezdések közötti üres sor (extra line space) növeli a szöveg áttekinthetőségét, de nyomtatásban inkább nagyobb gondolati egységek elválasztására használjuk, ne behúzás helyett. Az üres sor gyakran használt levelezésben. Ha üres sort akarunk használni a bekezdések elkülönítésére, azt a bekezdés térközbeállításánál határozzuk meg, ne egyszerű enterrel érjük el.

Párbeszédeknél minden sort (az elsőt is) behúzással kezdjük.

A behúzás mértékének az egész kiadványban azonosnak kell lennie, betűmérettől függetlenül, azaz az apró betűs részekre is a normál betűs szövegre vonatkozó behúzást kell alkalmazni.

A bekezdés utolsó sora - a kimenet - hosszabb legyen, mint a behúzás, és ha lehet, ne menjen ki a sor végéig.

 

FÜGGŐ SOR (Hanging indent, outdent)

Listákat, szócikkeket, szómagyarázatokat, bibliográfiákat általában függő sorokban szedjünk a könnyebb áttekinthetőség érdekében, oly módon szedni, hogy a bekezdés behúzása „negatív" legyen, azaz a többi sornál kijjebb kezdődjék.

Azaz ilyenkor a kezdő szó eleje emelkedik ki a szövegből.

A Quarkban ennek előállítása: Style ® Formats ® Left Indent: egy pozitív szám (a behúzás mértéke), ® First line: egy negatív szám (a visszahúzás mértéke).

Wordben a bekezdés formázási ablak „típusa" lehulló menüjében állítható be.

Lexikon esetén a címszók után nincs pont (ellentétben azzal a helyzettel, ha ez cím lenne).

 

[A függő sor a jelen tananyagban nem jeleníthető meg]

Hatszínnyomás A színes képsokszorosítás új találmánya, túllépés a négyszínnyomtatáson. Nemcsak a színtani szubtraktív alapszínekre bontják a képeket.

Kipontozás A szem vezetésére szolgál olyan esetekben, amikor túl nagy a távolság egy meghatározás és a hozzá tartozó adat között (pl. tartalomjegyzékekben).

 



Egyéb írásjelek

PONT, VESSZŐ

Történet. A pont Arisztophanész Büzantiosz - alexandriai könyvtáros - módszere volt. A fölülre tett pont (periodus) jelentette a mondatzárást. A középre tett pont (colon) hosszú szünetet, az alulra tett (comma) rövid szünetet jelzett.

 

KIHAGYÁS JELZÉSE: HÁRMASPONT (három pont)

Ellipsis

...0133

alt+ctrl+. (Wordben)


Történeti fejlődés. A két pont .. (punctum geminatum) eredetileg (is) hiányt jelzett, pl. nevek helyett alkalmazták. (A magyar gyakorlatban ez nincs meg, helyette hármaspontot használunk). A kihagyás jelzésére a korábbi gyakorlat sokszor három (vagy több) gondolatjelet (kvírtminuszt) használt (jellemző a cenzúra rostájában maradt szövegek hűlt helyén is). Az 1939-es 7. kiadás a kihagyás jeleit szóközökkel - - - használja, a hármaspontot pedig még félbeszakító jelnek nevezi (szóközökkel). A gondolatjelek ezen szerepköre mára a kihalás szélén áll.

A hezitálást, hiányt jelző hármaspont (vagy három pont) nem egyszerűen három pont, hanem külön karakter. Kicsit nagyobb köztük a távolság, mintha csak három pont volna. Egyes iskolák szerint kicsit (1-2 spáciummal) távolabb kezdődnek az utolsó karaktertől, mint a pont... Idézeten belül hosszabb kihagyást így jelezzünk: [...]. Ilyen esetben a hármaspont elé és után spácium is teendő.

An ellipsis...is not the same as three periods with spaces. . .

Angol neve (ellipsis) a görög 'kihagyás' szót veszi át. A stilisztikai szaknyelvben az ellipszis kihagyást jelent, azaz ha a beszélő valamit nem mond ki.

 

DETTÓ JEL (ISMÉTLŐJEL)

Bár hivatalosan „dettó jel" ilyen magyar elnevezés nincs, itt így különítjük el az (nem zenei!) ismétlőjelként szolgáló macsakörmöt. A karakter a kézírásban ismert leginkább, magyarul ilyen formában: - 〃 -, macskaköröm néven. A jel (ditto mark) a sor közepén áll, azaz nyomtatásban sem a „ sem a " jelet nem használhatjuk, hacsak nem helyezzük középre. A hivatalos unicode szabvány szerinti 〃 középen található (U+3003), de ez legfeljebb a japán karakterkészletekben található meg. Megfelel a latin ibid (ibidem) rövidítésnek is.

 

KÉRDŐJEL

Question mark

Történet. A kérdőjel a quaestio (kérdés) latin szó qo betűinek stilizált változata: egy Q egy kis o-ra helyezve (16. század).

