Szabad bölcsész bibliográfiák és filmográfiák



FILMLISTÁK A FILMTÖRTÉNET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ




1. Kötelező és ajánlott filmlista az egyetemes filmtörténet tanulmányozásához

Szerzők: Vajdovich Györgyi, Varga Balázs


1.1. Kötelező filmlista az egyetemes filmtörténet tanulmányozásához

Az ősfilm korszaka és a filmelbeszélés kialakulása

Lumiere-cég: A munkaidő vége [La Sortie des usines Lumiere] (1895), A vonat érkezése [L’Arrivée d'un train a La Ciotat] (1895), A kisbaba reggelije [Repas de bébé] (1895), A megöntözött öntöző [L’Arroseur arrosé] (1895)

Georges Mélies: Utazás a Holdba [Le Voyage dans la lune] (1902

A nagy vonatrablás [The Great Train Robbery] (1903)

David Wark Griffith: A lonedale-i távírászlány [The Lonedale Operator] (1911)

 

Az európai és az amerikai film az 1900-as és 1910-es években

Giovanni Pastrone: Cabiria (1914)

David Wark Griffith: Amerika hőskora [The Birth of a Nation] (1915)

Charlie Chaplin: A csavargó [The Vagabond] (1916)

Mauritz Stiller: Arne úr kincse [Herr Arnes pengar] (1919)

Victor Sjöström: A halál kocsisa [Körkarlen] (1921)

Carl Theodor Dreyer: Jeanne d’Arc szenvedése [La passion de Jeanne d’Arc] (1928)

 

Francia avantgárdok

Hans Richter: Ritmus ’21 [Rhytmus 21] (1921)

René Clair: Felvonásköz [Entr’acte] (1924)

Dimitri Kirsanoff: Ménilmontant (1926)

Luis Bunuel – Salvador Dali: Az andalúziai kutya [Un chien andalou] (1929)

 

Német expresszionista film

Robert Wiene: Dr. Caligari [Das Cabinet des Dr. Caligari] (1920)

Friedrich Wilhelm Murnau: Nosferatu, a félelem szimfóniája [Nosferatu, eine Symphonie des Grauens] (1922)

Fritz Lang: Metropolis (1927)

 

Szovjet montázsfilm

Szergej Mihalovics Eisenstein: Patyomkin páncélos [Bronyenoszec Potyomkin] (1925)

Dziga Vertov: Ember a felvevőgéppel [Cselovek sz kinoapparatom] (1929)

Lev Kulesov: Mr. West különleges kalandjai a bolsevikok országában [Nyeobicsajnie prikljucsenyija misztera Westa v sztranye bolsevikov] (1924)

Vszevolod Pudovkin: Anya [Maty] (1926)

 

Hangosfilmváltás

Alan Crosland: A dzsesszénekes [The Jazz Singer] (1927)

 

Az európai film az 1930-40-es években

Alexander Korda: VIII. Henrik magánélete [The Private Life of Henry VIII] (1933)

Marcel Carné: Ködös utak [Le Quai des brumes] (1938)

Jean Renoir: Állat az emberben [La Bete humaine] (1938)

 

A diktatúrák és a film

Leni Riefenstahl: Az akarat diadala [Triumph des Willens] (1935)

 

Az olasz neorealizmus

Roberto Rossellini: Róma nyílt város [Roma, città aperta] (1945)

Vittorio De Sica: Biciklitolvajok [Ladri di biciclette] (1948)

Vittorio De Sica: A sorompók lezárulnak [Umberto D.] (1952)

 

A klasszikus hollywoodi film az 1920-as és 1930-as években

Erich von Stroheim: Gyilkos arany [Greed] (1924)

Robert Flaherty: Nanuk, az eszkimó [Nanouk of the North] (1924)

Charlie Chaplin: Aranyláz [The Gold Rush] (1925)

Buster Keaton: A generális [The General] (1927)

William A. Wellman: A közellenség [The Public Enemy] (1931)

James Whale: Frankenstein (1931)

Merian C. CooperErnest B. Schoedsack: King Kong (1933)

Frank Capra: Ez történt egy éjszaka [It Happened One Night] (1934)

Victor Fleming: Elfújta a szél [Gone with the Wind] (1939)

Ernst Lubitsch: Ninocska [Ninotchka] (1939)

John Ford: Hatosfogat [Stagecoach] (1939)

Victor Fleming: Óz, a csodák csodája [The Wizard of Oz] (1939)

 

A klasszikus hollywoodi film az 1940-es és 1950-es években

Alfred Hitchcock: A Manderley-ház asszonya [Rebecca] (1940)

Orson Welles: Aranypolgár [Citizen Kane] (1941)

John Huston: A máltai sólyom [The Maltese Falcon] (1941)

Michael Curtiz: Casablanca (1942)

Ernst Lubitsch: Lenni vagy nem lenni [To Be or Not to Be] (1942)

Billy Wilder: Gyilkos vagyok [Double Indemnity] (1944)

Frank Capra: Az élet csodaszép [It's a Wonderful Life] (1946)

Orson Welles: A sanghaji asszony [The Lady from Shanghai] (1947)

Stanley DonenGene Kelly: Ének az esőben [Singin' in the Rain] (1952)

Alfred Hitchcock: Szédülés [Vertigo] (1958)

Howard Hawks: Rio Bravo (1959)

William Wyler: Ben Hur (1959)

 

 A dokumentumfilm az 1920-as évektől a cinéma véritéig

Robert Flaherty: Nanuk, az eszkimó [Nanouk of the North] (1922)

Dziga Vertov: Ember a felvevőgéppel [Cselovek sz kinoapparatom] (1929)

Leni Riefenstahl: Az akarat diadala [Triumph des Willens] (1935)

 

A modern film és előzményei az 1950-es években.
Alain Resnais: Tavaly Marienbadban [L’Année dernière à Marienbad] (1961)

Ingmar Bergman: A nap vége [Smultronstället] (1957)

Federico Fellini: Bikaborjak [I vitelloni] (1953)

Kuroszava Akira: A vihar kapujában [Rashomon] (1950)

Michelangelo Antonioni: A kaland [L' avventura] (1960)

 

Az újhullámok kora (nouvelle vague, free cinema, kelet-európai újhullámok).
Jean-Luc Godard: Kifulladásig [À bout de souffle] (1960)

François Truffaut: Négyszáz csapás [Les quatre cents coups] (1959)

Claude Chabrol: Unokafivérek [Les cousins] (1959)

Tony Richardson: Dühöngő ifjúság [Look Back in Anger] (1958)

Grigorij Csuhraj: Ballada a katonáról [Ballada o szoldate] (1959)

Andrej Tarkovszkij: Iván gyermekkora [Gyetsztvo Ivana] (1962)

Andrzej Wajda: Hamu és gyémánt [Popiol i diament] (1958)

Jerzy Kawalerowicz: Éjszakai vonat [Pociag] (1959)

Jiří Menzel: Szigorúan ellenőrzött vonatok [Ostre sledované vlaky] (1966)

Milos Forman: Egy szöszi szerelme [Lásky jedné plavovlásky] (1965)

Vera Chytilová: Százszorszépek [Sedmikrásky] (1966)

Dusan Makavejev: W.R., az organizmus misztériuma [W. R. - Misterije organizma] (1971)

 

Az európai modern film nagy szerzői (Antonioni, Bergman, Bresson, Bunuel, Fellini, Pasolini, Tarkovszkij).

Andrej Tarkovszkij: Andrej Rubljov (1969)

Federico Fellini: 8 és fél [Otto e mezzo] (1962)

Federico Fellini: Országúton [La strada] (1954)

Ingmar Bergman: A csend [Tystnaden] (1963)

Ingmar Bergman: Persona [Persona] (1966)

Luis Bunuel: Öldöklő angyal [El ángel exterminador] (1962)

Michelangelo Antonioni: A kaland [L' avventura] (1960)

Michelangelo Antonioni: Az éjszaka [La notte] (1960)

Pier Paolo Pasolini: A csóró [Accattone] (1961)

Pier Paolo Pasolini: Teoréma (1968)

Robert Bresson: Egy halálraítélt megszökött [Un condamné à mort s'est échappé ou Le vent souffle où il veut] (1956)

 

Az európai művészfilm az 1970-es években. A német újfilm.

Andrej Tarkovszkij: Tükör (1974)

Bernardo Bertolucci: Az utolsó tangó Párizsban [Ultimo tango a Parigi] (1972)

Dusan Makavejev: Sweet Movie (1973)

Marco Ferreri: A nagy zabálás [Le grande bouffe] (1973)

Luis Bunuel: A burzsoázia diszkrét bája [Le charme discret de la bourgeoisie] (1972)

Rainer Werner Fassbinder: A szabadság ököljoga [Faustrecht der Freiheit] (1974)

Volker Schlöndorff: A fiatal Törless [Der Junge Törless] (1966)

Werner Herzog: Aguirre, Isten haragja [Aguirre, der Zorn Gottes] (1972)

Wim Wenders: A dolgok állása [Der Stand der Dinge] (1982)

 

Új-Hollywood. Globowood – a kortárs film és a hollywoodi filmipar.
Arthur Penn: Bonnie és Clyde [Bonnie and Clyde] (1967)

Peter Bogdanovich: Az utolsó mozielőadás [The Last Picture Show] (1971)

Martin Scorsese: Taxisofőr [Taxi Driver] (1976)

Steven Spielberg: Párbaj [Duel] (1971)

Francis Ford Coppola: A keresztapa [The Godfather] (1972)

George Lucas: Csillagok háborúja [Star Wars] (1977)

Steven Spielberg: Cápa [Jaws] (1975)

 

A filmes posztmodern Európában és Amerikában.

David Lynch: Kék bársony [Blue Velvet] (1986)

Emir Kusturica: Macska-jaj [Crna macka, beli macor] (1998)

Lars von Tier: Idióták [Idioterne] (1997)

Luc Besson: Metró [Subway] (1985)

Pedro Almodóvar: Asszonyok a teljes idegösszeomlás szélén [Mujeres al borde de un ataque de nervios] (1988)

Peter Greenaway: A rajzoló szerződése [The Draughtsman's Contract] (1982)

Quentin Tarantino: Ponyvaregény [Pulp Fiction] (1994)

 

 




1.2. Ajánlott filmlista az egyetemes filmtörténet tanulmányozásához

Az ősfilm korszaka és a filmelbeszélés kialakulása

Az Edison-cég filmjei (1894–96-ból)

Lumiere-cég: A munkaidő vége [La Sortie des usines Lumiere] (1895), A vonat érkezése [L’Arrivée d'un train à La Ciotat] (1895), A kisbaba reggelije [Repas de bébé] (1895), A megöntözött öntöző [L’Arroseur arrosé] (1895), egyéb Lumiere-filmek

Georges Mélies: Utazás a Holdba [Le Voyage dans la lune] (1902), egyéb Mélies-filmek (1896–1914-ből)

a Pathé-cég korai filmjei és filmhíradói

Edwin S. Porter: Egy amerikai tűzoltó élete [Life of an American Fireman] (1903), A nagy vonatrablás [The Great Train Robbery] (1903)

David Wark Griffith: A magányos villa [The Lonely Villa] (1909)

David Wark Griffith: A lonedale-i távírászlány [The Lonedale Operator] (1911)

Birt Acres: A hullámzó tenger Dovernél [Rough Sea at Dover] (1896)

Robert William Paul: A Derby [The Derby] (1896)

George Albert Smith: A nagymama nagyítója [Grandma's Reading Glass] (1900)

James Williamson: A nagy nyelés [The Big Swallow] (1900]

George Albert Smith: Mary Jane balesete [Mary Jane’s Mishap] (1903)

 

Az európai és az amerikai film az 1900-as és 1910-es években

Keystone-filmek

Buster Keaton, Harold Lloyd valamint Laurel és Hardy (Stan és Pan) rövidfilmjei

André CalmettesCharles Le Bargy: A Guise herceg meggyilkolása [L’Assassinat du Duc de Guise] (1908)

Urban Gad: A züllés útján [Afgrunden] (1910)

Giovanni Pastrone: Trója pusztulása [La Caduta di Troia] (1910)

Enrico Guazzoni: Quo vadis? (1912)

Jakov Protazanov: Szergij atya [Otyec Szergij] (1912)

Giovanni Pastrone: Cabiria (1914)

David Wark Griffith: Amerika hőskora [The Birth of a Nation] (1915)

Charlie Chaplin: A csavargó [The Vagabond] (1916)

David Wark Griffith: Türelmetlenség [Intolerance: Love's Struggle Throughout the Ages] (1916)

Charlie Chaplin: A kivándorló [The Immigrant] (1917)

David Wark Griffith: Letört bimbók [Broken Blossoms or The Yellow Man and the Girl] (1919)

