Tipográfia (írás számítógéppel)
Feladattár
Korrektúra
Gyakorló feladat
Az alábbi fejezetben olyan példákat találsz, melyeken gyakorolhatod, hogy mennyire veszed észre a tipográfiai hibákat. Megjegyezzük, hogy saját szövegen ezek felismerése sokkal nehezebb, mint az alábbi példákon.
A példák megoldása előtt érdemes gyakorolni az alábbi mintán, melynek első oldalán egy „elrontott” tipográfiájú szöveg látható, a másodikon megjelöltük a hibákat, kommentálva azokat. Példaként további oldalakon „klasszikus”, „modern” és sajtótipográfia stílusú megoldás látható.
Mintapélda, a hibák jelölésével:
Megoldási javaslatok (arculati tervek):
Az eredeti szöveg doc változata:
Első feladat
Hozd nyomdakész állapotúra az alábbi szövegeket:
1.
Az ördög és a sze-
gény ember
Magyarországi Szlovén népmese.
Az ördög (1ábra) és a szegény ember találkoztak a "Holdfényhez" fogadóba (Kovács2000). Kérdi az ördög:
- Hová mész?
- A szegény ember felel:
- - Munkát keresek.
- - Én is. - jegyzi meg az ördög.
- Együtt mentek továb. Nemsokára találtak is munkát. Egy gazdánál csépeltek. Az ördög csapot egyet, s mind kiverte a magot a kévébol.
A szegény ember meg lassan és sokáig csépelt. Így az ördög dolgozott többet.
Amikor végeztek a csépléssel, az ördög azt mondja:
- Én többet dolgoztam, ezért többet kapok.
- A pelyva több volt, mint a mag, ezért az ördög pelyvát vitt, a szegény ember meg magot. Az ördög felesége nem tudott kenyeret sütni a pelyvából, a szegény ember felesége meg szép fehér keneyret sütött.
- Egyszer panazkodik az ördög a szegény embernek, hogy az o felesége nem tudott kenyeret sütni.
- - Biztosan nem kelt meg elégé. - mondjja a szegény ember.
- - Mit csináljunk most? - kérdi az Ördög.
- - Menjünk az urasághoz malacokat lopni - szól a szegény ember.
- - Én majd adogatom oket - mondja az ördög.
- - Amelyeknek kunkori a farkuk, -olyan gorbe vagy milyen- azok az enyémek lesznek - szól a sze-
- gény ember.
- Az ördög már sok malacot kiadogatott. Ekkor a - talán már nem
- is olyan - szegény ember így szólt:
- - Vidd a magadét!
- Alig volt olyan malac, amelyiknek nem volt kunkori a farka.
- Így járt túl a szegény ember az ördög eszén.
-
Mesélte: Merkli Ferenc (1913-14) Kétvöly (Permise), otthoni néven
Stjédnyarszki Frenki, 1974., 61 éves.
Gyujtötte: KRAJCZÁR GÁBOR
1.ábra:Az Ördög képe [ide szúrj be egy fotót)
HIVATKOZÁSOK:
KovácsZoltán: Ördögök a mygar népmesekben. Kossutt Kiadó Budapest, 2006.
Második feladat
2. szöveg
I. Az antik filozófia
1) Az antik filozófia kialakulása
A görög-római antikvitással olyan fejlődés kezdődik, amely végül a modern európai társadalom, civilizáció és kultúra kialakulásához vezet, sőt azt sok tekintetben előlegezi. Görögországban és Rómában megjelenik a gazdaságilag és erkölcsileg önálló individuum. A filozófia a Kr.e.VI.században jelenik meg görög földön. A görög filozófia első korszakának (VI-V. század) neve: preszókratikus (Szókratész előtti) filozófia. A nevesebb preszókratikus filozófusok: Thalész, Anaximandrosz, Anaximenész, Püthagorasz, Xenophanész, Hérakleitosz, Parmenidész, Zénon, Empedoklész, Anaxagorász, Démokritosz. Műveik nem maradtak fönn teljes formájukban. Nevüket, tanításukat, műveik címét és a belőlük származó számos idézetet későbbi írásokból ismerjük. E későbbi, a i.e.IV.és Kr.u.VI. század között íródott műveket a preszókratikus filozófia forrásainak nevezzük. Legfontosabb forrásaink: Arisztotelésznek és az ő közvetlen és közvetett tanítványainak művei. A forrásoknak a preszókratikus tanításokra vonatkozó közlései (ismertetések, parafrázisok, értelmezések) az ún. testimóniumok (latin: tanúságtétel), a korai filozófusok saját szavait őrző idézetek a fragmentumok (latin: töredék).
A. Az ióniai természetfilozófia
A korai görög filozófia hasonló a keletihez: naiv természetbölcseletből és erkölcsfilozófiából áll. Tudomány, filozófia, etika itt még nem különült el egymástól. A legendás "Hét bölcs" -a hagyomány szerint a lindoszi Kleobulosz, az athéni Szolón, a lakedaimóni Khilón, a mütilénéi Pittakosz, a priénéi Biasz, a korinthoszi Periandrosz és a milétoszi Thalész- között éppúgy találunk „államférfit", mint „filozófust"; amikor Thalész „filozófiával" foglalkozik, ezen éppúgy értendő egy matematikai tétel felállítása vagy egy napfogyatkozás kiszámítása, mint a világ „őselvének" keresése. Az újonnan kialakuló filozófia eleinte a már készen talált irodalmi műfajokat alkalmazta. Ezek a következők (zárójelben az őket használó főbb preszókratikus filozófusok nevei): rövid értekezés, aforizma (Hérakleitosz), tanköltemény (Xenophanész, Parmenidész, Empedoklész), hosszabb értekezés. Valószínű, hogy néhányan (például Thalész vagy Püthagorasz) csupán élőszóban tanítottak. - Tanításuk középpontjában a kozmosz (a rendezett világegyetem) létrejöttének, működésének és megismerésének magyarázata áll. A kozmosz eredetileg „elrendezést", „szerkezetet" jelent. Filozófiai jelentése:"a mindenség szerkezete". A kozmosz az arkhékból jött létre, illetve fogalmilag ezekre vezethető vissza. Arkhé: "kezdet", "elv". Filozófiai jelentése: "állapot, minőség, elem vagy erő, amelyből illetve amelynek segítségével valami kialakult illetőleg fennáll". A kifejezés latin megfelelőja a "princípium". A kozmosz az örökké létező (egy vagy több) arkhéból jött létre. E folyamat leírásának két típusát ismerjük. Az egyik (ilyen például Anaximandrosz, Anaximenész, Hérakleitosz tanítása) az arkhék szakadatlan egymásba-alakulásáról beszél. A másik (ilyen például Parmenidész a természetfilozófiai töredékeiben vagy Empedoklész) az arkhék keveredését tanítja.
A kozmosz egészére és részeire irányuló emberi megismerés kettős gyökerű: másként ismerjük meg a világot érzékelés útján, és megint másként a gondolkodás segítségével. Érzékszerveink a filozófiai világ érzékelhető dolgait (görögül ta onta) ismerik meg csupán. Ez azonban nem valódi megismerés, hanem csupán vélekedés (görögül doxa). Gondolkodásunk előtt ellenben föltárul e dolgok valódi, érzékeléssel meg nem ismerhető természete (Hérakleitosz: phüszisz), a mindenség (görögül to pán) egésze (Parmenidész, Empedoklész). Az út (görögül hodosz) gyakori metafora a görög filozófiában az elmélkedés, gondolkodás, kutatás kifejezésére. A módszeres kutatás mindig "egy út mentén" (görögül: methodosz) halad.
Harmadik feladat
Az alábbi szöveget kell korrektúrázni, formázni és megszerkeszteni, azaz helyesírásában és tipográfiájában nyomdakésszé tenni.
A szöveg előtt szerepeljen címlap is. Külön oldalon add meg, hogy milyen betűtípust (betűtípusokat) használtál, valamint hogy a kiadványt milyen papírra és milyen méretben kívánod nyomtatni.
Douglas Adams: Galakszis utikalauz stopposoknak --- részléet ---
-Ugyan már, Mr. Dent, - mondta - maga is tudja, hogy nem nyerhet. Nem fekhet itt a buldózer útjában az idők végezetéig.
Mr. Prosser szerette volna, ha szemei szúrós határozottsággal merednek Arthurra, azok azonban fütyültek rá. Arthur a sárban feküdt.
-Benne vagyok - fröcsögte -, majd meglátjuk, ki rozsdásodik el hamarabb.
-Attól tartok; bele kell törődnie - mondta Mr.Prosser, miközben kis szőrmekalapját markolászta, és körbe_körbe gyűrögette a feje búbján.
- A gyorsforgalmi utat meg kell építeni, és meg is építik.
-Most hallok erről először-, mondta Arthur- már miért kellene megépíteni?
Mr. Prosser fenyegette egy darabig Arthurt az ujjával, aztán abbahagyta.
- Hogyhogy miért kell megépíteni? - mondta. - Ez gyorsforgalmi út lesz. A gyorsforgalmi utakat pedig építeni kell. A gyorsforgalmi utak olyan eszközök, melyek
lehetővé teszik, hogy egyesek "A"-ból "B"-be rohanhassanak, míg mások "B"-ből "A"-ba rohannak. Azok az emberek, akik az "A" és "B" pontok közötti tetszőleges "C" helyen
élnek, gyakran eltűnődnek rajta, vajon mi lehet olyan" remek "A"-ban, hogy annyian odasereglenek "B"-ből, és hogy mi lehet olyan remek "B"-ben, hogy annyian
odasereglenek "A"-ból. A "C"-beliek leginkább azt szeretnék, ha a népek egyszer s mindenkorra eldöntenék végre, hogy hol a fenében akarnak lenni tulajdonképpen.