A görög nyelvben kérdőjel funkcióban pontosvesszőt használnak.

 

FELKIÁLTÓJEL

Exclamation mark

Történet. A felkiáltójel a latin io (joy) összevont alakja: egy I egy apró o betűn.

 

ZÁRÓJEL, PER JEL

() görbe zárójel (parentheses / round brackets, fingernails [inf.])

[] szögletes zárójel (box brackets / square brackets, ácsklammer)

<> csúcsos zárójel, kúpos zárójel, „kacsacsőr”, „rókaszáj” (ritk.) (nem azonos a lúdláb idézőjellel) (angle brackets / chevrons)

{} kapcsos zárójel (curly brackets / braces, bajúszklammer)

Zárójelek hierarchiája. A zárójelek helyes használata: vagy

  • (első szinten kerek [második szinten szögletes {harmadik szinten kapcsos} bezárva] és befejezve) vagy épp fordítva:
  • {[()]}
Zárójelek döntése. Kétféle iskola is van a zárójelek döntéséről. Az egyik szerint (a zárójelbe tett, kurzivált szöveg mellett a zárójel is kurzív). A másik szerint a zárójel nem betű, ezért nincs a kurziválásnak értelme: a zárójel mindig áll, de ha kurzív szöveg van benne, (akkor spácium, egy kis térköz lehet) a belső részén. A döntés tiltása [minden] zárójelre vonatkozik.

Csúcsos zárójelet használunk pl. a html kódjaiban (tagjeiben).

A 》 ill a kínai, japán nyelvekben a címeket jelöli.

Szögletes zárójelet használhatunk azon idézetekben, melyekben az eredetihez képest módosítás történt, a módosított szövegrésznél: „[a]z új kormányban Deák Ferenc nem vállalt munkát, de az országgyűlés [róla elnevezett] többségi pártját (...) ő irányította”. A mondatkezdő nagybetű meg is hagyható eredeti formában.

Sic. Szögletes zárójellel jelezzük, ha fel akarjuk hívni a figyelmet arra, hogy az idézet nem a mi hibánkból hibás, hanem már az eredeti is ilyen volt: „Aszonta [sic!] hogy jól van”. A sic lehet felkiáltójellel vagy nélküli, és lehet dőlt [sic] (a zárójel álló) vagy álló [sic]. A sic latin sicut (=így) rövidítése.

 

PER JEL

Slash, stroke

A per jelet / ne alkalmazzuk zárójelnek (hacsak nincs más megoldás, pl. írógépeknél). Ez vagy tört számnál jelenik meg, pl. 3/4, de ilyenkor is kiváltható a megfelelő, már meglévő karakterrel: ¼, ½, ¾ (Alt+0188, 0189, 0190) vagy alapvonal-eltolással ugyanez elő is állítható.

Perjelet használunk mértékegységeknél, km/h, és verssorok törésénél, ha az folyószövegben szerepel: „Sósabbak itt a könnyek / S a fájdalmak is mások. / Ezerszer Messiások / A magyar Messiások".

 

ÍRÁSJELEK ZÁRÓJELBEN VAGY KÍVÜLE

(Az írásjel akkor kerül a zárójelen belülre, ha a mondat már a zárójelben is kezdődött.) Ha kívüle, a mondatvégi írásjel is (kívülre kerül).

 

KUKAC

at (egységár): angol használatban az „at” szót rövidíti (amiképp az & jel az és szónak felel meg) @ 8 o'clock.

 

FORDÍTOTT ÍRÁSJELEK (¿¡)

Történet. A spanyol fejjel lefelé fordított mondatkezdő felkiáltójel (signo de exclamación) és kérdőjel (signo de interrogatión) azért kerültek 1754-től a mondat elejére is, hogy a barokk cirkalmas mondatainál olvasás közben már a mondat elején tudja az olvasó, hogy kérdés vagy felkiáltás következik és ennek megfelelően tudja hangsúlyozni a szöveget.

 



Írásjelhasználat más nyelveken

ÍRÁSJELEK IDEGEN NYELVEN

A nem magyar nyelven írt szövegek írásjeleit a magyar nyelv szabályai vagy ajánlásai, szokásjoga szerint kell szedni. A nem így szedett szöveg hibás. A magyar könyvpiacon időnként találkozhatunk olyan fordításokkal, ahol a magyar változatban meghagyták az idegen tipográfiát, illetve olyan idegen nyelvű, hazai kiadású könyvekkel, amelyeket a magyar tipográfiai szokások szerint szedtek. Ezek hibásak.

Érdemes az írásjeleken kívül a nagybetűs ékezetes írás sajátosságaira is figyelemmel lenni. Bizonyos nyelveken a nagybetűkre nem rakják ki az ékezeteket vagy csak a szókezdő nagybetűn szerepelhet ékezet.