Mauritz Stiller: Arne úr kincse [Herr Arnes pengar] (1919)

Victor Sjöström: A halál kocsisa [Körkarlen] (1921)

Carl Theodor Dreyer: Jeanne d’Arc szenvedése [La passion de Jeanne d’Arc] (1928)

 

Francia avantgárdok

Hans Richter: Ritmus ’21 [Rhytmus 21] (1921)

Abel Gance: Száguldó kerék [La Roue] (1923)

Germaine Dulac: Beudet asszony mosolya [La Souriante Madame Beudet] (1923)

René Clair: Felvonásköz [Entr’acte] (1924)

Fernand Léger: Gépi balett [Ballet mécanique] (1924)

Marcel L’Herbier: A kegyetlen asszony [L’Inhumaine] (1924)

Dimitri Kirsanoff: Ménilmontant (1926)

Abel Gance: Napoleon [Napoléon] (1927)

Walter Ruttmann: Berlin, egy nagyváros szimfóniája [Berlin: Die Symphonie der Großstadt] (1927)

Jean Epstein: Az Usher-ház bukása [La Chute de la maison Usher] (1928)

Germaine Dulac: A kagyló és a lelkész [La Coquille et le clergyman] (1928)

Hans Richter: Délelőtti rémálom [Vormittagsspuk] (1928)

Luis Bunuel – Salvador Dali: Az andalúziai kutya [Un chien andalou] (1929)

Jean Vigo: Nizzáról jut eszembe [A propos de Nice] (1930)

 

Német expresszionista film

Robert Wiene: Dr. Caligari [Das Cabinet des Dr. Caligari] (1920)

Paul Wegener: Golem [Der Golem, wie er in die Welt kam] (1920)

Friedrich Wilhelm Murnau: Nosferatu, a félelem szimfóniája [Nosferatu, eine Symphonie des Grauens] (1922)

Friedrich Wilhelm Murnau: Az utolsó ember [Der Letzte Mann] (1924)

Henrik Galeen: A prágai diák [Der Student von Prag] (1926)

Fritz Lang: Metropolis (1927)

Georg Wilhelm Pabst: Pandora doboza [Die Büchse der Pandora] (1929)

 

Szovjet montázsfilm

Szergej Mihalovics Eisenstein: Sztrájk [Stacska] (1925)

Szergej Mihalovics Eisenstein: Patyomkin páncélos [Bronyenoszec Potyomkin] (1925)

Szergej Mihalovics Eisenstein: Október [Oktyabr] (1928)

Dziga Vertov: Ember a felvevőgéppel [Cselovek sz kinoapparatom] (1929)

Dziga Vertov: Filmszem [Kinoglaz] (1924)

Lev Kulesov: Mr. West különleges kalandjai a bolsevikok országában [Nyeobicsajnie prikljucsenyija misztera Westa v sztranye bolsevikov] (1924)

Alexandr Dovzsenko: Föld [Zemlja] (1930)

Vszevolod Pudovkin: Anya [Maty] (1926)

Vszevolod Pudovkin: Szentpétervár végnapjai [Konec Sent-Peterburga] (1927)

 

Hangosfilmváltás

Alan Crosland: A dzsesszénekes [The Jazz Singer] (1927)

Lloyd Bacon: Az éneklő bolond [The Singing Fool] (1928)

Alfred Hitchcock: Zsarolás [Blackmail] (1929)

Luis Bunuel: L’Age d’or (1930)

René Clair: Sous les toits de Paris (1930)

Josef von Sternberg: A kék angyal [Der Blaue Engel] (1930)

Fritz Lang: M – Egy város keresi a gyilkost [M] (1931)

 

Az európai film az 1930-40-es években

Jean Vigo: Magatartásból elégtelen [Zéro de conduite: Jeunes diables au collège] (1933)

Alexander Korda: VIII. Henrik magánélete [The Private Life of Henry VIII] (1933)

Fritz Lang: Dr. Mabuse végrendelete [Das Testament des Dr. Mabuse] (1933)

Jean Vigo: Atalanta [L'Atalante] (1934)

Alfred Hitchcock: A 39 lépcsőfok [The 39 Steps] (1935)

Harry WattBasil Wright: Éjszakai posta [Night Mail] (1936)

Julien Duvivier: Az alvilág királya [Pépé le Moko] (1937)

Jean Renoir: A nagy ábránd [La Grande Illusion] (1937)

Marcel Carné: Ködös utak [Le Quai des brumes] (1938)

Jean Renoir: Állat az emberben [La Bete humaine] (1938)

Marcel Carné: Mire megvirrad [Le Jour se leve] (1939)

Jean Renoir: A játékszabály [La Regle du Jeu] (1939)

Alexander Korda: Lady Hamilton [That Hamilton Woman] (1941)

 

A diktatúrák és a film

Szergej Vasziljev – Georgij Vasziljev: Csapajev (1934)

Leni Riefenstahl: Az akarat diadala [Triumph des Willens] (1935)

Veit Harlan: Jud Süss (1940)

Szergej Mihalovics Eisenstein: Rettegett Iván I-II. [Ivan Groznij] (1944, 1958)

 

Az olasz neorealizmus

Luchino Visconti: Megszállottság [Ossessione] (1943)

Roberto Rossellini: Róma nyílt város [Roma, città aperta] (1945)

Roberto Rossellini: Paisá (1946)

Vittorio De Sica: Fiúk a rács mögött [Sciuscià] (1946)

Roberto Rossellini: Németország 0 év [Germania anno zero] (1948)

Luchino Visconti: Vihar előtt [La Terra trema: Episodio del mare] (1948)

Vittorio De Sica: Biciklitolvajok [Ladri di biciclette] (1948)

Giuseppe De Santis Keserű rizs [Riso amaro] (1949)

Vittorio De Sica: Csoda Milánóban [Miracolo a Milano] (1951)

Vittorio De Sica: A sorompók lezárulnak [Umberto D.] (1952)

 

A klasszikus hollywoodi film az 1920-as és 1930-as években

Robert Flaherty: Nanuk, az eszkimó [Nanouk of the North] (1922)

Fred C. NewmeyerSam Taylor: Felhőkarcoló szerelem [Safety Last!] (1923)

Erich von Stroheim: Gyilkos arany [Greed] (1924)

John Ford: A tűzparipa [The Iron Horse] (1924)

Buster Keaton: A navigátor [The Navigator] (1924)

Charlie Chaplin: Aranyláz [The Gold Rush] (1925)

Rupert Julian: Az operaház fantomja [The Phantom of the Opera] (1925)

Fred Niblo: Ben Hur [Ben-Hur: A Tale of the Christ] (1926)

Buster Keaton: A generális [The General] (1927)

Josef von Sternberg: Marokkó [Morocco] (1930)
William A. Wellman: A közellenség [The Public Enemy] (1931)

Mervyn LeRoy: A kis Cézár [Little Caesar] (1931)

Tod Browning: Drakula [Dracula] (1931)

James Whale: Frankenstein (1931)

Merian C. CooperErnest B. Schoedsack: King Kong (1933)

Frank Capra: Ez történt egy éjszaka [It Happened One Night] (1934)

Sam Wood: Botrány az Operában [A Night at the Opera] (1935)

Mark Sandrich: Frakkban és klakkban [Top Hat] (1935)

John Ford: A besúgó [The Informer] (1935)

Fritz Lang: Fury (1936)

Charlie Chaplin: Modern idők [Modern Times] (1936)

Michael CurtizWilliam Keighley: Robin Hood kalandjai [The Adventures of Robin Hood] (1938)

Victor Fleming: Elfújta a szél [Gone with the Wind] (1939)

Ernst Lubitsch: Ninocska [Ninotchka] (1939)

John Ford: Hatosfogat [Stagecoach] (1939)

Victor Fleming: Óz, a csodák csodája [The Wizard of Oz] (1939)

Frank Capra: Becsületből elégtelen [Mr. Smith Goes to Washington] (1939)

William Wyler: Üvöltő szelek [Wuthering Heights] (1939)

 

A klasszikus hollywoodi film az 1940-es és 1950-es években

Alfred Hitchcock: A Manderley-ház asszonya [Rebecca] (1940)

Orson Welles: Aranypolgár [Citizen Kane] (1941)

John Huston: A máltai sólyom [The Maltese Falcon] (1941)

Preston Sturges: Sullivan utazásai [Sullivan’s Travels] (1941)

Michael Curtiz: Casablanca (1942)

Orson Welles: A csodálatos Ambersonok [The Magnificent Ambersons] (1942)

Rene Clair: Boszorkányt vettem feleségül [I Married a Witch] (1942)

Ernst Lubitsch: Lenni vagy nem lenni [To Be or Not to Be] (1942)

George Cukor: Gázláng [Gaslight] (1944)

Otto Preminger: Valakit megöltek [Laura] (1944)

Billy Wilder: Gyilkos vagyok [Double Indemnity] (1944)

Frank Capra: Az élet csodaszép [It's a Wonderful Life] (1946)

Howard Hawks: A hosszú álom [The Big Sleep] (1946)

William Wyler: Életünk legszebb évei [The Best Years of Our Lives] (1946)

Orson Welles: A sanghaji asszony [The Lady from Shanghai] (1947)

John Ford: Apacserőd [Fort Apache] (1948)

Alfred Hitchcock: A kötél [Rope] (1948)

John Huston: A Sierra Madre kincse [The Treasure of the Sierra Madre] (1948)

George Cukor: Ádám bordája [Adam's Rib] (1949)

John Huston: Aszfaltdzsungel [The Asphalt Jungle] (1950)

Stanley DonenGene Kelly: Ének az esőben [Singin' in the Rain] (1952)

Alfred Hitchcock: Szédülés [Vertigo] (1958)

Howard Hawks: Rio Bravo (1959)

William Wyler: Ben Hur (1959)

Alfred Hitchcock: Észak-Északnyugat [North by Northwest] (1959)

George Pal: Az időgép [The Time Machine] (1960)

 

A dokumentumfilm az 1920-as évektől a cinéma véritéig

Robert Flaherty: Nanuk, az eszkimó [Nanouk of the North] (1922)

Dziga Vertov: Filmszem [Kinoglaz] (1924)

Walter Ruttmann: Berlin, egy nagyváros szimfóniája [Berlin: Die Symphonie der Großstadt] (1927)

Dziga Vertov: Ember a felvevőgéppel [Cselovek sz kinoapparatom] (1929)

John Grierson: Heringhalászok [Drifters] (1929)

Jean Vigo: Nizzáról jut eszembe [A propos de Nice] (1930)

Leni Riefenstahl: Az akarat diadala [Triumph des Willens] (1935)

Harry WattBasil Wright: Éjszakai posta [Night Mail] (1936)

Jean Rouch: Az emberi piramis [La Pyramide humaine] (1961)

 

A modern film és előzményei az 1950-es években.
Alain Resnais: Szerelmem, Hiroshima [Hiroshima mon amour] (1959)

Alain Resnais: Tavaly Marienbadban [L’Année dernière à Marienbad] (1961)

Ingmar Bergman: A hetedik pecsét [Det Sjunde inseglet] (1957)

Ingmar Bergman: A nap vége [Smultronstället] (1957)

Federico Fellini: Bikaborjak [I vitelloni] (1953)

Federico Fellini: A fehér sejk [Lo sceicco bianco] (1952)

Kuroszava Akira: A vihar kapujában [Rashomon] (1950)

Michelangelo Antonioni: A kaland [L' avventura] (1960)

Michelangelo Antonioni: Barátnők [Le amiche] (1955)

Roberto Rossellini: Európa 51 [Europa 51] (1951)

 

Az újhullámok kora (nouvelle vague, free cinema, kelet-európai újhullámok).
Jean-Luc Godard: Bolond Pierrot [Pierrot le fou] (1965)

Jean-Luc Godard: Hímnem-nőnem [Masculin, féminin] (1966)

Jean-Luc Godard: Éli az életét [Vivre sa vie] (1962)

Jean-Luc Godard: Kifulladásig [À bout de souffle] (1960)

Agnès Varda: Cleo 5-től 7-ig [Cléo de 5 á 7] (1962)

François Truffaut: Négyszáz csapás [Les quatre cents coups] (1959)

François Truffaut: Lőj a zongoristára! [Tirez sur le pianiste] (1960)

Claude Chabrol: Unokafivérek [Les cousins] (1959)

Louis Malle: Szeretők [Les amants] (1958)

Francois Truffaut: Jules és Jim [Jules et Jim] (1961)

 

Tony Richardson: Dühöngő ifjúság [Look Back in Anger] (1958)

Tony Richardson: Egy csepp méz [A Taste of Honey] (1961)

Tony Richardson: A hosszútávfutó magányossága [The Loneliness of the Long Distance Runner] (1962)

Lindsay Anderson: Egy ember ára [This Sporting Life] (1963)

 