Negyedik feladat
Az alábbi szöveget kell korrektúrázni, formázni és megszerkeszteni, azaz helyesírásában és tipográfiájában nyomdakésszé tenni.
A szöveg előtt szerepeljen címlap is. Külön oldalon add meg, hogy milyen betűtípust (betűtípusokat) használtál, valamint hogy a kiadványt milyen papírra és milyen méretben kívánod nyomtatni.
3.
Karinthy Frigyes
A jó tanuló felel
A jó tanuló az elso padban ül, ahol hárman ülnek: o a középen, a
jó tanuló, Steinmann. Az o neve nem tisztán egy ember jelzésére
szolgál; -- szimbólum ez a név, ahány fiú az Osztályban, annyi
apa ismeri otthon ezt a nevet. " A Steinmann miért tudja
megtanulni?" -- kérdezi otthon harminckét apa harminckét fiútól.
"Kérd meg Steinmannt, hogy magyarázza meg", mondja az apa, és a
fiú valóban megkéri a Steinmannt. A Steinmann mindent tud elore,
még mielott megmagyarázták volna. Matematikai lapokba dolgozik,
és titokzatos szavakat tud, amiket csak az egyetemen tanítanak.
Vannak dolgok, amiket mi is tudunk, de ahogy Steinmann tudja, az
a biztos, az az egyedüli helyes, az az Abszolút.
Steinmann felel.
Ez különleges, ünnepélyes pillanat.A tanár sokáig nézte a
noteszt; halálos feszültség remeg az Osztály felett.Mikor
késobb a francia rémuralom történetét olvastam, mikor a Bic^tre
foglyai közül eloszólítják a halálraítélteket: mindig így tudtam
csak elképzelni. Az agyak utolsó, véres erofeszítésben kapkodnak
lélekzet után -- még van két másodperc, azalatt mindenki
villámgyorsan elmondja magában a mértani haladvány tételeit.
Tanár úr, én készültem, mondja az ember magában. Tanár úr, fiam
tegnap gyöngélkedett. Az egyik lehajol a füzete fölé, mint a
strucc, hogy ne lássák. A másik meroben szembenéz a tanárral,
szuggerálja. A harmadik, idegember, egészen elernyed, és behunyja
a szemét: hulljon le fejére a bárd. Eglmayer, az utolsó padban
egészen elbújik Deckmann háta mögé, o nincs is itt, köszönöm
szépen, nem tud semmirol, ot írják be a hiányzók közé, töröljék
ki az élok sorából, ot felejtsék el, béke poraira, o nem akar
részt venni a közélet küzdelmeiben.
A tanár kettot lapoz, a K betunél lehet --Altmann, aki az
év elején Katonára magyarosította a nevét, e percben mélyen
megbánta ezt az elhamarkodott lépést. -- De aztán nagyot
lélegzik: egyszerre megállnak, és a tanár becsukja a noteszt.
-- Steinmann! -mondja egészen halkan és kivételesen.
Nehéz, felszabadult sóhaj. Kivételes, ünnepélyes hangulat.
Steinmann gyorsan feláll -- a mellette ülo kiugrik a padból,
szerényen és udvariasan áll, míg a jó tanuló kimászik a padból:
mint egy testor, néma és mellékes dekoratív szereploje egy
nagy eseménynek.
Ötödik feladat
Formázd meg és korrektúrázd az alábbi szöveget Quarkban, a tipográfia „modern” (bauhausi) modellje szerint! (Minták)
Az álomlátó fiú
Egyszer a királynak kedve támadt a vadászatra, s tizenkét vadászával éppen abba az erdõbe talált menni, ahol a gazda hagyta volt a fiút. Ott vadászik a király tizenkét vadászával egészen estefeléig. Egyszer a kopók megtalálták a gyermeket, s elkezdték erõsen ugatni. Felhúzzák a vadászok a ravaszt, s mennek oda futva, azt hitték, valami vadat hajtanak a kutyák. Hát egy fiút találnak ott odakötve a fához. Azt mondja a fõvadász:
-Hát, te fiú, téged ki kötött ide?
- Engem gazduram, - azt mondja a fiú -, egy álomért.
-Fejtsd meg nekem, - azt mondja a fõvadász - azt az álmot!
- Biz, én, jó uram, meg nem fejtem senkinek, amíg rajtam meg nem történik.
-Bizony, ha nem, itt is hagylak én téged ebben a helyben.
- Bizony, ha itt hagy, nem is hagy egyebütt az erdõn.
Otthagyják a vadászok, visszamennek a királyhoz. Kérdi tõlük a király:
-Mit lõttetek, vadászok?
- Mi bizony, felséges királyom, nem lõttünk semmit, hanem találtunk egy tízesztendõs forma gyermeket.
-Hát azt hogy találtátok?
- Kimegyünk, felséges király, vadászni. A kopók úgy este felé hajtanak, fognak erõsen. Megfutamodunk a hajtásra, az erõs ugatásra. Hát látjuk, hogy egy fiú meg van kötözve egy fához. Kérdõre veszem a gyermeket: "Téged ki kötött meg ide?" "Engem gazdám." "Aztán miért?" "Egy álomért." "Fejtsd meg nekem, s én akkor eleresztelek." Azt feleli a gyermek: "Én soha, amíg rajtam meg nem történik."
Azt mondja a király:
-Menj el,te fõvadász és hozd be azt a gyermeket, hadd fejtse meg nekem azt az álmot.
Forrás:Magyar Elektronikus Könyvtár
Kriza János --- Az álomlátó fiú
Hatodik feladat
Formázd meg és korrektúrázd az alábbi szöveget Wordben, a „klasszikus” tipográfiai szabályok szerint! (Minták)
Edward Branigan
Narráció
Az üldözési szekvencia nézőre gyakorolt hatása részben a narratív séma által létrehozott elvárások struktúrájának tulajdonítható : a hősnő céljának a megerősítése, a kézihajtányon bonyolódó akció, a hős célja, hogy megmentse Grace-t, az erők közeledő összeütközése, és így tovább. Az üldözési szekvencia jól példázza a narratív séma működését általában: olyan világosan meghatározott elvárások felkeltése, melyeket néhány ponton megerősít, melyek egy jövőbeli következményre utalnak , ugyanakkor élesen kizárják egymást ( vagy Grace-nek sikerül megvédenie a gondjaira bízott pénzt, megmentik, és szerelmes lesz, vagy nem); a történet ideje képezi a határidőt a hős számára, hogy megállítsa a csavargókat, mielőtt elmenekülnének, és kárt tennének Grace-ben. (1) A narratív séma azonban önmagában nem ad számot a nézőre gyakorolt teljes hatásról; a hatás részben annak a sajátos módnak is tulajdonítható, ahogyan az esemény vizuális " látványosságként " megjelenítődik. Christian Metz utal arra, hogy mi is az 1998-99-ben készült Griffith-filmek tétje:
"Amikor [a váltakozó szerkesztés] először megjelent a korai filmekben- és mindebből valami napjaink filmjeire is vonatkozik- a "mindent-látás" egyfajta fantáziájáról volt szó, az egyszerre mindenütt való jelenlétről, arról, hogy hátul is szemünk van, s hogy a két képsorozat erős összesűrítésére törekszünk." (Metz 19991)
Ha a világon csak három dolog van - egy lány, egy fiú és az őket szétválasztó erők (egy másik kérő, a csavargók) -és a narrátornak megvan a hatalma arra, hogy feltárja motivációikat és bemutassa mindhármukat, mindegyiket a neki megfelelő időben, akkor a narrátor mindenható csakúgy, mint mi. A kézihajtány és a mozdony közti váltakozás ritmusa az időt egy szigorú mintázatba kényszeríti, ugyanakkor az az érzésünk támad, hogy mindenütt egyszerre vagyunk jelen.Szeretném elkezdeni annak vizsgálatát, hogy mely módokon tesz szert a néző erre a hatalomra,s hogy miként sikerül őt bevonni egy olyan képzeletbeli látásmódba, amely által azt képzelheti, hogy minden fontosat lát. Általánosabban: hogyan befolyásolja a narratív megértést az a mód, ahogyan elképzeljük, hogy az eseményeket látjuk? Hogyan lehetséges birtokolnunk azt a tudást, mely a narratíva kapcsán jut a birtokunkba? A választ e kérdésekre a narráció adja meg, ezért most közelebbről megvizsgálom a narráció működésének feltételeit, illetve a narráció variánsait.
A későbbi fejezetekben az egyes narratív elméletek vizsgálata során ki fog derülni, hogy a narratív megértés bármely teljességre igényt tartó modellje mindkét tudástípust magába kell hogy foglalja. A fő kérdést az jelenti, hogy melyik tudást kell procedurálisan és melyiket deklaratívan megjeleníteni, és mennyire kell különböznie a két formarendszernek, melyek ezen tudástípusokat megjelenítik.Amikor filmet nézünk, készségeket szerzünk és használunk a tapasztalataink elrendezésére, s ugyanakkor felfedezzük azt is, hogy mi történik e készségek gyakorlása által.A filmi narráció tanulmányozása azon készségek és procedúrák tanulmányozását jelenti, amelyeket a narratív események megismerése céljából alkalmazunk.