Tájékoztatásul közöljük néhány nagyobb nyelv jelhasználatát. E jelek használata pár évtized alatt megváltozhat!

A magyar és az egyéb nyelvű, pl. angol, német szabályok közt a legfőbb eltérés az, hogy míg a magyarban kizárólag egy forma használata számít helyesnek, angolul, németül többféle forma is lehetséges – ezek között azonban általában nincs olyan, amely a magyarral megegyezne. A tipográfiai szabályok finomságairól azonban a szakkönyvek is eltérő tanácsokat közölnek.

Az írásjelek használata a világnyelveken (a linkek könyvekből kifotózott példákhoz vezetnek):

 

Idézőjel

Gondolatjel

Párbeszéd

Megjegyzés

Dátum

Tizedesjegy

amerikai

nnnn-nnnn

”Nnnnn,” mondta.

vessző az idézőjelen belül. Nagy számok tagolása: 14,454,345

May 16, 2005

1.5

brit'

nnnn – nnnn

‘Nnnnn,' mondta.

vessző az idézőjelen belül

16 May 2005

1.5

német

nnnn – nnnn

»Nnnnn«, mondta.

 

16. Mai 2005

1,5

« francia »

 

« Nnnnn.

- Nnnnn ? kérdezte.

- Nnnnn. »

szóköz a következő írásjelek előtt: ? ! : ; » «

 

16 mai 2005

 

1.5

spanyol

«spanyol»

nnnn -xxxx- nnnn

-¿Nnnnn? – kérdezte -.

 

16 mayo 2005

1.5

«orosz»

 

- Nnnnn – mondta.

 

16 мая 2005 г.

1,5

 

Az írásjelek használata európai nyelveken:

 

Idézőjel

Gondolatjel

Párbeszéd

Megjegyzés

Dátum

ÉNY-EURÓPA

 

 

 

 

angol'

Angol – gondolatjel

‘Angolul,' mondta.

Egyesült Királyság

16 May 2005

dán

 

-Dánul! kiáltotta. vagy

- Dánul, mondta -

 

16. maj 2005

norvég

Norvég – gondolatjel

Norvég – gondolatjel

«Norvégül.» vagy

- Norvégül.

 

16. mai 2005

svéd

 

- Svédül.

 

16 maj 2005

finn

 

- Finnül.

 

16. toukokuuta 2005

holland

Holland-gondolatjel

‘Hollandul', mondta.

 

16 mei 2005

német

Német – gondolatjel

»Németül«, mondta.

 

16. Mai 2005

DNY-EURÓPA

 

 

 

 

« francia »

 

« Franciául mondta.

- Valóban ? kérdezte.

- Igen. »

Előtte is (néha kis) szóköz áll: ? ! : ; » «

Csak utána (mint magyarban): . ,

16 mai 2005

 

olasz

 

«Olaszul» mondta.

 

16 maggio 2005

portugál

Portugál – gondolat.

- Portugál. vagy

- Portugálul – mondta. vagy

«Portugálul.»

 

16 Maio 2005

spanyol

«spanyol»

spanyol -közbezárt- gondolatjel.

-¿Spanyol? -kérdezte-.

 

16 mayo 2005

KÖZÉP-EURÓPA

 

 

 

 

„magyar”

Magyar – gondolatjel.

- Magyarul – mondta.

 

2005. május 16.

„cseh”

 

 

 

16. května 2005

lengyel

Lengyel – gondolatjel

Lengyel – gondolatjel

- Lengyelül – mondta.

 

16 maja 2005

román

Román – gondolatjel

- Románul ! Így. vagy

- Románul.

 

16 mai 2005

szlovák

Szlovák – gondolatjel

Szlovákul,” mondta.

 

16. mája 2005

horvát

»horvát«

Horvát – gondolatjel

- Horvátul.

 

16. svibanj 2005

»szlovén«

Szlovén – gondolatjel

»Szlovén párbeszéd.«

 

16. maj 2005

«szerb»

 

- Szerbül – mondta. vagy

„Szerbül”, mondta.

Latin betűs

Cirill betűs

16. maj 2005

16. мај 2005

KELET-EURÓPA

 

 

 

 

”török”

 

 

 

16 Mayıs 2005

«orosz»

 

- Oroszul – mondta.

 

16 мая 2005 г.

«ukrán»

 

- Ukránul.

 

16 травня 2005 р.

bolgár

Bolgár – gondolatjel

- Bolgárul – mondta.

 

16 Май 2005 г.

 

Lásd még: tipográfiai minták galériája!

 

Irodalom 

Az idegen nyelvű írásról természetesen legjobb az adott nyelv helyesírási vagy tipográfiai szabályzatából tájékozódni, pl.