Mihail Kalatozov: Szállnak a darvak [Letyat zsuravli] (1957)

Grigorij Csuhraj: Ballada a katonáról [Ballada o szoldate] (1959)

Szergej Paradzsanov: Elfelejtett ősök árnyai [Tyenyi zabitih predkov] (1964)

Marlen Hucijev: Mi, húszévesek [Zásztava Iljicsa] (1964)

Andrej Tarkovszkij: Iván gyermekkora [Gyetsztvo Ivana] (1962)

 

Jerzy Skolimowski: Sorompó [Bariera] (1966)

Andrzej Wajda: Csatorna [Kanal] (1957)

Andrzej Wajda: Hamu és gyémánt [Popiol i diament] (1958)

Jerzy Kawalerowicz: Éjszakai vonat [Pociag] (1959)

Roman Polański: Kés a vízben [Nóz w wodzie] (1962)

 

Evald Schorm: A pap vége [Farářův konec] (1969)

Ivan Passer: Intim megvilágításban [Intimní osvětlení] (1966)

Jan Němec: Az ünnepségről és a vendégekről [O slavnosti a hostech] (1966)

Jaromil Jireš: Sikoly [Křik] (1963)

Jiří Menzel: Szigorúan ellenőrzött vonatok [Ostre sledované vlaky] (1966)

Juraj Jakubisko: Madarak, árvák és bolondok [Vtackovia, siroty a blazni] (1969)

Miloš Forman: Tűz van babám! [Horí, má panenko] (1967)

Miloš Forman: Fekete Péter [Černý Petr] (1963)

Milos Forman: Egy szöszi szerelme [Lásky jedné plavovlásky] (1965)

Vera Chytilová: Százszorszépek [Sedmikrásky] (1966)

 

Dusan Makavejev: W.R., az organizmus misztériuma [W. R. - Misterije organizma] (1971)

 

Az európai modern film nagy szerzői (Antonioni, Bergman, Bresson, Bunuel, Fellini, Pasolini, Tarkovszkij).

Andrej Tarkovszkij: Iván gyermekkora [Gyetsztvo Ivana] (1962)

Andrej Tarkovszkij: Andrej Rubljov (1969)

Andrej Tarkovszkij: Tükör [Zerkalo] (1974)

Federico Fellini: 8 és fél [Otto e mezzo] (1962)

Federico Fellini: Az édes élet [La dolce vita] (1960)

Federico Fellini: Cabiria éjszakái [Le notti di Cabiria] (1957)

Federico Fellini: Országúton [La strada] (1954)

Ingmar Bergman: A csend [Tystnaden] (1963)

Ingmar Bergman: Úrvacsora [Nattvardsgästerna] (1963)

Ingmar Bergman: Persona [Persona] (1966)

Luis Bunuel: A Nap szépe [Belle de jour] (1967)

Luis Bunuel: Nazarin (1958)

Luis Bunuel: Öldöklő angyal [El ángel exterminador] (1962)

Luis Bunuel: Viridiana (1961)

Michelangelo Antonioni: A kaland [L' avventura] (1960)

Michelangelo Antonioni: Az éjszaka [La notte] (1960)

Michelangelo Antonioni: Kiáltás [Il grido] (1957)

Michelangelo Antonioni: Napfogyatkozás [L' eclisse] (1962)

Pier Paolo Pasolini: A csóró [Accattone] (1961)

Pier Paolo Pasolini: Mamma Róma (1962)

Pier Paolo Pasolini: Máté evangéliuma [Il vangelo secondo Matteo] (1964)

Pier Paolo Pasolini: Teoréma (1968)

Robert Bresson: Egy falusi plébános naplója [Journal d'un curé de campagne] (1950)

Robert Bresson: Egy halálraítélt megszökött [Un condamné à mort s'est échappé ou Le vent souffle où il veut] (1956)

Robert Bresson: Jeanne d’Arc pere [Le procès de Jeanne d'Arc] (1962)

Robert Bresson: Zsebtolvaj [Pickpocket] (1959)

 

Az európai művészfilm az 1970-es években. A német újfilm.

Andrej Tarkovszkij: Tükör (1974)

Bernardo Bertolucci: Az utolsó tangó Párizsban [Ultimo tango a Parigi] (1972)

Dusan Makavejev: Sweet Movie (1973)

Federico Fellini: Amarcord (1973)

Federico Fellini: Satyricon (1969)

Marco Ferreri: A nagy zabálás [Le grande bouffe] (1973)

Ingmar Bergman: Jelenetek egy házasságból [Scener ur ett äktenskap] (1973)

Luis Bunuel: A burzsoázia diszkrét bája [Le charme discret de la bourgeoisie] (1972)

Margarethe von Trotta: Ólomidő [Die Bleierne Zeit] (1981)

Pier Paolo Pasolini: Decameron (1971)

Pier Paolo Pasolini: Salo (1975)

Rainer Werner Fassbinder: A szabadság ököljoga [Faustrecht der Freiheit] (1974)

Rainer Werner Fassbinder: A zöldségkereskedő [Der Händler der vier Jahreszeiten] (1971)

Rainer Werner Fassbinder: A digó (A vendégmunkás) [Katzelmacher] (1969)

Volker Schlöndorff: A fiatal Törless [Der Junge Törless] (1966)

Werner Herzog: Aguirre, Isten haragja [Aguirre, der Zorn Gottes] (1972)

Wim Wenders: Az amerikai barát [Der Amerikanische Freund] (1977)

Wim Wenders: A dolgok állása [Der Stand der Dinge] (1982)

 

Új-Hollywood. Globowood – a kortárs film és a hollywoodi filmipar.
Arthur Penn: Bonnie és Clyde [Bonnie and Clyde] (1967)

Bob Rafelson: Öt könnyű darab [Five Easy Pieces] (1970)

Peter Bogdanovich: Az utolsó mozielőadás [The Last Picture Show] (1971)
Martin Scorsese: Ki kopog az ajtómon? [Who is That Knocking at My Door?] (1967)

Martin Scorsese: Aljas utcák [Mean Streets] (1973)

Martin Scorsese: Taxisofőr [Taxi Driver] (1976)

Steven Spielberg: Párbaj [Duel] (1971)

George Lucas: Amerikai graffiti [American Graffiti] (1973)

Francis Ford Coppola: A keresztapa [The Godfather] (1972)

George Lucas: Csillagok háborúja [Star Wars] (1977)

Steven Spielberg: Cápa [Jaws] (1975)

Steven Spielberg: Az elveszett frigyláda fosztogatói [Raiders of the Lost Ark] (1981)

Brian DePalma: Carrie (1976)

Brian DePalma: Alibi test [Body Double] (1984)

 

A filmes posztmodern Európában és Amerikában.

Aki Kaurismaki: Gomolygó felhők [Kauas pilvet karkaavat] (1996)

David Lynch: Kék bársony [Blue Velvet] (1986)

Derek Jarman: Caravaggio (1986)

Emir Kusturica: Macska-jaj [Crna macka, beli macor] (1998)

Joel Coen: A halál keresztútján [Miller’s Crossing] (1990)

Joel Coen: Véresen egyszerű [Blood Simple] (1984)

Lars von Tier: Európa (1991)

Lars von Tier: Idióták [Idioterne] (1997)

Luc Besson: Metró [Subway] (1985)

Leos Carax: A Pont-Neuf szerelmesei [Les amants du Pont-Neuf] (1991)

Pedro Almodóvar: Asszonyok a teljes idegösszeomlás szélén [Mujeres al borde de un ataque de nervios] (1988)

Peter Greenaway: A rajzoló szerződése [The Draughtsman's Contract] (1982)

Peter Greenaway: A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője [The Cook, the Thief, His Wife & Her Lover] (1989)

Quentin Tarantino: Kill Bill 1-2 (1993; 1994)

Quentin Tarantino: Kutyaszorítóban [Reservoir Dogs] (1992)

Quentin Tarantino: Ponyvaregény [Pulp Fiction] (1994)

 




2. Kötelező és ajánlott filmlista a magyar filmtörténet tanulmányozásához

Szerző: Gelencsér Gábor


2.1. Kötelező filmlista a magyar filmtörténet tanulmányozásához

A némafilm korszaka (1896–1930)

 

  1. Korda Sándor: Az aranyember (1918)
  2. Uher Ödön: A bánya titka (1918)

 

A hangosfilm születése és első műfajai (1931–1945)

 

  1. Székely István: Hyppolit, a lakáj (1931)
  2. Fejős Pál: Tavaszi zápor (1932)
  3. Gaál Béla: Meseautó (1934)
  4. Kalmár László: Halálos tavasz (1939)
  5. Szőts István: Emberek a havason (1941)

 

A koalíciós korszak filmjei és a sematizmus időszaka (1945–1953)

 

  1. Szőts István: Ének a búzamezőkről (1947)
  2. Radványi Géza: Valahol Európában (1947)
  3. Bán Frigyes: Talpalatnyi föld (1948)
  4. Gertler Viktor: Állami áruház (1952)
  5. Keleti Márton: Ifjú szívvel (1953)

 

A modern magyar film előzményei (1954–1962)

 

  1. Várkonyi Zoltán: Simon Menyhért születése (1954)
  2. Máriássy Félix: Egy pikoló világos (1955)
  3. Fábri Zoltán: Körhinta (1955)
  4. Makk Károly: Ház a sziklák alatt (1958)
  5. Herskó János: Vasvirág (1958)
  6. Makk Károly: Megszállottak (1961)

 

A hatvanas évek modernizmusa (1963–1969)

 

  1. Jancsó Miklós: Oldás és kötés (1963)
  2. Gaál István: Sodrásban (1963)
  3. Herskó János: Párbeszéd (1963)
  4. Szabó István: Álmodozások kora (1964)
  5. Jancsó Miklós: Szegénylegények (1965)
  6. Kósa Ferenc: Tízezer nap (1965)
  7. Keleti Márton: A tizedes meg a többiek (1965)
  8. Fábri Zoltán: Húsz óra (1965)
  9. Kovács András: Hideg napok (1966)
  10. Szabó István: Apa (1966)
  11. Sára Sándor: Feldobott kő (1968)
  12. Magyar Dezső: Agitátorok (1969)

 

A hetvenes évek stílusirányzatai (1970–1979)

 

  1. Makk Károly: Szerelem (1970)
  2. Huszárik Zoltán: Szindbád (1971)
  3. Zolnay Pál: Fotográfia (1972)
  4. Dárday István: Jutalomutazás (1974)
  5. Mészáros Márta: Kilenc hónap (1976)
  6. Gábor Pál: Angi Vera (1978)
  7. Ember Judit: Fagyöngyök (1978)
  8. Jeles András: A kis Valentino (1979)
  9. Gothár Péter: Ajándék ez a nap (1979)

 

A nyolcvanas évek átmeneti korszaka és a rendszerváltozás következményei (1980–1995)

 

  1. Jancsó Miklós: A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon (1981)

41.  Szabó István: Mephisto (1981)

  1. Bódy Gábor: Kutya éji dala (1983)

43.  Jeles András: Álombrigád (1983)

  1. Tarr Béla: Kárhozat (1987)
  2. Bereményi Géza: Eldorádó (1988)
  3. Monory M. András: Meteo (1989)
  4. Enyedi Ildikó: Az én XX. századom (1989)
  5. Fehér György: Szürkület (1990)
  6. Szomjas György: Roncsfilm (1991)
  7. Szőke András: Vattatyúk (1991)



2.2. Ajánlott filmlista a magyar filmtörténet tanulmányozásához

A némafilm korszaka (1896–1930)

 

  1. Korda Sándor: Az aranyember (1918)
  2. Uher Ödön: A bánya titka (1918)
  3. Kertész Mihály: Jön az öcsém (1919)

 

A hangosfilm születése és első műfajai (1931–1945)

 

  1. Székely István: Hyppolit, a lakáj (1931)
  2. Fejős Pál: Tavaszi zápor (1932)
  3. Gaál Béla: Meseautó (1934)
  4. Székely István: Lovagias ügy (1937)
  5. Kalmár László: Halálos tavasz (1939)
  6. Szőts István: Emberek a havason (1941)
  7. Bánky Viktor: Szerető fia, Péter (1942)
  8. Hamza D. Ákos: Egy szoknya, egy nadrág (1943)

 

A koalíciós korszak filmjei és a sematizmus időszaka (1945–1953)

 

  1. Szőts István: Ének a búzamezőkről (1947)
  2. Radványi Géza: Valahol Európában (1947)
  3. Bán Frigyes: Talpalatnyi föld (1948)
  4. Kalmár László: Déryné (1951)
  5. Máriássy Félix: Teljes gőzzel (1951)
  6. Gertler Viktor: Állami áruház (1952)
  7. Keleti Márton: Ifjú szívvel (1953)
  8. Herskó János: A város alatt (1953)