A tudás egyenlôtlenségei
A második alapvető fogalom a narráció elemzésében nem más, mint a tudás egyenlőtlensége. A narráció akkor jön létre, amikor a tudás egyenlőtlenül oszlik meg - -- amikor valamilyen zavar vagy törés következik be a tudás mezején. A magunk számára úgy tudjuk megérteni az egyenlőtlenség fontosságát, ha egy olyan világot képzelünk el, melyben minden megfigyelő tökéletesen mindentudó.Egy ilyen világban a narráció lehetősége ki van zárva, hiszen minden információ egyenlő módon hozzáférhető és ugyanolyan módon birtokolt. Tehát kijelenthetjük, hogy a narrációt létrehozó minimális szituációt három alkotóelem határozza meg: egy szubjektum és egy objektum aszimmetrikus viszonya(Armes 1976 p. 111) . Amint látni fogjuk, az észlelő "szubjektum„ lehet a szereplő, a narrátor, a szerző, a néző vagy valamilyen más entitás attól függően, hogy mi az elemzett kontextusa
A megbízhatatlanság irodalmi fogalmának levezetése
A mindennapi nyelvhasználatban a megbízhatatlanság fogalma egy olyan tulajdonságot jelöl, amelyet egy személynek tulajdonítunk annak nyelvi, illetve nem-nyelvi viselkedésével kapcsolatosan.A nem-nyelvi viselkedést tekintve azt tartjuk megbízhatatlannak, aki rendszeresen későn érkezik, nem tartja be az ígéreteit, nem adja vissza a kikölcsönzött könyveket stb.; a nyelvi magatartás vonatkozásában az minősül megbízhatatlannak, akinek a beszéde a bemutatás és a megítélés képességének tekintetében saját igényeivel szemben hiányosságokat mutat, és emiatt nem lehet hihetőként vagy mérvadóként elfogadni. Megfordítva, valakinek a beszéde akkor megbízható vagy autoritatív, ha a bemutatás és ítélőképesség terén hihetőnek vagy mérvadónak számít. Ha az irodalmi-fikciós alakokat többnek tartjuk puszta „papírfiguráknál" (Barthes 1966: 261), ha pszichológiai nyitottságot és értelmezhetőséget (Chatman 1978: 116-119) tulajdonítunk nekik, akkor a megbízhatósági ítéleteknek az életvilágbeli feltételei a fikció narrátoraira és cselekvésterének figuráira is átvihetők
A megbízható és megbízhatatlan narráció alapvető keretfeltételeit Rimmon-Kenan az alábbi szabatos megfogalmazással ragadja meg:
"Az a megbízható narrátor, aki úgy mutatja be és kommentálja a történetet, hogy azt az olvasó a fikciós igazság hiteles megjelenítésének képzeli. A megbízhatatlan narrátor pedig az, aki úgy mutatja be a történetet, hogy azt az olvasó jó okkal kezeli gyanúval. A megbízhatatlanságnak természetesen különböző fokozatai lehetnek". (Chatman 1978: 111.)
Az irónia és a disszonáns idézet közötti szoros kapcsolatok teljes egészében Sperber és Wilson pragmatikus kutatásaiban kerültek kidolgozásra. A visszhangzó megnyilatkozások és az irónia címet viselő fejezetben Sperber és Wilson (1986) az irónia egyik ismert paradigmáját a következőképpen idézik meg az alább bemutatott három (a-c) helyzetben:
a: Férfi: Kitűnő idő van a kirándulásra.
Nő (boldogan): Valóban kitűnő idő van a kirándulásra.
(b: Férfi: Kitűnő az idő a kirándulásra.
[Elmennek kirándulni, esik.]
c) Nő (szarkasztikusan): Valóban kitűnő az idő a kirándulásra.
(Sperber/ Wilson 1986: 239)
Az itt bevezetett fogalmak értelmében az a.) helyzetben a nő válasza a férfi beszédpartnert az egybehangzó (konszonáns) idézet segítségével erősíti meg, míg a b.) helyzetben az azonos, de disszonáns módon használt idézet az idézett beszélőt kigúnyolja, és saját beszédének teszi ironikus áldozatává.
Lábjegyzet:
1:) Az üldözés időtartama nagyrészt a képzeletünkre van hagyva : vajon a keresztvágások folyamatos vagy egyidejű időt jelölnek-e, vagy valamit a kettő között? A film ritmusát az a tény is fokozza, hogy a filmben csak kilenc felirat van , és egyik sem az utolsó harminchárom beállításban fordul elő.
Források
Metz, Christian : Szubjektív beállítás, szubjektív hang. A "nézõpont" kérdése. Filmkultúra (1991) /1 4-15.
Armes, R.: The Ambiguous Image. On Cinema. Bloomington: Indiana University Press, 1976.
Barthes, Roland (1966): Bevezetés a történetek strukturális elemzésébe. Ford. Simonffy Zsuzsa. In Bókay Antal - Vilcsek Béla (szerk.): A modern irodalomtudomány kialakulása. A pozitivizmustól a strukturalizmusig. Budapest, Osiris, 527-542.
Chatman, S. (1978): Story and Discourse. Narrative Structure in Fiction and Film. Ithaca, London, Cornell UP.
Sperber, Dan & Deirdre Wilson 1986): Relevance. Communication and Cognition. Oxford, Blackwell
Hetedik feladat
Formázd meg és korrektúrázd az alábbi szöveget Quarkban, a tipográfia klasszikus modellje szerint! (Minták)
Adj isten egészségére!
Magyar népmese
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy király.Ez a király olyan hatalmas volt, hogy ha eltüsszentette magát, az egész ország népségének rá kellett mondani:"Adj isten
egészségére!" Minden ember mondta, csak a csillagszemű juhász nem akarta soha mondani .
Megtudta ezt a király, nagyon megharagudott, maga elé hívatta a juhászt. Elmegy a juhász, megáll a király előtt. A király pedig trónusán ült, és igen hatalmas volt,
no meg rettenetesen mérges. De akármilyen hatalmas volt, akármilyen mérges volt a király, a
csillagszemű juhász mégsem félt tőle.
-Mondd mindjárt : adj isten egészségemre ! - rivallt rá a király.
- Adj isten egészségemre - szólt vissza a juhász.
- Nekem, nekem, nekem ! Te korhely , te betyár!
- Nekem ,nekem, nekem! Felséges úr!- felelt amaz.
- De nékem, énnékem. - ordított a király, és mérgesen verte a mellét.
- Nékem hát, persze hogy énnékem! - mondta megint a juhász, és szelíden verte hozzá a
mellét.
Már akkor a király nem tudta, mit tegyen mérgében. Beleszólt a hoppmester:
- Azt mondd te, tüstént azt mondd :adj isten egészségére, mert ha nem mondod, halál fia
vagy!
- Nem mondom én addig, míg a királykisasszonyt nekem nem adják! - felelte a juhász.
A királylány is ott volt a szobában. Királyapja mellett ült egy kisebb trónuson, és olyan
gyönyörűséges szép volt, akárcsak az aranygalamb.Elnevette magát a juhász szavára, mert
neki is megtetszett a csillagszemű juhász. Jobban megtetszett, mint minden királyfi.
A király erre azt parancsolta mérgében, hogy vessék a juhászt tüstént a fehér medve
tömlöcébe! El is vitték a darabontok, és bevetették a juhászt a fehér medve tömlöcébe. A
medvének akkor már hat napja nem adtak enni, hogy annál dühösebb legyen.
Mikor az ajtót betették, mindjárt megrohanta a juhászt, hogy széttépje és felfalja. De mikor
a csillagszemét meglátta, úgy megijedt, hogy majdnem magát falta be. A legtávolabbi
szögletbe kucorodott. Onnan nézte de bántani nem merte, pedig olyan éhes volt, csak úgy
nyaldosta a talpát az éhségtől.A juhász meg le nem vette róla a szemét, és hogy ébren
tartsa magát, nótákat fújt. Tudta, ha elaludna, a medve rögtön széttépné.
Reggel jön a hoppmester, megnézni a juhász csontjait. Hát látja, hogy annak semmi baja.
Felvezette a királyhoz. Az rettenetesen megharagudott, és azt kérdezte:
-- Na, most közel voltál a halálhoz! Mondod-e már, adj isten egészségemre?
De a juhász csak azt mondta:
- Nem félek én tíz haláltól sem! Csak akkor mondom, ha a királykisasszonyt nekem adják
feleségül!
**
Nyolcadik feladat
Formázd meg és korrektúrázd az alábbi szöveget Wordben, a „modern" (bauhausi) tipográfiai szabályok szerint! (Minták)
Máté Jakab:Születőben a magyar nyelvtudomány történetének a szintézise?