Ortografía de la Lengua Espańola. Real Academia Espańola, Madrid 1999. http://www.analitica.com/bitblioteca/rae/ortografia.pdf;

Yves Perrousseaux : Manuel de typographie française élémentaire. Atelier Perrousseaux, 2000

Rčgles de ponctuation & dactylographie http://perso.wanadoo.fr/vdl19/Pages_Astuces/regles_ponctuation.htm;

Jane Straus: The Blue Book of Grammar and Punctuation 8th edition, 2004, http://www.grammarbook.com/;

Deutsche Rechtschreibung. AOL Verlag Frohmut Menze GmbH http://www.neue-rechtschreibung.de/regelwerk.htm stb. 



Felsorolás, cím hierarchia

FELSOROLÁS, DÍSZPONTOK (BULLETS)

  • 0183
  • 0149
  • A díszpontok alatti szöveget nem a sor elejére, hanem a díszpont alá kell igazítani.
  • Így sokkal szebb és áttekinthetőbb szöveget kapunk.

 

- Felsorolhatunk gondolatjellel is

- ha nem akarunk sorszámozni.

 

A díszponztok is az új bekezdést jelzik. Sorszámozott felsorolásnál a helyi érték jobbra zárt, ezt pont és szóköz követi. Ha számot használunk, a szám és a szöveg is antikva vagy kurzív. Ha betűt használunk, a betű (és a hozzá kapcsolódó zárójel) kurzív, a szöveg utána antikva - vagy fordítva. Szám után pont, ábécés felsorolásnál a betű után kerek zárójel következik. Mind a betű, mind a zárójel egyaránt kurzív a nyomdász hagyomány szerint. Számozott felsorolás esetén a többjegyű számok jobbra igazodnak.

 

1. felsorolás

10. felsorolás

100. felsorolás

 

 

a) felsorolás

b) felsorolás

 

A Word ennél többféle kombinációt is lehetővé tesz (formátum ® felsorolás), de azok tipográfiailag hibrideknek, nem bevetteknek számítanak.

A gyakorlatban ezt tabulátorral elválasztott szöveggel lehet ezt létrehozni, „Tab-1.-Tab-felsorolás" együttessel, ahol az első Tab-pozíció jobbra igazított, a második balra. Wordben a helyes alakok kézzel állíthatók be a Felsorolás és számozás menüpontban. Ugyancsak itt rendelhető a nem számozott felsorolásokhoz egyéb karakter, pl. beikszelhető négyzet stb.

 

 

CÍMEK ÉS ALCÍMEK HIERARCHIÁJA

A címek mérete lehet azonos a szövegmérettel (ezen belül lehet vastag, dőlt, verzál, ritkított) vagy nagyobb (sőt, kisebb is!). Ha al- és felcímeket is használunk, az azonos fokozatú cím tipográfiai megoldása minden esetben azonos legyen. A címet általában vagy a szövegbetű betűtípusából, vagy azzal „ellentétes" betűtípusból (talpas vs. talpatlan) szedik. Különféle betűtípusú címek alkalmazása egy kiadványon belül nagyon csábító lehet, és nagyon csiricsáré összképet ad. Ez nem vonatkozik az azonos betűtípus eltérő változataira, azaz alkalmazhatjuk ugyanannak a betűtípusnak világos, kövér, keskeny, extra kövér stb. változatait is.

Az alcímek előtt általában 1,5, alatta 0,5 sornyi térközt hagyunk vagy

Az alcímek előtt 1, alatta 0 sornyi térközt hagyunk vagy

Az alcímek előtt 2, alatta 1 sornyi térközt hagyunk.

 

Címek hierarchiájának jelzése tipográfiai módszerrek

PÉLDA 1. RENDŰ CÍMRE (verzál, normál, kissé ritkítva, nagyobb méretben)

PÉLDA 2. RENDŰ CÍMRE

Példa 3. rendű címre

Példa 4. rendű címre

Példa 5. rendű címre

 

Egy másik rend szerint (félkövér nélkül):

1. RENDŰ CÍM

2. rendű cím

3. rendű cím

 

A főcímeket hagyományosan nagybetűvel (verzál), kicsit ritkítva szedjük.

A címek, alcímek nem kezdődnek behúzással.

Ha [...] a cím szövegben van, s utána mondat kezdődik, a végére pontot teszünk: A személyes névmások. Személyes névmásoknak nevezzük azokat a szava­kat... (A Magyar Helyesírás szabályai, 11. kiadás, 266.)

A könyvek címei a következő hierarchiába rendezettek:

1. rendű cím: részcím
2. rendű cím: fejezetcím
3. rendű cím: alfejezetcím
4. rendű cím: szakaszcím
5. rendű cím: pontcím
6. rendű cím: alpontcím
7. rendű cím: bekezdéses cím (nem azonos a bekezdésekkel!)
8. rendű cím: marginális vagy mandzsettacím

Bekezdéses címek. A bekezdéses címek egy sorban vannak az adott bekezdéssel. Szedésükre bevett gyakorlat, hogy pont zárja le őket, ám a pont - mint a címeknél általában - el is maradhat. Ekkor azonban más tipográfiai megoldással kell élnünk:
Például nagyobb közzel a bekezdéses cím után Ez egy megoldás, vagy:
Akár valamilyen jel alkalmazásával · Ez is egy megoldás.