 

A modern magyar film előzményei (1954–1962)

 

  1. Fábri Zoltán: Életjel (1954)
  2. Makk Károly: Liliomfi (1954)
  3. Várkonyi Zoltán: Simon Menyhért születése (1954)
  4. Máriássy Félix: Egy pikoló világos (1955)
  5. Máriássy Félix: Budapesti tavasz (1955)
  6. Fábri Zoltán: Körhinta (1955)
  7. Fábri Zoltán: Hannibál tanár úr (1956)
  8. Makk Károly: Mese a 12 találatról (1956)
  9. Várkonyi Zoltán: Keserű igazság (1956)
  10. Révész György: Éjfélkor (1957)
  11. Makk Károly: Ház a sziklák alatt (1958)
  12. Herskó János: Vasvirág (1958)
  13. Máriássy Félix: Csempészek (1958)
  14. Keleti Márton: Tegnap (1959)
  15. Makk Károly: Megszállottak (1961)
  16. Makk Károly: Elveszett paradicsom(1962)

 

A hatvanas évek modernizmusa (1963–1969)

 

  1. Jancsó Miklós: Oldás és kötés (1963)
  2. Gaál István: Sodrásban (1963)
  3. Herskó János: Párbeszéd (1963)
  4. Szabó István: Álmodozások kora (1964)
  5. Jancsó Miklós: Így jöttem (1964)
  6. Gaál István: Zöldár (1965)
  7. Jancsó Miklós: Szegénylegények (1965)
  8. Kósa Ferenc: Tízezer nap (1965)
  9. Keleti Márton: A tizedes meg a többiek (1965)
  10. Fábri Zoltán: Húsz óra (1965)
  11. Kovács András: Hideg napok (1966)
  12. Zolnay Pál: Hogyan szaladnak a fák (1966)
  13. Szabó István: Apa (1966)
  14. Bacsó Péter: Nyár a hegyen (1967)
  15. Sándor Pál: Bohóc a falon (1967)
  16. Sára Sándor: Feldobott kő (1968)
  17. Kovács András: Falak (1968)
  18. Magyar Dezső: Agitátorok (1969)
  19. Magyar Dezső: Büntetőexpedíció (1970)
  20. Mészáros Márta: Szép leányok, ne sírjatok (1970)
  21. Bacsó Péter: Kitörés (1970)

 

A hetvenes évek stílusirányzatai (1970–1979)

 

  1. Jancsó Miklós: Égi bárány (1970)
  2. Gaál István: Magasiskola (1970)
  3. Makk Károly: Szerelem (1970)
  4. Huszárik Zoltán: Szindbád (1971)
  5. Gazdag Gyula: A sípoló macskakő (1971)
  6. Kósa Ferenc: Nincs idő (1972)
  7. Zolnay Pál: Fotográfia (1972)
  8. Szabó István: Tűzoltó utca 25. (1973)
  9. Dárday István: Jutalomutazás (1974)
  10. Kézdi-Kovács Zsolt: Ha megjön József (1975)
  11. Mészáros Márta: Kilenc hónap (1976)
  12. Szász Péter: Szépek és bolondok (1976)
  13. Szomjas György: Talpuk alatt fütyül a szél (1976)
  14. András Ferenc: Veri az ördög a feleségét (1977)
  15. Sándor Pál: Szabadíts meg a gonosztól (1978)
  16. Szörény Rezső: BÚÉK! (1978)
  17. Gábor Pál: Angi Vera (1978)
  18. Schiffer Pál: Cséplő Gyuri (1978)
  19. Ember Judit: Fagyöngyök (1978)
  20. Kovács András: A ménesgazda (1978)
  21. Szabó István: Bizalom (1979)
  22. Jeles András: A kis Valentino (1979)
  23. Gothár Péter: Ajándék ez a nap (1979)

 

A nyolcvanas évek átmeneti korszaka és a rendszerváltozás következményei (1980–1995)

 

  1. Jancsó Miklós: A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon (1981)

81.  Szabó István: Mephisto (1981)

  1. Bódy Gábor: Kutya éji dala (1983)

83.  Jeles András: Álombrigád (1983)

84.  Xantus János: Eszkimó asszony fázik (1983)

  1. Tarr Béla: Őszi almanach (1984)
  2. Tímár Péter: Egészséges erotika (1985)
  3. Jancsó Miklós: Szörnyek évadja (1986)
  4. Tarr Béla: Kárhozat (1987)
  5. Bereményi Géza: Eldorádó (1988)
  6. Grunwalsky Ferenc: Egy teljes nap (1988)
  7. Monory M. András: Meteo (1989)
  8. Enyedi Ildikó: Az én XX. századom (1989)
  9. Fehér György: Szürkület (1990)
  10. Janisch Attila: Árnyék a havon (1991)
  11. Szomjas György: Roncsfilm (1991)
  12. Szőke András: Vattatyúk (1991)
  13. Szabó István: Édes Emma, drága Böbe (1991)
  14. Koltai Róbert: Sose halunk meg (1992)
  15. Szász János: Woyzeck (1993)
  16.  Gothár Péter: Haggyállógva Vászka (1995)

 




BIBLIOGRÁFIÁK A FILMELMÉLET ÉS A FILMTÖRTÉNET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ




1. Filmelmélet bibliográfia

Szerző: Vincze Teréz


Klasszikus filmelmélet

Filmelmélettörténet: Klasszikus filmelmélet

Bibliográfia

(Összeállította: Vincze Teréz)

 

 

A mozgókép elmélete a kezdetektől az első filmelméleti munkákig

 

Kiemelt szövegek:

Nemeskürty István: A mozgókép esztétikája a kezdetektől az első filmelméleti

könyvekig (19071915). In: Filmtudományi Szemle 1. Budapest: Magyar

Filmtudományi Intézet, 1972. pp. 4164.

A sajátság természetrajza – források. Filmspirál 2 (II. évf. 1996/1. szám) pp. 1–66.

Lukács György: A film poétikája. In: Lukács: Ifjúkori művek. Budapest: Magvető, 1977. pp. 594600.

 

Ajánlott szövegek:

Gad, Urban: Der Film. Seine Mittel seine Ziele. Berlin: SchusterLoeffler, 1921.

Lindsay, Vachel: The Art of the Moving Picture. New York: Macmillan, 1916.

Másodlagos irodalom:

Wolte, Glenn J.: Vachel Lindsay. The Poet As Film Theorist. New York: Arno Press, 1973.

 

Korai francia filmelmélet (az impresszionisták és a „tiszta film”)

 

Kiemelt szövegek:

A sajátság természetrajza – források. Filmspirál 2 (II. évf. 1996/1. szám) pp. 1–66.

[Különösen: Moussinac: A film ritmusa, Luis Delluc: A film művészete, Fotogénia.]

A sajátság természetrajza – források. Filmspirál 3 (II. évf. 1996/3. szám) pp. 73–98. [Különösen: Jean Epstein: Néhány szó a fotogéniáról; Germaine Dulac: A valódi mozgófénykép.]

Canudo, Ricciotto: Álomgyár. Filmspirál 15–16 (IV. évf. 1998/5–6. szám)

 

Ajánlott szövegek:

Canudo, Ricciotto: A hét művészet kiáltványa. Budapest: MFI, kézirat.

Canudo, Ricciotto: A hetedik művészet esztétikája. Budapest: MFI, 1961.

Delluc, Louis: Écrits cinématographiques I.: Le Cinéma et les Cinéastes. Párizs: Cinémathèque Française, 1985.

Delluc, Louis: Écrits cinématographiques II.: Cinéma et Cie. Párizs: Cinémathèque Française, 1986. Magyar fordítás kéziratban a Filmintézetben.

Epstein, Jean: Filmművészeti tanulmányok. Budapest: MFI, 1962.

Epstein, Jean: L'esprit du cinéma. GenfPárizs: 1955.

Kessler, L.: Fotogénie en physionomie. Versus (1991) no. 1. pp. 6480.

Leprophon, Pierre: Jean Epstein. Paris: Seghers, 1964.

Magny, Noël: 18961930. Premiers écrits: Canudo, Delluc, Epstein, Dulac. CinémAction (July 1993) no. 60. pp. 1425.

Moussinac, Leon: Kézikönyv a rendezésről. Budapest: Magyar Színházi Intézet, 1962.

Moussinac, Léon: La naissance du cinéma. Paris, 1924. Magyar fordítás kéziratban a Filmintézetben.

Tarriol, Marcel: Louis Delluc. Budapest: MFI, kézirat.

 

Avantgard filmelméletek (absztrakt film, futurizmus, szürrealizmus, dada)

 

Kiemelt szövegek:

A futurista film kiáltványa. Metropolis (1997 tél – 1998 tavasz) pp. 10–12.

Hans Richter: A dada és a film. Metropolis (2000/3.) pp. 44–46.

Horak, Jan-Christopher: Hans Richter koncepciója a filmnyelvről. Filmspirál 6

(III. évf. 1997/1. szám) pp. 5057.

Moholy-Nagy László: Az új film problémái. In: uő.: A festéktől a fényig. Bukarest: Kriterion, 1979. pp. 6175. [A szöveg bővebb/más változata: Moholy-Nagy László: Látás mozgásban. Budapest: Műcsarnok–Intermédia, 1996. Mozgó képek című fejezet. pp. 271–284.]

Eggeling, Viking: Elvi fejtegetések a mozgóművészetről. In: Peternák Miklós (szerk.): F.I.L.M. A magyar avant-garde film története és dokumentumai. Budapest: Képzőművészeti Kiadó, 1991. pp. 6265.

Bandi, Nicolas: Viking Eggeling Diagonális szimfóniája. In: Peternák Miklós (szerk.): F.I.L.M. A magyar avant-garde film története és dokumentumai. Budapest: Képzőművészeti Kiadó, 1991. pp. 6674.

 

Ajánlott szövegek:

A Metropolis futurizmus és film tárgyú összeállítása (1997 tél – 1998 tavasz).

A Metropolis dada és film tárgyú összeállítása (2000/3.).

Moholy-Nagy László: Festészet, fényképészet, film. Budapest: Corvina, 1978.

Moholy-Nagy László: Látás mozgásban. Budapest: MűcsarnokIntermédia, 1996.

Richter, Hans: A film mint eredeti művészeti ág. Budapest: MFI, kézirat.

Hoffmann, HilbartSchobert, Walter (szerk.): Hans Richter. Malerei und Film. München: Deutsches Filmmuseum, 1989.

Horak, Jan-Christopher: Hans Richter koncepciója a filmnyelvről. Filmspirál 3 (1997) no. 1. pp. 5057.

 

Az orosz formalisták és az orosz montázselmélet (Eisenstein, Vertov, Kulesov, Pudovkin)

 

Kiemelt szövegek:

Vertov, Dziga: A filmszemtől a rádiószemig. In: Vertov: Cikkek, naplójegyzetek, gondolatok. Budapest: Magyar Filmtudományi Intézet, 1973. pp. 132–145.

Eisenstein, Szergej: Montázstípusok. In: Eisenstein: Forma és tartalom I. Budapest: Magyar Filmtudományi Intézet, 1964. pp. 111–123.

Eisenstein: A forma materialista megközelítésének kérdéséhez. In: Eisenstein: Válogatott tanulmányok. Budapest: Áron Kiadó, 1998. pp. 63-70.

Eisenstein: A filmforma dialektikus megközelítése. In: Eisenstein: Válogatott tanulmányok. Budapest: Áron Kiadó, 1998. pp. 115–131.

Eisenstein: Montázs 1938. In: Eisenstein: Válogatott tanulmányok. Budapest: Áron Kiadó, 1998. pp. 151–184.

Kulesov, Lev: A montázs mint a filmművészet alapja. In: Kulesov: Filmművészet és filmrendezés. Budapest: Gondolat, 1985. pp. 86–98.

Pudovkin, Vszevolod: A montázs. In: Pudovkin: A filmrendező és a filmszínész művészete. Budapest: Gondolat, 1965. pp. 86–102.

 

Ajánlott szövegek:

A Metropolis Eisenstein-összeállítása (1998/ősz).

Bárdos Judit: Az attrakciók montázsától az intellektuális film elméletéig. Metropolis (1998 ősz) pp. 64–76.

Bárdos Judit: Eisenstein – művészet és elmélet. In: Eisenstein: Válogatott tanulmányok. Budapest: Áron Kiadó, 1998. pp. 7–31.

Barna, Yon: Eisenstein. Bloomington: Indiana University Press, 1973.

Bókay Antal – Vilcsek Béla (szerk.): A modern irodalomtudomány kialakulása. Szöveggyűjtemény. Budapest: Osiris, 1998. Az orosz formalizmus. pp. 213–319.

Bókay Antal: Irodalomtudomány a modern és a posztmodern korban. Budapest: Osiris, 1997. Az orosz formalizmus. pp. 156–172.