Gondolatok egy tanulmánykötet kapcsán*
A nyelvtudományi reneszánsz
A második világháborút követő évtizedekben a nyelvtudomány historiográfiájának valóságos reneszánszát éli. Vajon miben rejlik ez a nyelvtudomány története iránti nagyfokú érdeklődés? A gyakorlati vizsgálódások azt mutatják, hogy az említett évtizedekben a további fejlődés útját meghatározó szemléletváltozások szinte elkerülhetetlenné tették az úgynevezett szövetségeskeresést ( Szépe György ) a nyelvtudomány múltjában, s egyben azt a célt szolgálták, hogy az új szempontok létjogosultságát az elméleti és gyakorlati kutatásokban igazolják. E mögött a megállapítás mögött az a helyesnek bizonyult és a valóságban lépten-nyomon igazolódott elgondolás húzódik meg, hogy "a születő új a régiben csíraként élő gondolat szárba szökkenése, vagy pedig az, hogy az új szemléletmód jegyében folyó vizsgálódások olyan jelenségekre bukkantak, amelyek igénylik az elmélyültebb
kutatásokat, s amelyeknek gyökerei a távolabbi vagy közelebbi múltba nyúlnak vissza„ ( Máté
1997 ).
Az egyetemes nyelvtudomány történetéből ezeknek a megállapításoknak az igazolására a számtalan lehetséges példa közül csupán két rendkívül jelentős munkára szeretnék hivatkozni.
Az egyik a neves német nyelvtudomány-történész, E.F. K. Koerner Saussure-monográfiája (Saussure. 1982), a másik pedig Noam Chomsky „Cartesian Linguistics" című munkája (1966.). Koerner Saussure koncepciójának kialakulását, forrásait vizsgálva valósággal „megmozgatja" az egész XIX. századi nyelvtudományt, Saussure felfogása kialakulásának nyomán a XIX.
századi nyelvtudomány vázlatos történetét tárja az olvasó elé. Chomsky elméletének,
felfogásának igazolására a XVII. században „keresi szövetségeseit", ám ez a XVII. századi
„kirándulása" meglehetősen felkorbácsolta a kedélyeket, és az elméletére mért kemény bírálatok elindítanak egy intenzívebb nyelvtudomány-történeti vizsgálódást (a korántsem
teljes nemzetközi szakirodalmat Máté (1997 pp. 22-3) foglalta össze].
„Bármely szakterület eredményeit, fejlődését is mérje fel a tudománytörténész, munkájának eredményessége attól függ, mennyire jártas a természet -és társadalomtudományoknak legalább azokon a területein, amelyek szorosabban kapcsolódnak a szűkebb tudományág történetéhez, mert a tudománytörténet mint sajátos kutatási terület szervesen kapcsolódik nemcsak a természet - és társadalomtudományokhoz általában, hanem az olyan különleges tudományágakhoz is, mint a tudományelmélet és tudományfilozófia, a történelemtudomány, a művelődéstörténet, szociológia stb."(Máté 1997 p. 9). Egy szóval : a tudománytörténet, ha nem a tévedések és
anegdóták, a romantikus fellegjárások sorozatának tekintjük, akkor művelése éppoly felelősségteljes és igényes feladat, mint akármely más rendszeresen és módszeresen folytatott tudományos tevékenység.Ma már nem vitás, a szakszerűen felfogott és igényesen művelt tudománytörténet csak interdiszciplináris ismeretek birtokában lehetséges.
Új érdeklődés
Az elmúlt évtizedekben hazai tájainkon is megélénkült a nyelvtudomány története iránti érdeklődés, ez vonatkozik mind a magyar, mind az egyetemes nyelvtudomány története iránti
érdeklődésre. Csupán az utóbbi négy évben az egyetemes nyelvtudomány történetének magyar nyelven négy átfogó munkája jelent meg. Ma már szinte áttekinthetetlen az egyetemes
nyelvtudomány-történeti szakirodalom. Elegendő utalnom Thomas A. Sebeok „current trends in
linguistics" című sorozatára vagy Giulio Lepschy „History of linguistics" című négykötetes
gyűjteményére, Hans Arens „Sprachwissenschaft"--jára stb. Újabban magyar nyelven is
szaporodnak a nyelvtudomány-történeti munkák.
De rendkívül gazdag és színes nyelvtudomány-történeti anyag halmozódott fel - főleg a szövegtan és a holdudvarába tartozó kutatási területeken - a Szemiotikai szövegtan eddig megjelent 12 kötetében, elsősorban Petőfi S. Jánosnak a terjedelmes tanulmányaiban, az un. visszapillantásaiban, összegezéseiben, az ún. utaimban, vagy Békési Imrének, Bencze Lorántnak, Wacha Imrének, Nagy L. Jánosnak, Vass Lászlónak, Benkes Zsuzsának és sok más kiváló kutatónak a magvas, terjedelmes tanulmányaiban. Egyedül Petőfi S. Jánosnak eddigi
tudományos tevékenysége, a XIX-XX. századi nyelvtudomány legizgalmasabb korszakát magában
foglaló és a korszerü szövegtant megteremtő, megújító, új tudományos paradigmát teremtö
munkássága szinte tálcán kínálja egy terjedelmes monográfia elkészítését . wagy utalhatunk
Deme László igen szerteágazó munkásságára , annak termékenyítő hatására , vagy Tolcsvai Nagy
Gábor tevékenységére, mely gazdag anyagot kínál mind a magyar, mind az egyetemes nyelvtudomány-történeti ismereteink bővítésére főként a stilisztika, a kognitív nyelvészet
és a szövegtannal összefüggő kutatási területeken. E sorok írója is a kilencvenes évek elején a mai magyar szövegtan helyzetéről, forrásairól, előzményeiről készített egy
terjedelmes összefoglalást, mely a Szemiotikai szövegtan második és 3. kötetében látott
napvilágot.
*Éder Zoltán, Túl a Duna-tájon. Fejezetek a magyar művelődéstörténet európai kapcsolatai köréből. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Budapest, 1999. 312 lap.
irodalom
Máté, Jakab, A 19. századi nyelvtudomány rövid története. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1997.
Ferdinand de Saussure. Nyelvészeti gondolatainak eredete és fejlődése a nyelv nyugati stúdiumaiban. Adalék a nyelvészet történetéhez és elméletéhez. In: Antal László szerk., Nyelvelméleti szöveggyűjtemény - A genfi iskola. 2. rész. Bp., 1982.
Noam Chomsky „Cartesian Linguistics" New York - London, 1966.
**
Kilencedik feladat
Formázd meg és korrektúrázd az alábbi szöveget Wordben, a tipográfia klasszikus modellje szerint!
z értelmiség a képzőművészet szemében (1850-1867)
Az alábbiakban azt szeretném bemutatni, milyennek látszik az önkényuralom korának értelmisége a képzőművészet "tükrében". Hogyan és milyen tartalommal ruházta fel a művészet az értelmiség jelentését, s viszont: miként hatott az értelmiség jelentősége a képzőművészetre. Mondandóm megvilágítására a művészeti „intézmények" sorsát követem végig, illetőleg a portré műfaját, amiről még a 40--es években írta Kossuth: „...nevezetes férfiak arcképeit a szívképzés sikeres eszközei közé számítja. És helyesen. Az ember még az istenség eszméjét is személyesítette a művészetben, szüksége van, hogy a polgári erényt, s azt, mit az emberben nagynak nevezünk, szembesítve lássa maga előtt. Bírnunk kell nagy embereink képmását szobrokban és rajzokban, hogy jelül szolgáljanak, melyhez naponként elvezessék az apák a fiaikat honszerelemre buzdítani." Miként a nagyság a hazaszeretettel állt egyenes arányban, úgy a portré műfaja a nemzeti gondolat szolgálója és kifejezője lett. Feltételezhető tehát, hogy a grafikákon, képeken, szobrokban megörökített „értelmiség" egyöntetűen a nemzeti kultúra (értsd: a gazdaságtól a művészetig) képviselője, nyelvi hovatartozástól függetlenül. [...] Az önkényuralom korában kisszámúnak és bizonytalannak jellemzett magyar nyelvű értelmiség az alábbiakban másnak fog látszani. (Megjegyzem, hogy a magyar nyelvűség az önkényuralom idején már és még természetes lehetett az értelmiség körében, akárki fia esetében Magyarországon ,hiszen e korszakban a reformkori nemzedékek éltek és dolgoztak tovább, amelyek pedig - gondoljunk Petőfi és mások névmagyarosítására vagy a szabadságharcban részt vevő nemzetiségekre -legjobban szerették, hogy magyarok lehettek.) Másik szembetűnő vonása e portréknak, hogy - az ábrázoltak foglalkozás szerinti megoszlását tekintve - a művészetek képviselői élveznek elsőséget. Ez azonban csak látszatra erősíti a kultúrnemzet eszméjének ekkori magyarországi elterjedését, szemben az államnemzetével. Látni fogjuk, - most sokkal inkább szükségből, mint korábban- művészeink politikai gondolatokat képviselnek, s portréik sorából -hogy kiegészítve múltbéli s kortárs politikusok ekkori arcmásaival - kirajzolható egy-egy vágyott állameszmény. Mind az ábrázolt értelmiséget, mind az általuk képviselt „ideológiát" tekintve a magyarországi kultúra és államiság európai szintre emelése volt e kor programja, egyenes folytatásaként a reformkori kezdeményezéseknek, bizonyos fokig természetesen újrakezdve - más módon --mindent.