 

Címek hierarchiájának jelzése számmal vagy betűvel

Az alcímek hierarchiáját jelezheti a tipográfiai megoldáson túl - helyette - számmal vagy betűvel jelzett taglalás. Ez tudományos műveknél fontos, ahol a hivatkozás szempontjából lehet rá szükség. Akkor is szükséges, ha a szöveget nem lehet tipografizálni.

Egy „általánosított" klasszikus típus szerint a hierarchia:

I. Főcím római számmal

1. Alcím arab számmal

a) Alcím kisbetűvel

A) Alcím nagybetűvel

α) Alcím görög betűvel

 

A modern típus szerinti hierarchia

1. Főcím

1.1. Alcím

1.1.1. Második szintű alcím

 

Angolul az utolsó szám végén nincs pont (lévén hogy ott a sorszámokat amúgy sem ponttal jelölik), pl. 1.2.5.7

 



Ligatúrák

A ligatúrákat (betűfűzéseket) a mozdulatokkal és hellyel takarékoskodó kőbe vésett és kézírás hozta létre. Ezekből a nyomdászat első éveiben rengeteget átvettek, külön ólombetűvel, de később a ligatúrák száma fokozatosan csökkent.

Ma már csak a kész betűként megmerevedett ae, oe ligatúrák, a német ss, az et jel ligatúrái élnek, illetve a valódi, azaz két különálló betűt csak alkalmi kapcsolatukban egybefűző betűfűzések közül az fi ligatúra, általában csak a könyv formátumú igényes kiadványokban.

A legtöbb diák - és olvasó - még sohasem érzékelte az általa olvasott szövegben a ligatúrákat, holott biztos találkozott velük. A ligatúra azonban a tipográfiai igényesség jelzése.

Az igényes kiadványszerkesztésben (könyvekben mindig) ligatúrákat - betűkapcsolatokat - is alkalmaznak. A kódexek korában a kódexíró az egyes betűket számtalanképp kapcsolta. Kézírásban mi is máshogy írjuk a betűket, pl. az és szóban vagy a gy, ty, sz kapcsolatokban, szó végén vagy elején. A nyomtatáskor a nyomdász még sokszor több tucatnyi ligatúrát is készített, hogy minél harmonikusabb és kézíráshűbb legyen a nyomtatott szöveg.

A számítógépek - bár technológiailag könnyű volna megoldani - nem igazán támogatják a ligatúrák használatát (kivétel pl. Zuzana Licko Mrs Eaves nevű fontja és a hozzá való Just van Rossum által írt szoftver). Mára két ligatúra használata maradt életben, de azok is szinte kizárólag az igényes könyvekben: ezek a [ligatúra nélkül / ligatúrával alakok:] fi/i és fl/j, néha az ff/H, ft/K, ffi/I, ffl/J; angol vagy latin szövegekben a G, C, D, f ligatúrák. Még ritkább az fj/S, tt/tt ligatúra, némely magyar betűtípusnál találkozhatunk ty, gy ligatúrával.

Gutenberg Bibliájában (1445) 36, Francesco Griffo első kurzív betűtípusában (1499) 70, Claude Garamond Royal Greek betűtípusában 352 ligatúrát használt.

A német ß (Alt+0223) a régi s (hosszú s, long s, ellentétben a mai „kerek” s-sel) („ſ") és a „s" ligatúrája. „magyar” neve scharfes S [sárfeszesz], a németek azonban eszett [eszcett] néven nevezik: ennek etimológiája a betű s+z eredetére utal: az eredetére vonatkozó kétféle vélemény (s+s ill. s+z) a jel kétféle elnevezésében is együtt él. (Az s+z változat a magyar sz hangra is utalhatna). Mivel hangértéke (és mai megfelelője) ss, így az ſ+s magyarázat éppoly helytálló, mint a kinézete alapján kikövetkeztethető ſ+z (régies z) ligatúra. A görög béta jeltől alsó szárának hiányával (is) különíthető el (ß/β).

A magyar nyelvű nyomtatványokban az 1500-as években előbb a gót, majd latin betűs könyvekben is használták az ß korabeli formáját, pl. a vizsolyi Bibliában 1590). Később a helyesírásból következően megmarad a hosszú s-t használó ſz forma, de már ligatúra nélkül, antikva z-vel szedve, a 18. század végéig.

Az ß kisbetű; bár készültek „kísérletként” nagybetűs változatai, verzálként hagyományos SS-t használunk helyette.

 

Szintén két s-ből alakult ki a paragrafusjel (§).

A magyar ö, ő betűk az o és az e ligatúrájából fejlődtek ki, ahol eredetileg az e az o betű fölött állt: ő.