Denkin, Harvey: Linguistic Models in Early Soviet Cinema. Cinema Journal 17 (Fall 1977) no. 1. pp. 113.

Dziga Vertov: Kinokok. Fordulat. In: Vertov: Cikkek, naplójegyzetek, gondolatok. Budapest: MFIFA, 1973. pp. 18–34.

Eichenbaum, Borisz (szerk.): A film poétikája. Budapest: MFI, 1978.

Eisenstein, Szergej Mihailovics: A filmrendezés művészete. Budapest: Gondolat, 1963.

Eisenstein, Szergej Mihailovics: Forma és tartalom. Budapest: MFI, 1964.

Kulesov, Lev: A filmművészet és a filmrendezés alapjai. Budapest: MFI, 1979.

Levaco, R.: Eikhenbaum, Inner Speech and Film Stylistics. Screen 15 (Winter 197475) pp. 4758.

Mitry, Jean: Eisenstein. Budapest: MFI, 1960.

Nánay Bence – Vasák Benedek Balázs: Túl a montázson. Metropolis (1998 ősz) pp. 6–11.

Newcomb, James: Eisenstein's Aesthetics. Journal of Aesthetics and Art Criticism (Summer 1974)

Nyizsnyij, V. B.: Eisenstein rendezői óráin. Budapest: MFI, 1963.

Petric, Vlada: Dziga Vertov as Theorist. Cinema Journal 18 (Fall 1978) no. 1. pp. 2944.

Polan, Dana B.: Eisenstein as Theorist. Cinema Journal 17 (Summer 1977) no. 1. pp. 1429.

Potamkin, Harry Alan: Eisenstein and the Theory of the Cinema. Hound and Horn (1933) no. 7.

Pudovkin, Vszevolod Illiarionovics: A film technikája. Budapest: Bolyai Akadémia, 1944.

Pudovkin, Vszevolod Illiarionovics: A filmrendező és a filmszínész művészete. Budapest: Gondolat, 1965.

Vertov, Dziga: Cikkek, naplójegyzetek, gondolatok. Budapest: MFI, 1973.

Yampolsky, Mikhail: Kuleshov's Experiments and the New Anthropology of the Actor. In: Richard Taylor–Ian Christie: Inside The Film Factory. New Approaches to Russian and Soviet Cinema. London: Routledge, 1991. pp. 31–50. jegyz. pp. 220–221.

Zalán Vince (szerk.): Eisenstein, a művészet forradalmára. Budapest: MFI, 1973.

 

Formalista filmelméletek: Hugo Münsterberg, Rudolf Arnheim, Balázs Béla

 

Kiemelt szövegek:

Münsterberg, Hugo: A film – pszichológiai tanulmány. Filmspirál 20 (V. évf. 1999/4. szám) pp. 34–72.; Filmspirál 21 (V. évf. 1999/5. szám) pp. 126–137.

Arnheim, Rudolf: A film mint művészet. Budapest: Gondolat, 1985. pp. 17–38.

Balázs Béla: Látható ember. A film szelleme. Budapest: Gondolat, 1984. Különösen: A közelkép. pp. 52–61. A tárgyak arca. pp. 62–69. A képvezetés. pp. 89–100. A vágás. pp. 159–171.

 

Ajánlott szövegek:

Hevesy Iván: A filmjáték esztétikája és dramaturgiája. Budapest: Athenaeum, 1925.

Spottiswoode, Raymond: A Grammar of Film. London: Faber, 1952.

Rudolf Arnheim

Amengual, Barthélémy: Un martyr de lesthétique Rudolf Arnheim. Cinéma (1974) no. 183. pp. 5160.

Arnheim, Rudolf: A film és a tömegek. In: Bíró YvetteNemeskürty István (szerk.): Film és társadalom. Budapest: MFI, kézirat.

Arnheim, Rudolf: A film mint művészet. Budapest: MFI, 1962, 1985.

Arnheim, Rudolf: Alak és művészet. Budapest: MFI, kézirat.

Arnheim, Rudolf: Toward a Psychology of Art. Berkeley: University of California Press, 1966.

Arnheim, Rudolf: Vizuális élmény: az alkotó látás pszichológiája. Budapest: Gondolat, 1979.

Schubert, K.: Psychologoische Sichten auf theoretische Arbeiten von Arnheim und Balázs. Film und Fernsehen 39 (1988) no. 34. pp. 138148.

Balázs Béla

Balázs Béla: A film. Budapest: Gondolat, 1961.

Balázs Béla: Látható ember. A film szelleme. Budapest: Gondolat, 1984.

Balázs Béla: Schriften zum Film. III. Budapest: AkadémiaiBerlin: HenschelverlagMünchen: Carl Hanser Verlag, 1982, 1984.

Balázs Béla: Válogatott cikkek és tanulmányok. Budapest: Kossuth, 1968.

Fehér Ferenc: Balázs Béla. Filmkultúra 5 (1969) no. 3. pp. 7579.

Karcsai Kulcsár István (szerk.): A film költészete. Az útkereső Balázs Béla. Budapest: MFIMúzsák, 1984.

Musil, Robert: Balázs Béla. Filmkultúra 5 (1969) no. 3. pp. 8084.

Schubert, K.: Psychologoische Sichten auf theoretische Arbeiten von Arnheim und Balázs. Film und Fernsehen 39 (1988) no. 34. pp. 138148.

 

Filmelméleti realizmus: André Bazin, Siegfried Kracauer

 

Kiemelt szövegek:

Bazin, André: A fénykép ontológiája. pp. 16–23., A filmnyelv fejlődése. pp. 24–43., Tilos a montázs. pp. 48–59. A filmművészeti realizmus és az olasz iskola a felszabadulás után. pp. 369–396. In: Bazin: Mi a film? Budapest: Osiris, 1995.

Kracauer, Siegfried: A film elmélete: a fizikai valóság feltárása I-II. Budapest: Filmtudományi Intézet, 1964. (Előszó. pp. 7–18., A fizikai lét megragadása. pp. 91–126., Eredendő rokonságok. pp. 127–156.)

 

Ajánlott szövegek:

Benjamin, Walter: A műalkotás a technikai sokszorosíthatóság korszakában. (Barlay László ford.) In: Benjamin: Kommentár és prófécia. Budapest: Gondolat, 1969. pp. 301–224.

Auerbach, Erich: Mimézis. A valóságábrázolás az európai irodalomban. Budapest: Gondolat, 1985.

Grierson, John: Dokumentumfilm és valóság. Budapest: MFI, 1962.

Bordwell, David: Camera Movement. New York: 1979.

Barthes, Roland: The Realistic Effect. Film Reader (1978) no. 3. pp. 131135.

André Bazin

Bazin, André: Mi a film? Budapest: Osiris, 1995.

Bazin, André: Válogatott filmesztétikai tanulmányok. Budapest: MFI, 1961.

Bazin, André: Qu'est-ce que le cinéma IIII. Paris: Cerf, 1959, 1960, 1962.

Andrew, Dudley J.: Realism and Reality in Cinema: The Film Theory of André Bazin. Des Moines: University of Iowa, 1972.

Andrew, Dudley J. (szerk.): Wide Angle (1987) no. 7. Bazin-különszám.

Cadbury, William: The Cleavage Plane of André Bazin. Journal of Modern Literature (Spring 1973)

Henderson, Brian: The Structure of André Bazin's Thought. Film Quarterly 24 (Summer 1972) no. 4. pp. 1827.

Magny, Joël: 19451958. Le septiéme art salon André Bazin. CinémAction (July 1991) no. 60. pp. 5669.

Magny, Joël: 19531968. De la mise en scéne á la politique des auteurs. CinémAction (July 1991) no. 60. pp. 8691.

Novák Zoltán: André Bazin filozófiája és filmelmélete. Filmkultúra 18 (1981) no. 3. pp. 8194.

Trope, Zippora: A Critical Application of André Bazins Mise en Scéne Theory. Ann Arbor: University of Michigan, 1974.

Williams, Christopher: Bazin on Neorealism. Screen 14 (Winter 197374) no. 4. pp. 6168.

Siegfried Kracauer

Kracauer, Siegfried: A film elmélete. A fizikai valóság feltárása III. Budapest: MFI, 1964.

Kracauer, Siegfried: Caligaritól Hitlerig. A német film pszichológiai története. Budapest: MFI, 1993.

Hansen, Miriam: With Skin and Hair. Kracauers Theory of Film, Marseille 1940. Critical Inquiry 19 (Spring 1993) pp. 437469.

Lethen, Helmut: Sichtbarkeit. Kracauers Liebeslehre. In: Kessler, MichaelLevin, Thomas Y.: Siegfred Kracauer. Neue Interpretationen. Tübingen: 1990. pp. 195228.

New German Critique (Fall 1991) no. 54. Kracauer-különszám.

 

Francia filmelmélet a második világháború után: filmológia, Jean Mitry

 

Kiemelt szövegek:

Cohen-Séat, Gilbert: A film filozófiájának tételei (Előszó, A kutatás tárgya). In: Cohen-Séat és a filmológia. Filmművészeti Könyvtár 67. Budapest: Filmtudományi Intézet, 1983. pp. 59–78.

Mitry, Jean: A film esztétikája és pszichológiája. Filmművészeti Könyvtár 35. Budapest: Filmtudományi Intézet, 1968. (A kép mint jel. pp. 86–102., Részvétel és azonosulás. pp. 156–170., A montázs pszichológiája. pp. 334–367.)

 

Ajánlott szövegek:

Andrew, D.: The Neglected Tradition of Phenomenology in Film Theory. Wide Angle II. (1978) no. 2.

Bataille, R.: Kinematografikus nyelvtan. Filmspirál II. (1996) 4. sz. pp. 70–81.

Fraisse, P.–Montmollin, G. de: Hogyan emlékszünk a filmekre? Filmspirál III. (1997) no. 1. pp. 27–49.

Lowry, E.: Filmology. History of a Problematic. Quarterly Review of Film Studies X. (1985) no. 1. pp. 7–21.

Metz, Ch.: A Profile of Étienne Souriau. On Film (1985) no. 12. pp. 5–18.

Souriau, É.: Filmológia és összehasonlító esztétika. Filmspirál III. (1997) no. 2. pp. 25–55.

Szilágyi G. (szerk.): Cohen-Séat és a filmológia. Válogatott tanulmányok. Budapest: MFI, 1983.

 

Strukturalizmus és filmszemiotika

 

Kiemelt szövegek:

Metz, Christian: A denotáció problémái. pp. 73–99., A film strukturális vizsgálata. pp. 101–115. In: Hoppál Mihály – Szekfű András (szerk.): A mozgókép szemiotikája. Budapest: MRT TK Szakkönyvtára, 1974.

 

Ajánlott szövegek:

Brewster, B.: Structuralism in Film Criticism. Screen XII. (1971) 1. sz.

Bujdosó D. (szerk.): Kommunikációelméleti szöveggyűjtemény II. A film. Budapest: Tankönyvkiadó, 1989.

Cegarra, M.: Cinema and Semiology. Screen XIV. (1973) 1–2. sz.

Cook, D.: Some Structural Approaches to Cinema. A Survey of Models. Cinema Journal XIV. (1975) no. 3.

Eichenbaum, Borisz: A „formális módszer” elmélete. In: Bókay –Vilcsek (szerk.): A modern irodalomtudomány kialakulása. Budapest: Osiris, 1998. pp. 248–267.

Gráfik I.–Voigt V. (szerk.): Kultúra és szemiotika. Tanulmánygyűjtemény. Budapest: Akadémiai, 1981.

Hankiss E. (szerk.): Strukturalizmus. I–II. Budapest: Európa, 1981.

Hoppál M.–Szekfű A. (szerk.): A mozgókép szemiotikája. Budapest: TKK, 1974.

Horányi Ö. (szerk.): A sokarcú kép. Válogatott tanulmányok. Budapest: TKK, 1982.

Horányi Ö.: Adalékok a vizuális szöveg elméletéhez. Általános Nyelvészeti Tanulmányok, 1974. no. 11. pp. 143–165.

Horányi Ö.–Szépe Gy. (szerk.): A jel tudománya. Budapest: Gondolat, 1975.

Levi-Strauss, Claude: A mítoszok strukturális elemzése. In: Bókay Antal – Vilcsek Béla (szerk.): A modern irodalomtudomány kialakulása. Budapest: Osiris, 1998.

Metz, Christian: Válogatott tanulmányok. Budapest: MFI, 1978.

Novell-Smith, G.: Cinema and Structuralism. 20th Century Studies (1970) no. 3.

Peirce, Charles S.: A jelek felosztása. In: Horányi Özséb – Szépe György (szerk.): A jel tudománya. Budapest: Gondolat, 1975.