Az intéz,mények tevékenysége
I. Először az intézmények tevékenységében keresem a bizonyítékokat. Noha portréra soha (műlap)pályázatot nem írt ki a Pesti, később Magyarországi Műegylet, sőt kiállításain is alig-alig szerepelt arckép,[6] a Magyar Képzőművészeti Társulat is csak 1887-ben fogalmazott meg „közéleti kitűnőségeink" ábrázolására pályázatot, ez utóbbi mégis műlapként (egy arcképalbum lapjaiként) sokszorosította az 1861. évi országgyűlés arcképcsarnokát. Ebből mindjárt kitűnik a két egyesület közti különbség: a Műegylet inkább kereskedelmi jellege, minek következtében nem reagált a magyarországi változásokra, a Társulatnak viszont a hazai politikai mozgalommal, nem csak a gondolattal való összefonódottsága. A korszakunkban létrejött Társulat éppen ebből kifolyólag feladatot állított a képzőművészet elé: a kultúra terjesztését és a közművelést. Andrássy Gyula, az MKT elnöke ezt így fogalmazta meg: "Hazánknak, ha el akarja foglalni azon állását, melyet helyzete és múltja számára kijelöltek - e téren sem szabad elmaradnia - sőt feladata, a "civilisatio" eszméivel egyetemben, a művészetet is terjeszteni a világ egész részén". Harsányi Pál „a közművelődés egyik leghatályosabb tényezőjének" tartotta a képzőművészetet, az MKT jövőjét tekintve.[9] Így természetes, hogy a korszak egyetlen rövidéletű ,képzőművészettel foglalkozó lapja, az MKT-vel együttműködő Magyar Képzőművész a polgárosult Európában a nemzet létét erősítő, a „hazánk pangásban sinlő műértelmét és műérzületét" lendületbe hozó közlöny volt. A polgárosodásra való állandó hivatkozás 1864-ben annak a jele, hogy a vészhelyzetből kilábaló ország szélesebb látókört igényelt az önszemléletnél, ami korábban, az 50-es években az önfenntartást szolgálta. A Magyar Képzőművész második száma az idegenben jeles művésszé lett Markó Károly arcképével és munkásságának ismertetésével indult, akinek „neve fényt áraszt művészi tekintetben a magyarra."
Markó az egyetemes művészettörténet nagyjai között szerepel a közlönyben, s ez valóban a nemzeti és egyetemes kultúra egy szintre emelésének szándékát jelzi. Az a tény azonban, hogy a Társulat első kiadványaként az említett arcképcsarnok politikusokat, mégpedig önálló államiságunk visszaszerzésén munkálkodókat (1861) állított a közönség elé, a kultúra terjesztésén, a polgárosításon túlmutató programot takar. E program összefűzte a művész- és politikus értelmiséget. Határozottan fogalmazta meg Csengery Antal „a tudomány, a művészet és közélet tekintélyeinek" folytonos együttműködésére irányuló igényét Művészek levele című recenziójában már a Délibáb 1854. 1. számában. Tudomány, művészet és állam virágzásának összefüggése nemcsak Csengery körének, a Budapesti Szemle írásainak állandóan visszatérő témája, hanem történelmi festészetünknek is. Egy független, alkotmányos monarchia igénye rajzolódik ki bennük.
Képzőművészeti lapok
A speciálisan képzőművészeti lap ugyanekkor a művészértelmiség számának és jelentőségének növekedését bizonyítja. Jelzi ezt a művésztémájú irodalmi művek, művészéletrajzok gyarapodása is más lapokban (Tanács M.: A festész. Divatcsarnok, 1853; Degré Alajos: Nősülés művészetből. Délibáb, 1855; Remellay Gusztáv: A művészetek és tudományok Mátyás korában; Angelo Mihály. Délibáb, 1858., stb), sőt önálló kiadásban is (Ormós Zsigmond: Cornelius Péter. Pest, 1863.), jelzik az állandósuló híradások művészeinek külföldi vagy itthoni tevékenységéről. Dokumentumként tárják fel e tendenciát a társulat évkönyvei. 1861-ben, alakulásakor a 12 alapító tagon kívül, akik nagyobb összeggel támogatták a társulatot, 142 tagot számlált. A 67-ben megjelent 1866-os évkönyv szerint viszont az összlétszám már 1160, amiből, ha pontosak akarunk lenni, levonhatjuk az Amerikába, Konstantinápolyba és Milánóba emigrált 3 személyt, a külföldön tanuló vagy működő művészeket, a környékbeli országokból érdeklődőket s a néhány egyletet, hogy lássuk, tevőlegesen is, azaz tagdíjjal milyen sokan érezték fontosnak a képzőművészet támogatását, a képzőművészeti életben való részvételt, ami értelmiségi jellegű érdeklődésre utal. A tagok természetesen nem mind művészek voltak. A magyar művészek létszáma ugyanekkor csak 186, és nem mindegyikük társulat tag.
Korrektúra 2 (formázás és korrektúra)
Stílusnevek:
cím
lead
text (10 pontos)
alcím
2. alcím
aláírás
lábjegyzet
_xx_ dőlt
*xx* kövér
Az egész szöveg egyetlen oldalon legyen!
Cím: A holdi regolit
Lead: Talaj vagy sem, értéket rejt. A holdi regolit egyik összetevője akár 1000 évre megoldhatja a Föld villamosenergia-szükségletét. Ehhez azonban meg kell nyitni a _Hold_ nevű bányát, a szó szoros értelmében.
Text: A Hold talaja nem termékeny, ezért nem is talajnak, hanem kőzettörmeléknek, *regolit*nak nevezzük. Másik elnevezése, a "holdpor", utal szerkezetére. Porrá a mikrometeorit-becsapódások, a napszél részecskéi, és a több száz fokos hőmérsékletkülönbségek okozta aprózódás őrölte anyagát. Minden nagyobb becsapódás változatos méretű, szögletes törmeléket vet ki a regolitból, amely ráterül az alatta lévő felszínre; ezáltal képződik a réteges szerkezet. A felszíni új törmelék porrá aprózódása azátn kezdődik elölről.
alcím: A holdpor kipróbálása
Text: _Gene Cernan_-, az Apollo 17 asztronautája szerint a holdpor olyan puha, mint a hó. Az ott járt űrhajósoknak rátapadt a ruhájára, olyannyira, hogy hiába próbálták lekefélni, jelentős mennyiség maradt rajtuk. A következő párbeszéd zajlott talán le az űrhajósok között:
-Hé, bányában voltál?
- Mi van?
-Szutykos vagy, mint egy szenesember.
- Ne hülyülj már!
-Nézd meg a szkafandered! Csupa por!
Amikor pedig a holdjáró autó elvesztette a sárhányóját,hatalmas porfelhőt* kavart maga körül. Így az űrhajósoknak lehetőségük volt rá, hogy a leszálló egységbe történt visszatértük után, közelebbről is szemügyre vegyék, sőt, megszagolják és meg is kóstolják a holdport.
Apróbetűs: Cernan szerint olyan a szaga, mint az ellőtt puskában lévő puskaporé._Jack Schmitt_** egyenesen szénanáthát kapott a holdportól. Amint levette az űrsisakot, tüsszögni kezdett. Más űrhajósok nem jelentették, hogy allergiásak lennének a holdporra – ennek az is oka lehet, hogy attól féltek, leszázalékolnák őket.
Text: Schmitt volt az egyetlen civil a Holdon, úgyhogy ő következmények nélkül tüsszöghetett a holdportól. A holdport szinte minden asztronauta megízlelte, és szagát is, ízét is a puskaporéhoz hasonlónak találták. A holdpor és a puskapor anyaga között azonban semmiféle hasonlóság nincs.
2. alcím: A szag titka
Text: A szagot azóta is igyekeznek megmagyarázni a kutatók. Erre eddig a következő elméletek szüettek:
a. Egyesek szerint a száraz holdpor nedvesség jelenlétében kémiai reakciókba lép, és így jön létre az illat.
b)Mások szerint a kabin oxigénjének jelenlétében oxidálódik a holdpor anyaga.
Mivel az oxidáció égésként is felfogható, a szag-mely kilőtt puska puskaporához hasonló-így ezzel is magyarázható. A holdpor szaga még jó pár évig a megmagyarázatlan jelenségek közé tartozik.
alcím: Hazafelé a Holdról
Text: Hiába hoztak ugyanis haza több száz kiló holdkőzetet és magukkal a holdport is, a Földön a holdpornak már nincs szaga. Valószínűleg azért, mert már az űrkabinban, amint a légkör nedvességével és oxigénjével érintkezett, a kémiai reakciók úgymond kioltották a szagát. Így aztán az egyetlen lehetőség, hogy ebből a szempontból ismét tanulmányozhassuk a holdport, az, hogy visszamegyünk a Holdra.
Aláírás: Kis Alfréd
lábjegyzet:
* Bár a Holdnak nincs légköre, a felkavart por felszáll, majd ballisztikus pályán leülepszik.
** Shmitt volt az Apollo expedíciók egyetlen civil, méghozzá geológus űrhajósa. A jövőbeli marsi epedícióknak már elsősorban civil űrhajósai lesznek, legalábbis a NASA tervei szerint.
Stílusok kiválasztása
páros születési nap páratlan szül. nap
születési hó 1-4 mai reneszánsz mai klasszicista
szül. hó 5-8 bauhaus internet (sans serif vagy antikva)
szül. hó 9-12 mai kevert renesz-grot. mai barokk
A dolgozaton a saját neveteket is tüntessétek fel (a tetején, kézzel ráírva) és a „húzott” stílust is írjátok oda!
Tipográfiai mintaszöveg (Lorem Ipsum...)