Et jel (ampersand). Ligatúrának számít az et jel (és, &, Alt+38), mely az e és t kapcsolatából származik eredetileg. A betűtervezők kedvenc karaktere a dőlt &, melyben kiélhetik betűtervezői kreativitásukat.

Logotype. Az angol nyelvhasználatban a The, of, and stb. szavak ligatúráit logotype-nak hívják.

Ligatúrák számítógépen 

A Word nem támogatja ligatúrák használatát. Itt ligatúrák a szimbólum beszúrása paranccsal érhetők el olyan betűtípus esetén, mely ezeket tartalmazza (pl. Times New Roman); utána megfelelő karaktercserével kerülhetnek az egész szövegben a megfelelő helyre.

A windowsos QuarkXpress 7 előtti verziói nem támogatták ligatúrák használatát még akkor sem, ha azt tartalmazza a karakter. Ilyenkor Fontographerben olyan karakterhelyre kell illeszteni a ligatúrát, amit ritkán használunk. De itt mi magunk is készíthetünk ligatúrákat! Wordben speciális karakter beszúrásával lehet használni.

InDesignban és QuarkXpress 7-től automatikusan állítható a ligatúrák kezelése, azaz gombnyomásra a megfelelő betűkapcsolat helyén az egész szövegben megfelelően jelennek meg az fi, ffi és fl ligatúrák.



Számok és más jelek

Történet

Római számok

ⅠⅡⅢⅣⅤⅥⅦⅧⅨⅩ

Unicode:2160-216F; kisbetűs: 2170-217F, fordított C: 2183-2184

A római számok kialakulása a kézen számolás hagyományának vizuális tükre: az I az egy ujjat, a V egy tenyért (5 ujj), az X két, szembefordított tenyér (10 ujj) jele. A római számok föléhúzása ezerrel szorzást jelentett. A J, mely nem azonos a mai J-vel, eredetileg felet jelentett (talán egy begörbített ujjra utalva, de a „hivatalos" magyarázat szerint a semis (fél) szó s betűjének elfelezéséből). Franciaországban létezett már a mi helyiértékes számolásunkhoz hasonló, a szóbeli nyelvhez igazodó számolási megoldás is: CCCC helyett IIIIC, illetve a francia számolási filozófiának megfelelő IIIIXX a 80 helyett (quatre-vingt, azaz 4-szer húsz)

A korai nyomtatványokon (pl. évszám megjelölésénél) a következő rómaiszám-változatokkal találkozhatunk: (I) vagy )I( – 1000; I)– 500 [a zárójelek C illetve tükörkép C betűket helyettesítenek] alakú, a teljes jel a középkori kerek M alakjára emlékeztet).

Irodalom: A. Capelli: Lexicon abbreviaturarum

 

Arab számok

A 15. századig az arab számok egy része más formájú volt, mint ma. A 4-et eredetileg a 8-as alsó részének a levágásával keletkezett jellel írták (felezett nyolcas: 8/2=4), ez 45 fokban balra később öntve vált a mai nyomtatott 4, a kötést megszaktíva pedig az írott 4 számunkká. A 7 fejjel lefele álló V alakú volt, ez szintén jobbra elfordulva alakult át 7-é. A mai számformák egységesítése a könyvnyomtatásnak köszönhető.

A számok eredetileg a betűkhöz hasonlóan „kisbetűsök", ugráló számok voltak (1234567890), a ma elterjedt álló „nagybetűs" számok később alakultak ki. A római és arab számok a 20. században is néha keveredtek, pl. a dátumozásban (II. 7.), mára azonban - a számítógépes karakterkezelés miatt - az arab számok egyeduralkodók kezdenek lenni. A római számok pl. uralkodók sorszámozásánál őrzik pozíciójukat.

Az „arab” számok globális elterjedése. ٠١٢٣٤٥٦٧٨٩ Az „arab” számokat az egész világon átvették. A konzervatív arab országokban azonban még az „eredeti” arab számokat használják (a „liberálisak” a mi számjegyeinket).

A kínai számjegyek. 一二三 四五六七八九十 A japán és kínai nyelv is a mi számírásunkat vette át. Az eredeti kínai (és az innen átvett japán) számok (kandzsi jelek) azonban néhol még ma is használtak pl. oldalszámozásra japán kiadványokban.

Használat. A számokat irodalmi szövegben általában betűvel írjuk, kivéve a hosszú évszámokat. A számjeggyel írt, öt- vagy többjegyű számoknál hármas csoportonként szóközt (pontosabban spáciumot) tehetünk (pl: 156 101). Vigyázni kell, hogy az ezresek ne ugorjanak áta következő sorba (nem törő szóköz).

A nullát és az egyest a mechanikus írógépeken O (nagy o), illetve l (kis L) helyettesítette. Ezek a jelek néha megjelennek (pl. beszkennelt dokumentumokból), de használatuk hiba: az O nem azonos a 0-val.