Saussure, Ferdinand de: Bevezetés az általános nyelvészetbe. In: Bókay–Vilcsek (szerk.): A modern irodalomtudomány kialakulása. Budapest: Osiris, 1998. pp. 408–417.

Szekfű A.: A filmszemiotikáról. Rádió és Televízió Szemle III. (1971) no. 3. pp. 51–68.

Whittock, T.: Nyelv, metafora és a filmkép. Filmspirál III. (1997) no. 4. pp. 47–73.

Wollen, P. (szerk.): Working Papers on the Cinema. Sociology and Semiology. London: BFI, (é. n.).

Worth, S.: Filmszemiotikai problémák. In: Hoppál Mihály–Szekfű András (szerk.): A mozgókép szemiotikája. Budapest: MRT TK Szakkönyvtára, 1974. pp. 201–248.

Christian Metz

Metz, Christian: Válogatott tanulmányok. Budapest: MFI, 1978.

Metz, Ch.: A film szemiotikai elméletéből. (ford. Berkes S.) In: Metz: Válogatott tanulmányok. pp. 21–310., különösen pp. 219–267.

Metz, Ch.: Szubjektív beállítás, szubjektív hang: a "nézőpont" kérdése. (ford. Szilágyi G.) Filmkultúra XXVII. (1991) no. 1. pp. 4–16.

Metz, Ch.: A filmművészet strukturalista megközelítése. Kodifikációs szintek. In: Bujdosó D. (szerk.): Kommunikációelméleti szöveggyűjtemény II. A film. Budapest: Tankönyvkiadó, 1989. pp. 71–76.

Metz, Ch.: Budapesti előadások. Filmspirál I. (1995) no. 1.

Metz, Ch.: Metafora/metonímia, avagy a képzeletbeli referens. (ford. Józsa P.) Filmspirál II. (1996) no. 3. és Filmspirál II. (1996) no. 4. pp. 2–42. és Filmspirál III. (1997) no. 1. pp. 2–26.

 

A szerzői elmélet

 

Kötelező szövegek:

Astruc, Alexandre: Egy új avantgarde születése: a kamera mint töltőtoll. In: Kép–Mozgókép–Kultúra. Fejezetek a filmesztétikából. Budapest: Múzsák Közművelődési Kiadó, é.n. pp. 133–137.

Truffaut, François: A szerzők politikája. In: François Truffaut. Budapest: Osiris, 1996. pp. 67–74.

Bazin, André: A filmalkotó személyiségéről. In: Bazin: Mi a film? Budapest: Osiris, 1995. pp. 60–76.

Naremore, James: Szerzőiség és a filmkritika kultúrpolitikája. (Vajdovich György ford.) Metropolis (2003) no. 4. pp. 42–53.

Barthes, Roland: A szerző halála. In: Barthes: A szöveg öröme. Irodalomelméleti írások. Budapest: Osiris, 1996. pp. 50–55.

 

Ajánlott szövegek:

A Metropolis Szerzői elméletek című száma (2003/4.).

Truffaut, François: Une Certaine Tendance du Cinema Français. In: Cahiers du cinéma (1954) no. 31., az interneten: http://iihm.imag.fr/truffaut/unecertainetendance.html

Sarris, Andrew: Notes on the Auteur Theory in 1962. In: Film Culture (1962/63) no. 27.

Foucault, Michel: Mi a szerző? In: Foucault: Nyelv a végtelenhez. Debrecen: Latin Betűk, 2000.  pp. 119–145.

Caughie, John (szerk.): Theories of Authorship. London: Routledge, 1981.

Hiller, Jim (szerk.): Cahiers du cinéma. The 1950's. Cambridge: HUP, 1988.

L'état de l'auteur. Hors cadre (1990) no. 8. különszám.

Luhr, William–Lehman, Peter: Authorship and Narrative in the Cinema. New York: Routledge, 1977.

Wollen, Peter: The Auteur Theory. In: Gregory Mast–Gerald Cohen (szerk.): Film Theory and Criticism. New York: Oxford UP, 1985.

 

 

Összefoglaló művek, kézikönyvek:

 

Allen, Richard–Smith, Murray (szerk.): Film Theory and Philosophy. Oxford: Clarendon Press, 1997.

Andrew, Dudley J.: The Major Film Theories. An Introduction. LondonOxfordNew York: Oxford University Press, 1976.

Aristarco, Guido: A filmelmélet története III. Budapest: MFI, 1962.

Bíró Yvette: A hetedik művészet. Budapest: Osiris, 1994.

Bordwell, David–Carroll, Noël (szerk.): Post-Theory: Reconstructing Film Studies. Madison: University of Wisconsin Press, 1996.

Bujdosó D. (szerk.): Kommunikációelméleti szöveggyűjtemény II. A film. Budapest: Tankönyvkiadó, 1989.

Burnett, Ronald F. (szerk.): Explorations in Film Theory: Selected Essays from Cine-Tracts. Bloomington: Indiana University Press, 1991.

Casetti, Francesco: Filmelméletek 1945–1990. Budapest: Osiris, 1998.

Collins, Jim–Radner, Hilary–Preacher Collins, Ava: Film theory goes to the movies. London: Routledge, 1993.

Gledhill, C.–Williams, L. (eds.): Reinventing Film Studies. London: Arnold, 2000.

Hill, John–Church Gibson, Pamela (eds.): The Oxford Guide to Film Studies. New York: Oxford University Press, 1998.

Hoppál M. – Szekfű A. (szerk.): A mozgókép szemiotikája. Budapest: TKK, 1974.

Hollows, J.–Hutchings, P.–Jancovich, M. (eds.): The Film Studies Reader. London: Arnold, 2000.

Lapsley, R.–Westlake, M.: Film Theory. An Introduction. Manchester: MUP, 1988.

Mayne, Judith: Cinema and Spectatorship. Routledge: London, 1993.

Nelmes, Jill (szerk.): An Introduction to Film Studies. Routledge: London, 1996.

Nemes Károly: A filmelmélet változásai. Budapest: Akadémiai, 1981.

Nemes Károly: A szovjet filmelmélet. Budapest: Magyar Filmintézet, 1983.

Nemeskürty István (szerk.): A film ma. Budapest: Gondolat, 1976.

Nichols, Bill (ed.): Movies and Methods. I. Berkeley: University of California Press, 1976.

Nichols, Bill (ed.): Movies and Methods. II. Berkeley: University of California Press, 1985.

Rosen, Philip (ed.): Narrative, Apparatus, Ideology: A Film Theory Reader. New York: Columbia Univ. Press, 1986.

Stam, Robert: Film Theory. An Introduction. Malden, Mass.–Oxford, UK: Blackwell Publishers Ltd., 2000.

Stam, R.–Burgoyne, R.–Flitterman-Lewis, S. (eds.): New Vocabulaires in Film Semiotics. London–New York: Routledge, 1992.

Stam, Robert–Miller, Toby (eds.): A Companion to Film Theory. Malden, Mass.–Oxford, UK: Blackwell Publishers Ltd., 1999.

Stam, Robert–Miller, Toby (eds.): Film and Theory. An Anthology. Malden, Mass.–Oxford, UK: Blackwell Publishers Ltd., 2000.

Szilágyi Gábor: A film fogalma. A sajátság természetrajza. Budapest: Magyar Filmtudományi Intézet, 1995.

Wollen, P. (szerk.): Working Papers on the Cinema. Sociology and Semiology. London: BFI, (é. n.).




Modern filmelmélet

Filmelmélettörténet: Modern filmelmélet

Bibliográfia

(Összeállította: Vincze Teréz)

 

 

Pszichoanalízis és filmelmélet

 

Kiemelt szövegek:

Metz, Christian: A képzeletbeli jelentő. In: A képzeletbeli jelentő. Három tanulmány. Filmtudományi Szemle (1981/2) pp. 57–101. (3., 4., 5. fejezet)

Althusser, Louis: Ideológia és ideologikus államapparátusok. In: Testes könyv. (Szerk.: Kiss Attila Attila–Kovács Sándor–Odorics Ferenc) Szeged: Ictus és JATE, 1996. pp. 373–412.

Baudry, Jean-Louis: Az apparátus. Metropolis (1999/nyár) pp. 10–23.

De Lauretis, Teresa: A konok késztetés. Metropolis (1999/nyár) pp. 34–52.

 

Kérdések/szempontok a kiemelt szövegek feldolgozásához:

 

Althusser

Mi a szerepük az ideológiai államapparátusoknak (IÁA) és hogyan működnek a társadalomban?

Milyen szerepet játszanak az IÁA-ok a szubjektum megképződésében?

Hogyan kapcsolódik Althussernek az IÁA-ra vonatkozó elmélete a pszichoanalitikus filmelmélethez?

 

Metz

Mik jellemzik a néző/befogadó „működését” a mozi apparátusában?

Milyen azonosulási formák működnek a mozi-szituációban?

Hogyan értelmezed a szkopofília, a voyeurizmus és a fétis fogalmait Metz szövege alapján?

 

Baudry

Milyen optikai jellegű metaforák alkalmazása jellemzi a lelki szerkezet apparátusát leíró szövegeket/elméleteket?

Mi a szerepe, hogyan működik a platóni barlang-hasonlat a mozi apparátusának leírásában? (Konkrét megfelelések bemutatása!)

Értelmezd Baudry szövege alapján, mit jelent az, hogy „a mozi szimulációs készülék”!

 

De Lauretis

Ismertesd a szöveg alapján Freud és Foucault elméletét a szexualitásról! Térj ki a „biohatalom” és az „ösztöntörekvés” fogalmainak értelmezésére!

A szöveg alapján mutass be néhány példát a szexualitás ábrázolásának filmbeli megjelenésére!

 

 

Ajánlott szövegek:

A Metropolis Pszichoanalízis és filmelmélet című összeállítása (1999/nyár).

A Metropolis Varratelmélet című összeállítása (2005/1.).

Altman, Ch. F.: Psychoanalysis and Cinema. The Imaginary Discourse. Quarterly Review of Film Studies (1977) no. 3., vagy: Nichols, Bill (ed.): Movies and Methods II. Berkeley: University of California Press, 1985. pp. 517–531.

Baudry, Jean-Louis: L’effet-Cinéma. Paris: Albatros, 1978.

Bergstrom, Janet (ed.): Endless Night: Cinema and Psychoanalysis, Parallel Histories. Berkeley: University of California Press, 1998.

CinémAction (1989) no. 50. Pszichoanalízis és film különszám.

Cowie, Elizabeth: Fantasia. In: Cowie: Representing the Woman. Cinema and Psychoanalysis. Minneapolis: University of Minnesota Press, 1997. pp. 123–165.

Doane, Mary Ann: Temporality, Storage, Legibility: Freud, Marey and the Cinema. In: Bergstrom, Janet (ed.): Endless Night: Cinema and Psychoanalysis, Parallel Histories. Berkeley: University of California Press, 1998.

Erős Ferenc: Lacan, avagy a vágy tragédiája. Thalassa (1993/2) pp. 29–44.

Film Criticism XIV. (1990) no. 3. Pszichoanalízis és film különszám.

Kaplan, E. Ann (ed.): Psychoanalysis and Cinema. New York: Routledge, 1990.

Lacan, J.: A tükör-stádium. (ford. Babarczy E.) Thalassa (1993) no. 2. pp. 5–11.

Mitchell, Stephen A.–Black, Margareth J.: A modern pszichoanalitikus gondolkodás története. Budapest: Animula Kiadó, 2000.

Rodowick, David N.: Vision, Desire, and the Film-Text. Camera Obscura (1985) no. 6.

Sigmund Freud művei IX. Művészeti írások (szerk.: Erős Ferenc) Budapest: Filum Könyvkiadó, 2001.

Silverman, Kaja: Historical Trauma and Male Subjectivity. In: Silverman: Male Subjectivity at the Margins. NY, London: Routledge, 1992. pp. 52–121.

Smith, J. H.–Kerrigan, W. (eds.): Images in our Souls: Cavell, psychoanalysis and cinema. Baltimore: John Hopkins University Press, 1987. (különösen Cavell, Gould és Timothy tanulmánya)

Thalassa IV. (1993) no. 2. Lacan-különszám.

Walsh, M.: Returns the Real. Lacan and the Future of Psychoanalysis in Film Studies. Post Script 14 (1995) nos. 1–2. pp. 22–32.

 

Feminizmus és filmelmélet

 

Kiemelt szövegek:

Mulvey, Laura: A vizuális élvezet és az elbeszélő film. Metropolis (2000/4) pp. 12–23.

Doane, Mary Ann: Film és maszk. A női néző elmélete. Metropolis (2000/4) pp. 24–36.

Modleski, Tania: Hitchcock, a feminizmus és a patriarchális tudattalan. Metropolis (2000/4) pp. 38–52.