A Lorem Ipsum Dolor... kezdetű szöveget a tipográfusok már az 1500-as évek óta használják betűmintáik bemutatására. A szöveget Cicero írta („de Finibus Bonorum et Malorum”) i.e. 45-ben.
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetuer adipiscing elit. Etiam ac diam. In sem. Nam vehicula, leo vehicula aliquam commodo, erat ante luctus erat, varius pellentesque pede augue eu felis. Mauris rutrum, nisi et malesuada posuere, arcu augue gravida lorem, a egestas pede nisi non sem. Sed adipiscing tristique tortor. Nulla iaculis justo. Aliquam vel nunc. In hac habitasse platea dictumst. Phasellus tortor. Integer lacinia laoreet est. In nulla. Vivamus eget sapien. Praesent risus. Nam eu diam non leo adipiscing feugiat. Sed ut urna eu nunc fermentum tempus. Quisque consectetuer, purus at volutpat accumsan, purus lectus tincidunt leo, vitae sagittis nisi enim id ligula. Mauris in erat. Vestibulum in metus interdum quam dapibus sagittis. Aliquam nec massa nec magna pharetra euismod.
Vivamus turpis. Nam pede quam, varius non, ornare eu, lobortis ut, eros. Etiam in nibh at lorem commodo pharetra. Vivamus risus mi, ullamcorper id, dignissim vitae, volutpat id, est. Sed varius convallis pede. Quisque imperdiet imperdiet pede. Cum sociis natoque penatibus et magnis dis parturient montes, nascetur ridiculus mus. Phasellus et sapien. Cras a turpis vitae quam sodales luctus. Vestibulum lacinia libero nec odio. Suspendisse semper nonummy dui. Class aptent taciti sociosqu ad litora torquent per conubia nostra, per inceptos hymenaeos. Mauris tellus pede, faucibus congue, luctus eget, cursus vel, orci. Phasellus risus.
Vivamus purus purus, eleifend vitae, molestie at, rutrum non, eros. Etiam in augue. Vestibulum elit. Fusce tortor tellus, tempor ac, accumsan rutrum, pellentesque vel, sem. Ut sodales massa in massa. Praesent mollis tincidunt urna. Cum sociis natoque penatibus et magnis dis parturient montes, nascetur ridiculus mus. Morbi eget nisi in libero volutpat hendrerit. Cras sit amet ipsum. Etiam sapien mi, blandit vitae, viverra nec, sagittis at, urna. Quisque adipiscing est. Etiam ullamcorper bibendum ante. Suspendisse et mi. Aenean magna felis, nonummy eget, interdum eu, volutpat et, ipsum. Vestibulum a est vitae eros consectetuer aliquet. Nunc lectus ante, dictum non, varius sed, auctor et, tortor. Sed cursus eleifend tortor. Phasellus sapien. Duis enim dolor, aliquam a, consectetuer non, dignissim quis, enim. Donec metus quam, dictum ac, pellentesque eu, adipiscing et, magna.
Mauris iaculis ultricies nisi. Cras euismod congue nisl. In hac habitasse platea dictumst. Nam laoreet diam id felis. Phasellus dui. Nulla in turpis. Pellentesque habitant morbi tristique senectus et netus et malesuada fames ac turpis egestas. Quisque a ante. Fusce sit amet felis sed urna elementum facilisis. Nulla metus. Proin nec mauris. Pellentesque habitant morbi tristique senectus et netus et malesuada fames ac turpis egestas. Maecenas vitae felis. Duis ultricies ligula nec eros. Integer at pede in arcu varius venenatis. Pellentesque sapien libero, ultrices ut, sagittis sit amet, aliquet in, odio. Aenean auctor gravida dui. Vivamus vel mi a tellus faucibus sodales. Fusce odio tortor, egestas non, luctus non, ullamcorper at, nisi.
Morbi tempor, felis sed placerat scelerisque, lorem purus blandit lacus, eu elementum metus ipsum et quam. Curabitur pellentesque. In molestie, odio vitae condimentum tincidunt, felis mi tincidunt nisl, eu tincidunt metus pede lacinia orci. Etiam odio. Nulla justo. Donec adipiscing, nisl id commodo fermentum, libero felis fermentum nisi, et fermentum magna lacus vitae tortor. Fusce ultrices ullamcorper pede. Proin lorem. Aliquam mattis, sapien a hendrerit commodo, felis risus interdum ipsum, euismod mattis sapien nisl et massa. Etiam venenatis tortor in nisi. Nullam sit amet purus. Nullam nulla. Maecenas quis dui vitae justo sollicitudin eleifend. Curabitur non turpis. Donec ullamcorper. Sed lobortis tortor in felis.
Curabitur venenatis tincidunt tellus. Ut lobortis pede consectetuer purus pretium ultricies. Fusce semper elit sed ligula. Sed id elit ac enim auctor malesuada. Mauris eget sapien at arcu accumsan congue. Etiam tincidunt. Proin congue justo vitae eros. Nunc ac urna eget orci vehicula imperdiet. Sed a ipsum. Pellentesque sed risus at dui blandit pellentesque.
Nulla ipsum. Vestibulum ante ipsum primis in faucibus orci luctus et ultrices posuere cubilia Curae; Pellentesque blandit, neque a commodo tincidunt, metus libero gravida ligula, ac dictum ligula erat non arcu. Vestibulum facilisis tempor sapien. Lorem ipsum dolor sit amet, consectetuer adipiscing elit. Nam quis lectus sed pede laoreet ultricies. Nullam est. Cras tincidunt turpis id mi. Nam vel erat eu nibh facilisis iaculis. Vivamus et ante. Ut euismod tempus felis. Donec felis orci, mollis eu, blandit quis, scelerisque a, risus. Ut pulvinar turpis eu nibh. Duis mattis aliquet tellus. Mauris metus lectus, dapibus ut, interdum eget, rutrum in, turpis. Cras molestie nunc ut lectus.
Cras semper. Vestibulum feugiat enim in mi. Integer nisl libero, auctor non, facilisis non, posuere eget, pede. Nam adipiscing eleifend tortor. Cras sagittis magna nec erat. Maecenas iaculis, nisl quis elementum pellentesque, dolor urna fermentum dolor, a vehicula nunc odio aliquet urna. In a sem ut pede ultrices pharetra. Mauris eget massa at erat aliquet pharetra. Sed rhoncus sapien ut lacus. Pellentesque purus. Maecenas vitae mauris. Sed adipiscing metus ut urna. Donec imperdiet ornare nisl. Nullam auctor elit ut ante. Nunc id quam.
Sed ac nisl. Phasellus eu tortor. Donec at neque in neque viverra aliquet. Sed suscipit sodales enim. Nam pulvinar convallis nulla. Pellentesque sapien erat, interdum non, pharetra at, blandit sit amet, tortor. Vestibulum consequat, metus sed tincidunt facilisis, sapien augue viverra arcu, a consectetuer metus risus vitae tortor. Fusce tortor nunc, pharetra nec, convallis non, fringilla in, erat. Sed sem. Ut posuere massa eget tortor. Vivamus consectetuer pede et tortor. Donec eget lorem vel magna faucibus convallis. Aenean diam. Maecenas gravida condimentum quam. Vivamus gravida arcu a pede.
Integer viverra. Aliquam ut lectus facilisis sem consequat volutpat. Phasellus nec odio. Fusce ultrices mauris ut mi. Aliquam sagittis. Fusce accumsan pellentesque massa. In vitae turpis in nisl posuere dictum. Cras facilisis porta mi. Vestibulum id diam in ligula scelerisque ornare. Sed ligula pede, varius sed, sollicitudin nec, bibendum eu, magna.
Pellentesque habitant morbi tristique senectus et netus et malesuada fames ac turpis egestas. Donec accumsan sem eget leo. Ut eu velit. Praesent risus dui, suscipit id, nonummy quis, lacinia id, enim. Cum sociis natoque penatibus et magnis dis parturient montes, nascetur ridiculus mus. Nulla facilisi. Aenean vel ligula. Cum sociis natoque penatibus et magnis dis parturient montes, nascetur ridiculus mus. Ut id metus. Maecenas cursus pede non sapien elementum varius. Phasellus fermentum, sem a tempor malesuada, purus dolor iaculis nisi, id pellentesque nunc purus ac sapien. Donec dapibus vehicula pede. Sed magna lorem, consequat non, ornare eu, fermentum ac, ligula. Quisque eget ante vitae est gravida feugiat. In ante mauris, porttitor ut, tempus eget, commodo vel, eros. Aliquam vitae massa ut nisl porttitor dapibus. Nullam dignissim enim vel augue. Donec faucibus justo. Donec enim magna, egestas vitae, blandit ut, hendrerit vitae, justo.
Nullam ipsum nulla, ullamcorper sed, rutrum sed, volutpat id, massa. Quisque non sem. Suspendisse odio turpis, ullamcorper quis, vulputate non, posuere sit amet, nulla. Etiam volutpat placerat justo. Quisque ut elit. Nullam non tortor. Pellentesque molestie, leo in tempus vulputate, quam orci semper nisi, sit amet pretium mi lorem id nisi. Proin convallis libero id risus. Nunc euismod pede ac arcu. Nam viverra, leo non imperdiet varius, orci elit tempor erat, at convallis tellus urna eget metus. Sed elit. Quisque posuere tortor ac diam. Duis et urna nec dui aliquam ullamcorper. Donec eu velit at nisi pretium ultrices. Duis egestas odio eget nisi. Quisque mauris. Suspendisse potenti. In hac habitasse platea dictumst. Suspendisse ligula.