Regionális eltérések a számírásban

Az alábbi egy részlet az ausztráliai számírásról (az USA-ra is alkalmazható) 

"Más a kézírás. Erre kezdetben nagyon ügyelned kell. Írj nAgy, nyOmtaTott betűkkel, mert különben félreolvassák a legfontosabb adataidat. A számokat, plÁne a baNkszÁmlákÉT nem szabad eltéveszteni. Az 1 (egy) az kézírásban MINDIG egyetlen függőleges vonal. Ha két vonallal írod, ahogy az első osztályban tanultad, akkor menthetetlenül 7-esnek olvassák. Hallottam olyanról, hogy valakinek rossz helyre küldték a pénzét, mert európai módon írta a számlaszámot."

Forrás: http://www.bertok.com/nevjegy.shtm

 

Számok a tipográfiában

Kétféle számsor létezik: az álló és az ugráló.

Ugráló számok általában reneszánsz betűtípusokhoz „jár", jobban belesimul a kisbetűs szövegbe, jellemzőiben ahhoz hasonló, tehát kisbetűs szövegben alkalmazzuk. Az elmúlt évtizedekben főleg szépirodalmi szövegekhez használták, de újabban már napilapokban is általánossá kezd válni. Az álló (verzális) számok a közelmúltban egyeduralkodók voltak, mára „divatjamúltak" lettek, különösen, hogy a népszerű Georgia betűtípus nem ezt tartalmazza. Nagybetűs szöveghez, pl. verzál címekhez azonban semmiképp se használjuk.

Az igényes betűtípusokban elvileg mindkettőnek lennie kellene.

  • Ugráló (kurrens) számok (oldstyle figures, lowercase figures, non-aligning figures, chiffres elzéviriens) (pl. Georgia számai)
  • Álló (verzális) számok (linig figures) (pl. Times New Roman számai)

Ha bizonyos funkciókban római számokat használunk (pl. XX. század), akkor a szövegben végig következetesen így járjunk el. Japán betűkészletekben a római számok (alá- és föléhúzással) külön karakterként megtalálhatóak.

Az ugráló és álló számok használhatók stíluskorhoz kötötten, azaz reneszánsz betűkhöz is, de ma már formai jegyeik alapján is elkülönülhet használatuk: kiskapitálishoz és kisbetűkhöz ugráló számokat, nagybetűhöz álló számokat ajánlanak egyes tipográfusok. (Pro betűtípusokban mindkettő megtalálható.)

Mértékegységek előtt van (nem törhető) szóköz, utána nincs pont, pl: 5 kg pezsgőtabletta.

A betűtípus kiválasztásakor ügyeljünk arra, hogy ha egy szöveg sok számot tartalmaz, a szám egyértelműen elkülöníthető legyen a betűktől. Ez pl. az 1 l I karakterek esetén fontos: egyes betűtípusokban ezek azonosak, pl: 1 l I (Gill)

Egyenlő betűtávolságú (egyenméretű) számok (tabular figures) Ha a számok helyi értékének helyzetét jelezni akarjuk (pl. összeadást írunk egymás alá), egyenlő betűtávolságú (monospaced, tabular spaced), általában verzális számot használjunk.

Arányos számok (proportional figures) Ezek a számok a szám rajzának megfelelően kisebb vagy nagyobb helyet foglalnak (az 1 keskeny, a 8 szélesebb). Pl. címekhez mindenképp ajánlott.

TIZEDESVESSZŐ

A magyarban mindig tizedesvesszőt használunk, míg az angolban tizedespontot. Tehát a helyes megoldás: 100,5 MHz, és nem 100.5 MHz.

 

FOKJEL

 

° ALT+0176

 

Történeti fejlődés. A hőfok jelzésére az 1929-es szabályzat az 5° C formulát javasolja. A hőfok megjelölés a 10. kiadásban C°, és ezt a szabályzat külön megemlíti, a 11. kiadásban °C alak szerepel, de ez csak a szótári részben szerepel.

A magyaros használat sokáig 15 C° volt, ma már a nemzetközi 15 °C-ot hasz­nálják. Kelvin-fok után nem kell fokjel: 273 K.

 

SORSZÁM JELZÉSE

Magyarul ma ponttal jelezzük a sorszámokat, de angolul felső „kitevőben” szereplő rövidítéssel (1st,2nd) akárcsak régen a magyarban (martius 15ik napján). Ugyanígy a latin -o jelzi a sorszámot, pl. primo, quarto (1o, 4o). Utóbbiaknál nem a fok jelet, hanem az o/a betűcskét alkalmazzuk.

00AA + ALT+x [Wordben]: hímnemű sorszámjel (-a)
00BA + ALT+x [Wordben]: nőnemű sorszámjel (-o)

 

MATEMATIKAI JELEK

A szorzókereszt nem azonos az x betűvel. Helyes használata a × (ALT+0215) jel alkalmazása. (Ez a lap 21 × 29 cm nagy.) A mínusz jel nem azonos a kötőjellel.