 

Kérdések/szempontok a kiemelt szövegek feldolgozásához:

 

Mulvey

Hogyan jellemezhető Mulvey szövege alapján az elbeszélő film által a néző számára nyújtott „vizuális élvezet”? Miért és hogyan kell ezt az élvezetet átalakítani a szerző szerint?

Mutasd be a Mulvey által említett rendező- és filmpéldák alapján, milyen típusai vannak a „vizuális élvezet” létrehozásának a filmben?

Hasonlítsd össze Mulvey szövege alapján a férfi és női szerepeket a mozi szituációjában (filmi elbeszélés, nézőség)!

 

Doane

Doane szövege alapján hogyan értelmezhető a „maszkviselés” mint a női nézőség metaforája? Mi a szerepe ebben a „közelség” fogalmának?

Értelmezd a „szemüveges nő” vizuális kliséjét Doane szövege alapján! Hivatkozz konkrét filmpéldákra (saját filmélményeidre is gondolj)!

Mutasd be, hogyan értelmezi a női tekintet cenzúrázását Doane Robert Doisneau fotójának (Un regard oblique) elemzésekor!

 

Modleski

Mutasd be Modleski szövege alapján, hogy mik teszik alkalmassá Alfred Hitchcock művészetét arra, hogy a feminista filmelmélet egyik legkedveltebb kutatási témájává váljon!

Hogyan jellemzi a női néző helyzetét és lehetőségeit Modleski?

Mutasd be Modleski szövege alapján, hogy milyen jellegzetes női és férfi szerepeket találunk Hitchcock filmjeiben!

 

 

Ajánlott szövegek:

A Metropolis Feminizmus és filmelmélet c. száma (2000/4).

Bergstrom, Janet–Doane, Mary Ann: The Female Spectator: Contexts and Directions. Különszám. Camera Obscura (Spring 1989) nos. 20–21.

Carson, Diane–Dittmar, Linda–Welsch, Janice R.: Multiple voices in feminist film criticism. Minneapolis: University of Minnesota Press, 1994.

Chodorow, Nancy J.: A feminizmus és a pszichoanalitikus elmélet. Budapest: Új Mandátum Kiadó, 2000.

Cook, Pam–Dodd, Philip (eds.): Women and Film: A Sight and Sound Reader. Philadelphia: Temple University Press, 1993.

Cook, Pam–Dodd, Philip (eds.): Women and Film: A Sight and Sound Reader. Philadelphia: Temple University Press, 1993.

Creed, Barbara: Horror and the Monstrous-Feminine. Screen 27 (1986) no. 1. pp. 44–70., vagy: Donald, James (ed.): Fantasy and the Cinema. London: BFI, 1989. pp. 63–90., vagy: Thornham, Sue (ed.): Feminist Film Theory. A Reader. New York: NY U.P., 1999. pp. 251–266.

De Lauretis, Teresa: Alice Doesn’t. Feminism, Semiotics, Cinema. Bloomington: Indiana University Press, 1984.

Doane, Mary Ann: Femmes Fatales: Feminism, Film Theory and Psychoanalysis. New York: Routledge, 1991.

Erens, Patricia (ed.): Issues in Feminist Film Criticism. Bloomington: Indiana University Press, 1990.

Gaines, Jane: White Priviledge and Looking Relations: Race and Gender in Feminist Film Theory. In: Erens, Patricia (ed.): Issues in Feminist Film Criticism. Bloomington: Indiana University Press, 1990.

Gledhill, Christine: Pleasurable Negotiations (1988). In: Thornham, Sue (ed.): Feminist Film Theory. A Reader. New York: NY U.P., 1999. pp. 166–179.

Greer, Germaine: A kasztrált nő. Budapest: Corvina, 2002.

Johnston, Claire: The Subject of Feminist Film Theory/Practice. In: The Sexual Subject. A Screen Reader in Sexuality. NY, London: Routledge, 1992. pp. 295–300.

Johnston, Claire: Women’s Cinema as Counter Cinema. In: Thornham, Sue (ed.): Feminist Film Theory. A Reader. New York: NY U.P., 1999. pp. 31–40.

Kuhn, Annette: Women’s Genres: Melodrama, Soap Opera and Theory. In: Thornham, Sue (ed.): Feminist Film Theory. A Reader. New York: NY U.P., 1999. pp. 146–156.

Laqueur, Thomas: A testet öltött nem. Budapest: Új Mandátum Kiadó, 2002.

Miles, Rosalind: Az idő leányai. A nők világtörténelme. Budapest: Balassi Kiadó, 2000.

Penley, Constance (ed.): Feminism and Film Theory. New York: Routledge, 1988.

Penley, Constance: Feminism, Film Theory, and the Bachelor Machines. In: Penley: The Future of an Illusion. Film, Feminism, and Psychoanalysis. Minneapolis: University of Minnesota Press, 1989. pp. 57–80., vagy: Stam–Miller (eds.): Film and Theory. An Anthology. Blackwell, 2000. pp. 456–473.

Randall, Vicky–Waylen, Georgina (szerk.): Társadalmi nem, politika és az állam. Budapest: Jószöveg Műhely, 2003.

Thornham, Sue (ed.): Feminist Film Theory. A Reader. NY U.P. 1999.

 

Queer-elmélet

 

Kiemelt szövegek:

Jagose, Annamarie: Queer-elméletek. In: uő: Bevezetés a queer-elméletbe. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó, 2003. pp. 75–97.

Dragon Zoltán: Ki nevet a végén? Neil Jordan: A síró játék. http://www.filmkultura.hu/2001/articles/essays/sirojatek.hu.html

 

Kérdések/szempontok a kiemelt szövegek feldolgozásához:

 

Dragon

Mutasd be Dragon Zoltán szövegének segítségével, hogyan alkalmazhatóak a queer-elmélet kérdésfelvetései Neil Jordan: A síró játék című filmjének elemzésekor/értelmezésekor!

 

Ajánlott szövegek:

Queer-elmélet összeállítás. Replika (1998 december) nos. 33–34. pp. 195–257.

Jagose, Annamarie: Bevezetés a queer-elméletbe. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó, 2003.

Butler, Judith: Jelentős testek – A „szexus” diszkurzív korlátairól. Budapest: Új Mandátum Kiadó, 2005.

Laqueur, Thomas: A testet öltött nem. Test és nemiség a görögöktől Freudig. Budapest: Új Mandátum Kiadó, 2002.

Eszenyi Miklós: „Férfi a férfival, nő a nővel” – Homoszexualitás a történelemben, a társadalomban és a kultúrában. Budapest: Corvina, 2006.

 

Posztkoloniális elmélet

 

Kiemelt szövegek:

Stam, Robert–Spence, Louise: Kolonializmus, rasszizmus és reprezentáció. (Buglya Zsófia ford.) Metropolis (2005) no. 2. pp. 12–26.

Mitsuhiro Yoshimoto: A radikalizmus nehézségei: A filmtudomány és a posztkoloniális világrend. (Simon Vanda ford.) Metropolis (2001) no. 1. pp. 41–49.

 

Kérdések/szempontok a kiemelt szövegek feldolgozásához:

 

Yoshimoto

Ismertesd Yoshimoto Mitsuhiro cikke alapján, milyen általános problémák jellemzik a (film)művészeti „Másik” (=nem-nyugati kultúrák) megismerését/értelmezését!

„a nyugati filmtudósok azzal vádolják egymást, hogy nyugati filmtudósok” (Peter Lehman)

Mutasd be Yoshimoto Mitsuhiro cikke alapján, milyen stratégiákat alkalmaz a nyugati filmtudomány a nem-nyugati (pl. japán) filmkultúrák értelmezésekor! Említs meg konkrét példákat, konkrét filmtudósokat!

Mi a kultúraközi elemzés (cross-cultural analysis) és mik vele a problémák Yoshimoto Mitsuhiro szerint?

 

Stam–Spence

A Stam–Spence szerzőpáros szövege alapján mutasd be, milyen konkrét jelenségekben nyilvánul meg a rasszizmus és a kolonializmus a filmművészetben!

A Stam–Spence szerzőpáros szövege alapján fejtsd ki, hogyan ragadható meg egy film diszkurzusának rasszista/kolonialista jellege a „néző pozicionálásában”, a nézői azonosulások rendszerében!

 

 

Ajánlott szövegek:

A Metropolis Posztkoloniális filmelmélet összeállítása (2005/2.).

A posztkoloniális művelődéselmélet. Helikon 42 (1996) no. 4. – tematikus szám.

Armes, Roy: Third World Film Making and the West. Berkeley: University of California Press, 1987.

Ashcroft, Bill–Griffiths, Gareth–Tiffin, Helen (eds.): The Post-Colonial Studies Reader. London: Routledge, 1995.

Bernstein, M.–G. Studlar: Visions of the East, Orientalism in Film. New Brunswick, NJ: Rutgers University Press, 1997.

Bhabha, Homi K. (ed.): Nation and Narration. London: Routledge, 1990.

Bhabha, Homi K.: DisszemiNáció. A modern nemzet ideje, története és határai. In: Narratívák 3. A kultúra narratívái. (szerk. Thomka Beáta) Budapest: Kijárat, 1999.

Bhabha, Homi K.: The Commitment to Theory. In: Pines, Jim–Willemen, Paul (eds.): Questions of Third Cinema. London: BFI, 1989.

Bhabha, Homi K.: The Location of Culture. London: Routledge, 1994.

Bhabha, Homi K.: The Other Question: The Stereotype and the Colonial Discourse. Screen (November–December 1983) no. 6. pp. 18–36. Lásd még: In: The Sexual Subject: A Screen Reader in Sexuality. London: Routledge, 1992.

Bogle, Donald: Toms, Coons, Mulattos, Mammies, and Bucks: An Interpretive History of Black in American Films. New York: Continuum, 1989.

Burch, Noël: Approaching Japanese Film. In: Heath, Stephen–Mellenchamp, Patricia (eds.): Cinema and Language. Frederick, Md.: University Publications of America, 1983.

Burch, Noël: To the Distant Observer: Form and Meaning in the Japanese Cinema. Berkeley: University of California Press, 1979.

Burgin, Victor: Visualizing Theory. Interview with Homi Bhabha. In: Visualizing Theory. Selected Essays from Visula Anthropology Review 1990–1994. New York–London: Routledge, 1994.

Burton, Julianne: Marginal Cinemas and Mainstream Critical Theory. Screen 26 (May–August 1985) nos. 3-4. pp. 2–21.

Churchill, Ward: Fantasies of the Master Race: Categories of Stereotyping of American Indians in Film. In: Stam, Robert–Miller, Toby (eds.): Film and Theory. An Anthology. Malden, Mass.–Oxford: Blackwell, 2000. pp. 697–703.

Clifford, James: Said Orientalizmusáról. Magyar Lettre International (2000 tél) no. 39.

Cooper, Scott: The Study of Third Cinema in the United States: A Reaffirmation. In: Pines, Jim és Willemen, Paul (eds.): Questions of Third Cinema. London: BFI, 1989. pp. 218–222.

Coulmas, Florian: Az orientalizmustól az ázsianizmusig. Magyar Lettre International (1998 tavasz) no. 28.

Desser, David: Kurosawa’s Eastern „Western”: Sanjuro and the Influence of Shane. Film Criricism (Fall 1983)

Dirks, N. B. (ed.): Colonialism and Culture. Ann Arbor, 1992.

Dorfman, Ariel–Mattelart, Armand: How to Read Donald Duck: Imperialist Ideology in the Disney Comic. London: International General, 1975. (eredeti megjelenés: 1971)

Downing, John (ed.): Film and Politics in the Third World. New York: Autonomedia, 1987.

Edward W. Said (1935–2003) és az Orientalizmus. Eszmélet (2003 december) no. 60.

Fanon, Franz: The Wretched of the Earth. New York, 1961/R 1968. [magyarul: Fanon, Frantz: A föld rabjai (ford. Staub Valéria) Budapest: Gondolat, 1985.]

Hall, Stuart: Cultural Identity and Diaspora. In: Rutherford, J. (ed.): Identity: Community, Culture, Difference. London: Lawrence & Wishart, 1990. pp. 222–237.

Kaplan, E. Ann: „Can One Know the Other?”: The Ambivalence of Postcolonialism in Chocolat, Warrior Marks and Mississippi Masala. In: Kaplan, E. Ann: Looking for the Other. Feminism, Film and the Imperial Gaze. New York–London: Routledge, 1997. pp. 154–194.

Kaplan, E. Ann: Problematizing Cross-Cultural Analysis: The Case of Women in the Recent Chinese Cinema. Wide Angle 11 (1989) no. 2. pp. 40–50.

Lehman, Peter: The Mysterious Orient, the Crystal Clear Orient, the Non-Existent Orient: Dilemmas of Western Scholars of Japanese Film. Journal of Film and Video (Winter 1987) no. 1.