Curabitur vel metus. Aliquam convallis viverra nisl. Sed vulputate magna ac sapien. Pellentesque sit amet turpis. Duis ullamcorper. Maecenas lacus nisl, interdum vitae, nonummy ut, pellentesque ut, ligula. Pellentesque habitant morbi tristique senectus et netus et malesuada fames ac turpis egestas. Cras elementum facilisis metus. Donec congue condimentum magna. Cras mauris nibh, consectetuer eget, posuere vitae, vehicula eu, nisl. Phasellus viverra tempor ante. Aenean a justo. Proin tincidunt lobortis mauris. In vitae purus.
Aenean iaculis turpis facilisis massa. Pellentesque aliquet, lectus vel tincidunt euismod, velit enim suscipit leo, eu sollicitudin quam est non ipsum. Donec molestie. Suspendisse nec lectus. Vivamus laoreet diam sit amet ligula. Duis non erat. Etiam interdum arcu vel neque. In hac habitasse platea dictumst. Morbi eu nibh. Curabitur ipsum nisi, convallis imperdiet, adipiscing a, imperdiet sit amet, sem.
Class aptent taciti sociosqu ad litora torquent per conubia nostra, per inceptos hymenaeos. Praesent metus. Praesent mi. Nunc congue elementum augue. In dapibus, nulla vitae placerat imperdiet, velit pede ornare augue, nec ullamcorper velit tortor et metus. Fusce hendrerit elit. Etiam pharetra, libero sit amet porta aliquam, mi eros molestie pede, condimentum faucibus purus ligula quis lectus. Aenean tortor. Nunc lacus lectus, ullamcorper in, gravida a, pharetra eu, nibh. Proin nibh dui, euismod malesuada, pellentesque et, accumsan et, enim. Nulla pharetra tellus at nisl. Ut sodales. Suspendisse potenti. Maecenas suscipit risus non pede suscipit posuere. Nulla dolor est, tincidunt a, hendrerit vel, semper sed, risus. Donec sed nulla ut velit venenatis porta. Suspendisse velit. Fusce volutpat, lacus ac lobortis sagittis, nunc metus laoreet lorem, eu lobortis sapien velit et mauris.
Etiam semper orci eu quam. Fusce at mi. Ut vulputate malesuada eros. Proin placerat, tellus malesuada vehicula pharetra, ligula libero sodales nisi, id adipiscing dolor nibh quis purus. Ut ante. Pellentesque et leo. Duis et arcu sed eros accumsan gravida. Ut aliquet. Vivamus vitae nisl ut enim pellentesque consequat. Ut purus sem, adipiscing a, interdum a, ultricies et, diam. Nam venenatis odio sed libero. Vivamus accumsan ultricies felis.
Vestibulum pede. Suspendisse dolor. Quisque varius metus ac leo aliquet facilisis. Donec tincidunt molestie justo. Proin ullamcorper lacinia mauris. Integer justo libero, consectetuer non, consequat scelerisque, consectetuer sed, tortor. Vestibulum ante ipsum primis in faucibus orci luctus et ultrices posuere cubilia Curae; Aenean eleifend diam nec elit. Etiam rutrum nisl nec turpis. Cum sociis natoque penatibus et magnis dis parturient montes, nascetur ridiculus mus. In tincidunt. Suspendisse at massa sed nibh pretium pellentesque. Maecenas luctus ornare lorem. Nunc sodales, odio placerat ullamcorper vulputate, elit elit dignissim enim, id gravida eros odio non eros. Sed lectus tellus, tincidunt sit amet, euismod sit amet, malesuada in, mauris. Ut sollicitudin molestie metus. Donec a augue. Etiam laoreet vehicula nisi. Nunc odio. Integer magna.
Nulla varius pellentesque dui. Vivamus vehicula consequat justo. Duis accumsan enim sed sapien. Vestibulum et sapien. Donec quis purus. Proin nisl tortor, tempus vel, sollicitudin a, rutrum sit amet, est. Vestibulum semper luctus risus. Aenean sed turpis. Fusce dignissim blandit tortor. Sed imperdiet, elit eu dapibus convallis, sem purus mollis nunc, at sodales elit dui eu justo. Fusce nonummy. Nullam cursus, enim et bibendum aliquet, augue elit euismod mi, eget pellentesque arcu metus in magna. Quisque varius vestibulum eros. Nullam sagittis tincidunt purus. Sed convallis, sapien vel eleifend congue, libero arcu semper lectus, vitae sagittis metus massa sed mauris.
Proin et massa. Nam tincidunt. Quisque felis elit, mattis ut, consectetuer at, aliquam ac, pede. Fusce molestie diam ut risus. Sed placerat tristique orci. Sed placerat pulvinar turpis. Maecenas eget orci. Duis eu velit. Aenean luctus, mi dictum ornare nonummy, eros orci cursus dui, eget consequat metus felis nec urna. Vestibulum vehicula velit sit amet lectus.
Vivamus vel urna. Proin vel tellus. Fusce eros. Etiam eleifend cursus neque. Etiam congue purus non sapien. Suspendisse aliquet bibendum eros. Sed bibendum dui sed urna. Nunc volutpat sapien id tellus facilisis facilisis. Cum sociis natoque penatibus et magnis dis parturient montes, nascetur ridiculus mus. Phasellus nonummy, nibh vitae condimentum sodales, massa ante varius neque, ac venenatis mauris urna et purus. Etiam viverra laoreet massa.
Forrás: http://www.lipsum.com/
Betűművészet
Készíts egy képet, rajzot csak betűk és egyéb jelek, karakterek felhasználásával. Készíts betűbolt-kirakattervet, vagy rajzolj meg eseményeket betűország életéből.
A diákok munkáiból
Napilap arculat
Figyeljünk meg egy régi napilapot. Fejtsük vissza a nyomtatvány arculati utasításait (betűtípus, sorköz, kiemelés-utasítások, bekezdésbehúzás, cím, papírméret, margó stb.)! Számítógépen definiáljuk a lap által használt stílusokat (főcím, cím, alcím, hírfej [lead], képaláírás, szerzőaláírás, folytatás... szövegek, személynevek formázása, első bekezdés stb.). A régi napilap arculatában hozzuk létre a lap címlapját, a legfrissebb hírek szövegeit és képeit felhasználva. A képaláírásokat és címeket magunk adjuk – ezek a lap arculatának részei. A szövegeket az internetről másoljuk, de ügyeljünk a nyomtatott szöveg tipográfiájára (pl. gondolatjelek, idézőjelek használata). Figyeljünk a lap eredeti méretére, és tartsuk meg az arányokat. Ügyeljünk a grafikai elemek helyes másolására is (léniák, keretező vonalak stb.).
Tabloid (lepedő) napilap
Vizsgáljuk meg, mennyit változott a lap tördelése 70 év folyamán!
Kompakt (berlini) napilap
Az Osztrák–Magyar Monarchia területén a berlini, kisebb formátumú napilapok hagyományosak. Ma azonban még ott is, ahol a tabloid formátum volt uralkodó, az újságolvasási szokások változása miatt kezdenek áttérni a kisebb, kompakt formátumra.
A következő napilapok jelentős arculati és méretbeli változáson mentek keresztül (kompakt verziók megjelenése). Figyeljük meg, mik ezek a változások, és készítsük el az új változatok arculati tervét stílusok formájában, beillesztve mai magyar tartalmat.
A következő napilapok eleve kompakt formátumúak.
A Világban megfigyelhető a kor népszerű, francia eredetű címlapműfaja, a vonal alatti tárca.
A Pesti Hirlapban is látható, hogy címek nem léteztek, a cikkeket eredetük: belföld és külföld alapján illesztették egymás után, és ebben a korban jelenik meg a címoldalon a tartalomjegyzék.
Az Est művészien megrajzolt lapfejével tűnik ki kortársai közül, de tipográfiájával is. Bal hasábjában közli a vezércikket, jobb oldalán a nap főhírét, nagy kontrasztot adó tipográfiával.
A Magyar Hirlap 19. századi elődjének főcímbetűjét ötvözte a Bauhaus-stílusú tipográfiával. Kisméretű oldaltükrével a legtovább maradt meg. Sokáig nem közölt fotókat, hanem a képeket a fotók alapján rajzolt vonalas grafikák helyettesítették. A bal hasáb továbbra is a vezércikké, akárcsak a korában megjelenő többi napilapban.
A diákok munkáiból
Az alábbiakban a fenti feladatot megoldó diákok munkáiból látható váltogatás:
A New York Times arculata alapján:
A Pesti Hirlap arculata alapján:
A Le Figaro / Guardian arculata alapján:
Az utca tipográfiája
Az utcán/egyetemen látható feliratoknak állapítsd meg nyomdai jellemzőit (betűtípus, betűfajta stb). Milyen különlegességeket találsz (betűtípus, betűk keverése, színek, 3-D -hatások, betűstílusok dominanciája stb.)