 

SZÁZALÉKJEL

A százalékjel szóköz nélkül tapad a számhoz: 5%.

 

KELTEZÉS, DÁTUM

A dátum egyes tagjai közé szóközt teszünk:

1999. 02. 24.

Ha kötőjelet kapcsolunk dátumhoz, a pont eltűnik: március 2-án. Az évszámhoz kapcsolt birtokos szerkezetnél nincs pont utána: 1484 telén. A hónapnév magyarul mindig kis betűvel kezdődik, akkor is, ha a számítógép máshogy szeretné:

2002. január 22.

Az amerikai dátumforma: November 4, 1988, míg a brit: 4 November 1988.

Hivatalos (szabványos) nemzetközi dátumforma: 2002-12-31

A Helyesírási Szabályzat 11. kiadása a keltezésnél leíró jelleggel, mint „terjedőben lévőt" említi a 1995-11-24 alakot, nem utalva annak helyes vagy helytelen voltára, ami veszélyes, hiszen ezzel precendest teremt: minden, számítógépek miatt „terjedőben lévő" alakot szentesít. Ez a formátum valójában szabványosított ISO-dátumformátum[1], mely egyes termékeken megjelenhet, de csak azért, mert nemzetközi szabványnak számít, folyószövegben mégsem lenne elfogadható.

-Manapság, tekintettel korunk évszámára, az évszámban csak a teljes, négyjegyű változat elfogadható (2005. 01. 05), és a külföldi évszámrövidítések megtévesztő voltára tekintettel (05. 06. 07.) erősen ajánlott a hónapokat sem számmal, hanem betűvel vagy római számmal rövidíteni (2005. nov. 7.).



[1] ISO 8601. A szabvány az 19951124 alakot is tartalmazza, ha nincs hely a kötőjeleknek. Felfigyelhetünk rá, hogy a nemzetközi ISO szabvány azonos a (logikusabb) magyar gyakorlattal és nem pl. az angollal. Az írásjeleknek nincs ISO szabványa.

 



Szedésminták idegen nyelven



Egyéb mikrotipográfiai kérdések

SORVÉGI A, ÉS

A sorok végén lévő a, és, (angolul to, in) stb. szavacskákat általában átviszik a következő sorba. Egymás alatt semmiképp se legyen sor végén – vagy elején – több a, az. Címeknél mások szerint fontos, hogy a sor eleje valódi szóval kezdődjön.

Különösen ajánlott a sorok végén lévő mondatkezdő A, És átvitele a következő sorba (pl. törhetetlen szóköz használatával)

 

IDEGEN NYELVŰ NÉVELŐ

Újságcikkekben gyakran előfordul újságcímre utalás. Ilyenkor nem ajánlott értelmezni az újságcím névelőjét, és lehet elé tenni magyar névelőt is, mert így tudjuk az eredeti címet megőrizni: A L'Humanité írta, a The Times cikkében.

 

RÖVIDÍTÉSEK ANGOLUL

Az angolszász gyakorlatban a rövidítések után – a magyarral ellentétben – nincs szóköz: A.M.J. Smith, J.F.K., A.D stb. Utóbbi alakok azonban álhatnak pont nélkül is: JFK, AD.

 

AM/PM

Az angol nyelvben használt am/pm (délelőtt/délután) megjelölésnek többféle változatát ajánlják a különféle szakkönyvek. Általában kiskapitális betűkkel ajánlják szedni A.M. (ponttal, szóköz nélkül) vagy AM formában, de előfordul végig kisbetűvel (am), ponttal (a.m.) is. (Diákjaim felvetették, hogy még az Am, A.m. forma is lehetséges – ezeket nem használják).

 

MOZAIKSZÓK

Mozaikszók esetén végükre nem teszünk pontot, a toldalékot kötőjellel kapcsoljuk, a mozaikszóban mindenféle változtatás nélkül: ELTE-vel, USA-ban, de: áfával.

 

ALAPVONAL eltolás (Baseline shift)

Az alapvonalhoz képest feljebb vagy lejjebb kell tolni bizonyos karaktereket

Így könnyen létrehozhatunk tört számokat:

1/2 helyett 1/2 (itt kisebb méretű számokkal)

Ha egy szöveget csupa nagybetűvel írunk, a gondolatjelet - és zárójelet - kicsit feljebb kell emelni, mert ezek optikailag kisbetűs szövegre lettek beállítva. (HELYES - MEGOLDÁS) (- EHELYETT). Ugyanez alkalmazandó zárójelbe tett számok esetén (1973) helyett (1973).

Bizonyos szimbólumok esetén is szükség lehet az alapvonal eltolására.

<< Betűtípusok    A kiemelés eszközei - betűváltozatok >>
Tananyagok
Fogalomtár
Életrajzok
Szerzők

Keresés