Sztenderd tudományos cikk
Lapméret: A/4
Belső margó: 1,5 cm
Külső margó: 2 cm
Fölső margó: 2,5 cm
Alsó margó: 3 cm
Betűtípus: mindvégig Times New Roman; „modern” tördelésnél a címek, alcímek és ábraaláírások valamely humanista betűtípussal
Cím: 17 pont, nem kövér (normál), nem verzál, középre igazított
Szerző: 13 pont, középre igazított
Szerző adatai: 8 pont, dőlt, középre igazított
Cikk beérkezésének/javításának dátuma: 10 pont, középre igazított
Absztrakt (összefoglaló): 9 pont, egy hasábban, 10 pontnyi behúzással (első sor is), sorkizárt VAGY végig kéthasábos szerkezet esetén az első hasábban kezdve, kövér betűvel. Fölötte és alatta egy sor kihagyás után vékony, teljes hasábszélességű vonallal.
Törzsszöveg: 10 pont, két hasáb, hasábköz: 0,8 cm, 10 pontnyi behúzással (első sor is), sorkizárt
Alcím: balra zárt, 10 pont, kövér, alatta 1,5 üres sor, fölötte 2,5 üres sor, behúzás nélkül VAGY mint fenn, de középre zárt, 10 pont, verzál, félkövér
2. alcím: balra zárt, dőlt, 10 pont, fölötte 1,5, alatta 0,5 üres sor.
Lábjegyzet: 8 pont (de tudományos cikkeknél általában nincs lábjegyzet, csak végjegyzet)
Ábraaláírás: 8 pont, behúzás nélkül
Ábra elhelyezése: ha egy hasábban elfér, egy hasábon belül középre igazítva, ha ennél nagyobb, a két hasábon belül középre igazítva, alatta képaláírás.
Minden ábra számozott, és van rá hivatkozás a szövegben („be van kötve” a szövegbe)
Referenciák (hivatkozások): 8 pontos betűvel, függő sorban, 10 pontnyi behúzással, a teljes cikk után, ábécérendben felsorolva (a szövegben hivatkozás: [Kovács et al., 2002] formában). Ha kevés a hely, és tömöríteni kell (vagy ez a szokás), a hivatkozások a szövegben számozottak, pl. (1) vagy [1]- de itt sem lábjegyzetben, hanem a szöveg végén vannak felsorolva (függő sorban).
Kisebb méretű folyóirat esetén (ami pl. Magyarországon vagy számos humán területen jellemző) nem két, hanem egyhasábos a törzsszöveg is.
Könyv tipográfia (arculat)
1. feladat
Az alábbi szöveget tördeld le a megadott minták (lásd: minták, könyvek tipográfiája) közül egyet választva. Készíts el egy belső címlapot és egy belső oldalt, melyen legyen oldalszámozás (illetve élőfej, ha a minta szerint kell) is. A képet is használd.
BELSŐ CÍMLAP: Móra Ferenc
Mondák és mesék
A válogatás Sulyok Magda munkája
Móra Könyvkiadó 2025
BELSŐ OLDAL:
Mondák a csodaszarvasról
Száll a madár ágrul ágra,
Száll az ének szájrul szájra...
(Arany János Buda halála)
Ahogy a madár száll ágról ágra, úgy száll szájról szájra a magyarok származásának mondája. Az apa elmeséli fiának, az később az ő fiának. Egyszer majd ti is elmesélitek utódaitoknak, honnan jöttünk, hogyan kerültünk ide ebbe a szép országba.
Hallgassátok meg!
A csodaszarvas legendája
Hol volt, hol nem volt, messze napkelet felé volt egyszer egy híres-nevezetes fejedelem, akit Nimródnak hívtak. Száz gulyása, ezer csikósa, tömérdek nyája, ménese volt ennek a fejedelemnek. De ő nem azokra volt büszke, hanem két fiára. Hunornak hívták az öregebbiket, Magyarnak a fiatalabbikat. Egyformán derék, jó növésű legény volt mind a kettő. Sas a szemük, villám a kezük.
Nagy vadászember volt Nimród, s akármerre űzte-kergette a vadat, mindenfelé elkísérte a két fia.
Mondta is neki a felesége, Enéh királynő: – Nem jó vége lesz annak, uram királyom, ha te úgy rákapatod a gyerekeket a vadászatra.
– Ahogy az isten akarja – felelt mosolyogva az öreg fejedelem. – Én már csak annak örülök, hogy nem kell már azokat félteni a vadállattól se, mert azzal is elbánnak.
Később a fiúk apjuk nélkül is elmentek vadászni.
Egyszer éppen apjuk országának a határán vadászgattak kíséretükkel. Ötven deli levente kísérte Hunort, ötven nyalka legény Magyart. Sok madarat halomra nyilaztak, dárdájuk számtalan vadat leterített.
A két testvér már éppen hazafelé készülődött, mikor hirtelen egy gímszarvas bukkant fel előttük. De olyan ám, amilyent még sohase láttak. Fehér a szőre, mint a hó, ragyog a szeme, mint a gyémánt, ágas-bogas két szarva pedig egymásba fonódva olyan, mint a koszorú.
– Ezt már csak nem hagyjuk itt! – kiáltott Hunor, lovára pattanva.
– Legjobb volna elevenen elfogni, és hazavinni édesanyánknak! – Azzal felszökött paripájára Magyar is. Hajrá, száz vitézükkel utána a csodaszarvasnak! Árkon-bokron keresztül, hegyről le, hegyre fel, sűrűből tisztásra, mezőről berekbe.
Reggeltől napszállatig nyomában voltak, de csak nem érték el a szarvast. Mikor már úgy volt, hogy mindjárt elfogják, nagyot szökkent a gyönyörű állat, s egy locsogós, mocsaras ingoványban végképp elveszett a szemük elől.
2. feladat
Az alábbi mintákat másold le, az eredetihez jellegében hasonlító betűtípusok segítségével!
Könyvtipográfia: minták
Infografika feladat
1. Ábrázold az alábbi dokumentum tartalmát:
2. Vizsgáld meg az alábbi táblázatot. (Metró, 2007. május 29.)
Milyen furcsaságokat talász rajta? Mi a táblázat célja, mit szeretne bemutatni? Megfelel ennek a követelménynek? Mit változtatnál rajta? És még mit?
Arculatok
Ugyanannak a semleges (pl. latin) szövegnek a felhasználásával készíts egy képzeletbeli oldalt egy
- női magazinból
- vállalati prospektusból
- hidetési oldalról (újsághirdetést)
- tudományos szaklapból, lábjegyzettel
A betűket, formátumot te választod meg. A szöveget tetszés szerint tagolhatod, de a tartalmán nem változtathatsz, nem húzhatsz belőle, és csak tipográfiai jeleket (gondolatjel, számok, ligatúrák, iniciálé, léniák) toldhatsz bele. (Nem baj, ha nem szó szerint értelmes a vége - a szöveg itt csak nyersanyag).
Webes tipográfia - példatár
Különféle webes alkalmazások:
Html-be épített css:
Múzeumlátogatás
Helyszín: Magyar Nemzeti Múzeum
Kérdések, feladatok:
Ruhatár 5. Melyik szám írásmódja tér el a ma használttól? Rajzold ide:
LAPIDARIUM: 5, 21, 23, 39, 125 sírkövek: keress verzál ligatúrákat és rajzold le őket:
LAPIDARIUM: 11: keress olyan betűt, melynek hangértéke ma más, mint akkor. Mely ez?
LAPIDARIUM: vitrin, Vespasianus-diploma: mit jelent a föléhúzás?
KORONÁZÁSI PALÁST 1031: figyeld meg az E és M betűket, rajzold le (miben térnek el a maitól?):
1. TEREM: 1. óbudai városháza felirata: milyen E betűket találsz? Miben térnek el a maiaktól?
3. TEREM: Pier Paolo Vergerio 1423-46 kéziratos könyv: Milyen betűváltozatokat találsz?
Hogyan érik el, hogy egyenes legyen a sor?
A cím hosszabb, mint amennyi hely van rá. Mi a megoldás?
4. TEREN Festett ősnyomtatvány (miskönyv) 1480. Milyen kiemelési módszereket találsz?
Milyen betűtípussalk íródott?
Miért/hogyan változnak a betűméretek?
Rajzold le a következő betűket: a, d, g, e, és kétféle r betű:
5. TEREM Chronica Hungarorum Hess András 1473. Milyen kiemelési módszereket találsz?
Mire / hogyan használ eltérő színt?
5. TEREM Tripartitum 1517. Milyen betűtípusokat használ? Mi az eltérő betűtípusok szerepe?
7. TEREM Keresztesi Pál 1641, Apáczai Csere János, 1626 Szent Biblia (Bécs) könyvek: rajzold le az ékezetes betűiket
7. TEREM Kithomich János 1650 jogi könyvében mi a kurzív használatának módja, szerepe?
Milyen kacskaringókat (díszes kurzív kezdő nagybetű) használ? Rajzold le:
FOLYOSÓ: Román Biblia 1648: milyen betűtípussal íródott?
Heltai Gáspár Chronica 1575: Mi a margináliák (margóra írt szövegek) szerepe és betűváltozata?
Mi az élőfej formázása?
11. TEREM: Milyen módszert használ a Pesti Hirlap kiemelésre?
14. TEREM Mi az 1860-as évek esti és reggeli lapjainak feltűnő különbsége (pl. Sürgöny/Pesti Napló)
15. TEREM (mellékfolyosó): a korabeli (1840-70-es évek) újságok milyen keltezési formátumo(ka)t használtak?
Utolsó terem: sorold fel a főbb napilapok címeit 1956-ban:
<< Tipo-grafika | A QuarkXpress használata >> |