Longxi, Zhang: The Myth of the Other: China in the Eyes of the West. Critical Inquiry (Autumn 1988) no. 1.

Pines, Jim–Willemen, Paul (eds.): Questions of Third Cinema. London: BFI, 1989.

Posztkolonialitás. In: A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. A posztstrukturalizmustól a posztkolonialitásig. Szöveggyűjtemény. (szerk. Bókay Antal, Vilcsek Béla, Szamosi Gertrud, Sári László) Budapest: Osiris, 2002.

Posztkommunizmus – posztkolonializmus-összeállítás. Korunk (2004) no. 12.

Rajadhyaksha, Ashish: Realism, modernism, and post-colonial theory. In: Hill, John–Church Gibson, Pamela (eds.): The Oxford Guide to Film Studies. Oxford–New York: Oxford University Press, 1998. pp. 413–425.

Rogin, Michael: Blacface, White Noise: Jewish Immigrants in the Hollywood Melting Pot. Berkeley: University Of California Press, 1996.

Said, Edward: Orientalism. New York: Pantheon, 1978. [Magyarul: Said, Edward: Orientalizmus, Budapest: Európa, 2000.]

Said¸ Edward–Burgmer, Christoph: Bevezetés a posztkoloniális diszkurzusba. Magyar Lettre International (1998 tavasz) no. 28.

Shohat, Ella: Notes on the Postcolonial. Social Text (1992) nos. 31–32. pp. 99–113.

Shohat, Ella–Stam, Robert: Unthinking Eurocentrism: Multiculturalism and the Media. New York: Routledge, 1994.

Snead, James: White Screens, Black Images: Hollywood from the Dark Side. New York and London: Routledge, 1994.

Solanas, Fernando–Gettino, Octavio: Towards a Third Cinema. In: Stam, Robert–Miller, Toby (eds.): Film and Theory. An Anthology. Malden, Mass.–Oxford: Blackwell, 2000. pp. 265–286.

Wayne, Mike: Political Film: The Dialectics of Third Cinema. London: Pluto Press, 2001.

Williams, Patrick–Chrisman, Laura (eds.): Colonial Discourse and Post-Colonial Theory. A Reader. New York: CUP, 1994.

Young, R.: Colonial Desire, Hybridity in Theory, Culture and Race. London–New York: Routledge, 1995.

 
A tömegfilm elmélete

 

Kiemelt szövegek:

Király Jenő: Bevezetés a népszerű filmkultúra vizsgálatába. In: uő. (szerk.): Film és szórakozás. Budapest: MOKÉP–MFIF, 1981. pp. 3–50.

Király Jenő: Mágikus mozi. Budapest: Korona Kiadó, 1998. pp. 23–84. (A műfajok elmélete. A műfaji film elmélete.)

Guattari, Félix: A filmművészet: a pszichoanalitikus díványa szegények számára. In: Király Jenő (szerk.): Film és szórakozás. Budapest: MOKÉP–MFIF, 1981. pp. 83–93.

Hadas Miklós: Az örök cowboy. Férfitoposz az Oscar-díjas filmekben (1984–1996). Replika (1997) no. 28. pp. 161–170.

 

Kérdések/szempontok a kiemelt szövegek feldolgozásához:

 

Király: Bevezetés…

Ismertesd Király Jenő: Bevezetés a népszerű filmkultúra vizsgálatába című cikke alapján, hogy mire jó a populáris kultúra az egyén számára?

Ismertesd Király Jenő: Bevezetés a népszerű filmkultúra vizsgálatába című cikke alapján, hogyan használja a társadalmi tudat a populáris kultúrát, hogyan épül be a populáris kultúra az összkultúra rendszerébe!

Mutasd be a szórakoztató művészetek történetét Király Jenő: Bevezetés a népszerű filmkultúra vizsgálatába című cikke alapján!

Mutasd be Király Jenő: Bevezetés a népszerű filmkultúra vizsgálatába című cikke alapján, miért jellegzetesen szórakoztató/populáris/tömegművészet a film!

 

Király: Mágikus…

Ismertesd a Király Jenő Mágikus mozi című könyvéből olvasott részek alapján, hogy mik a műfajok elméletének alapkérdései (műfaji forma, műfajok családfája, műfajok fejlődése stb.)!

Vesd össze a Király Jenő Mágikus mozi című könyvében olvasottak alapján a műfaj és stílus, valamint a műfajfilm és stílusfilm fogalmát!

 

Guattari

Fejtsd ki Felix Guattari cikke alapján, hogy miért lehet „a filmművészet a pszichoanalitikus díványa szegények számára”!

Mutasd be Felix Guattari cikke alapján, milyen párhuzamok/ellentétek vonhatóak meg filmművészet és pszichoanalízis összehasonlításakor!

 

Hadas

Ismertesd Hadas Miklós cikke alapján, hogy a férfiábrázolás milyen jellegzetes vonásai ismerhetők fel fősodorbeli filmekben!

 

 

Ajánlott szövegek:

A Metropolis Sci-fi összeállítása (2003/2.).

A Metropolis Műfajelmélet összeállítása (1999/ősz).

A Metropolis Horrorfilm összeállítása (2006/1.).

Altman, Rick: Újrafelhasználható csomagolás. Metropolis 3 (1999/ősz) pp. 12–33.

Balogh Gyöngyi–Király Jenő: Csak egy nap a világ. A magyar film műfaj- és stílustörténete. Budapest: Magyar Filmintézet, 2000.

Bordwell, David: A klasszikus elbeszélésmód. In: Kovács András Bálint (szerk.): A kortárs filmelmélet útjai. Budapest: Palatinus, 2004. pp. 183–228.

Cawelti, John G.: A népszerű műfajok problémája. In: Nagy Zsolt (szerk.): Tarantino előtt. A tömegfilm a nyolcvanas években. Budapest: Új Mandátum, 2000. pp. 57–74.

Dillard, R. H. W.: A rémfilm borzalma és költészete. In: Kenedi (szerk.): Írók a moziban. Budapest, 1971. pp. 384–390.

Feinberg, Joel: A kötelességen túli cselekedet és a szabályok. Café Bábel (1994) no. 3. pp. 63–74.

Glass, Fred: Az emlékmás és az Új Rossz Jövő filmjei. In: Nagy Zsolt (szerk.): Tarantino előtt. pp. 121–138.

Grodal, Torben: A fikció műfajtipológiája. In: Kovács András Bálint (szerk.): A kortárs filmelmélet útjai. Budapest: Palatinus, 2004. pp. 402–444.

Horkheimer, Max–Adorno, Theodor W.: A kultúripar. (Bayer József ford.) In: uők.: A felvilágosodás dialektikája. pp. 147–200.

Irwin, William (szerk.): Mátrix filozófia. Budapest, 2002.

Király Jenő: Frivol múzsa. 1–2. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993.

Király Jenő: Mágikus mozi. Budapest: Korona Kiadó, 1998.

Király Jenő: Mozifolklór és kameratöltőtoll. Budapest, 1983.

Neale, Steven: Műfajkérdések. In: Nagy Zsolt (szerk.): Tarantino előtt. A tömegfilm a nyolcvanas években. Budapest: Új Mandátum, 2000. pp. 12–44.

Piotrovszkij, A.: A filmműfajok elméletéhez. In: A film poétikája. Filmművészeti Könyvtár 58. Budapest: Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, 1978. pp. 175–209.

Prince, Stephen: Hatalom és fájdalom. Tartalomelemzés és a pornográfia ideológiája. (Kiss Balázs ford.) Replika (1997) no. 28. pp. 133–143.

Pyle, Forest: Making Cyborgs, Making Humans: Of Terminators and Blade Runners. In: J. Collins–H. Radner–A.P. Collins (eds.): Film Theory Goes to the Movies. New York–London: Routledge, 1993. pp. 227–241.

Wright, Will: A hatlövetű és a társadalom. In: Berkes (szerk.): A western. Antológia. Filmtudományi Szemle (1980) no. 4. pp. 20–52.

 

Narratológia

 

Kiemelt szövegek:

Bordwell, David: „Proppizmus és álProppizmus”. A filmi elbeszélés morfológiájában felvetődő problémákról. (ford. Pócsik Andrea) Metropolis 2 (1998) no. 2. pp. 40–51.

Branigan, Edward: Metaelmélet (ford. Szászi Fatime) Metropolis 2 (1998) no. 2. pp. 10–26.

Burch, Noël: Narráció, diegézis. Küszöbök és határok (ford. Kaposi Ildikó) Metropolis 2 (1998) no. 2. pp. 28–38.

 

Kérdések/szempontok a kiemelt szövegek feldolgozásához:

 

Branigan

Edward Branigan szövege alapján ismertesd, hogy a szerző szerint, melyek azok a fő kérdések, melyeket egy narráció-elméletnek tisztáznia kell!

Válaszodban érintsd és értelmezd a következő fogalmakat: nézőpont, beágyazottság, narrátor, kompetencia, a narráció funkciói!

 

Burch

Mutasd be Noël Burch írása alapján, milyen „küszöböket” lépett át története során a film, amelyek jelentős befolyással voltak a klasszikus narráció fejlődésére és a diegetikus folyamat kidolgozására!

A Noël Burch írásában olvasottak alapján mutasd be, milyen narratív kísérletek jellemzik a következő filmeket: Robert Montgomery: Asszony a tóban, Alfred Hitchcock: A kötél, Russell Rouse: The Thief!

 

Bordwell

Mutasd be David Bordwell: Proppizmus és álProppizmus című szövege alapján, hogyan értelmezte félre és torzította el a strukturalista hagyomány és a strukturalista filmelmélet Vlagyimir Propp elképzeléseit, melyeket eredetileg az orosz varázsmesére vonatkozóan dolgozott ki!

David Bordwell: Proppizmus és álProppizmus című szövegére támaszkodva mutasd be, hogyan torzította el Vlagyimir Propp kutatási eredményeit Peter Wollen, amikor azokat Hitchcock Észak Északnyugat című filmjének elemzésére próbálta felhasználni!

 

 

Ajánlott szövegek:

A Metropolis Narratológia összeállítása (1998/nyár).

Bordwell, David: Elbeszélés a játékfilmben. (ford. Pócsik Andrea). Budapest: Magyar Filmintézet, 1996.

Branigan, Edward: Narrative Comprehension and Film. London–New York: Routledge, 1992.

 

Kognitív filmelmélet

 

Kiemelt szövegek:

Bordwell, David: Érvelés a kognitivizmus mellett. (ford. Borsody Gyöngyi) Metropolis (1998/99 tél-tavasz) pp. 14–33.

Anderson, Joseph – Anderson, Barbara: Miért van szükség ökológiai metaelméletre? (ford. Szűcs Terézia) Metropolis (1998/99 tél-tavasz) pp. 34–48.

 

Kérdések/szempontok a kiemelt szövegek feldolgozásához:

 

Bordwell

Foglald össze David Bordwell: Érvelés a kognitivizmus mellett című tanulmánya alapján, mik a kognitív tudomány/szemlélet fő jellemzői! Válaszodban térj ki a következő fogalmak értelmezésére, összefüggéseik bemutatására: naturalista és konstruktivista megközelítés, mentális reprezentációk és társadalmi cselekvés!

David Bordwell: Érvelés a kognitivizmus mellett című tanulmánya alapján mutasd be, miképpen alkalmazható a filmelméletben a kognitív szemlélet!

 

Anderson & Anderson

Ismertesd Joseph és Barbara Anderson tanulmánya alapján J.J. Gibson percepcióelméletének legfontosabb gondolatait! Válaszodban térj ki a következő fogalmak értelmezésére, bemutatására: ökológiai megközelítés, evolúciós meghatározottságok, invariánsok, affordancia!

Joseph és Barbara Anderson tanulmánya alapján foglald össze a vizuális érzékcsalódások létrejöttének mechanizmusait evolúciós szempontból! Válaszodban említs konkrét kísérleti példákat, melyek illusztrálják ezeket a jelenségeket!

Joseph és Barbara Anderson tanulmánya alapján foglald össze, hogyan hasznosítható a szerzők szerint Gibson ökológiai elmélete a filmtudományban! Mit takar az „ökológiai metaelmélet” programja a szerzők felfogásában?

 

 

Ajánlott szövegek:

A Metropolis Kognitív filmelmélet c. összeállítása (1998/99 tél-tavasz).

Bordwell, David: Cognition and Comprehension. Journal of Dramatic Theory and Criticism 6 (1992) no. 2.

Currie, Gregory: The Film Theory That Never Was. In: Allen, Richard – Smith, Murray (eds.): Film Theory and Philosophy. Oxford: Oxford University Press, 1997.

Carroll, Noël: Cognitivism, Contemporary Film Theory and Method: A Response to Warren Buckland. In: Carroll: Theorizing The Moving Image. New York: Cambridge University Press, 1996. pp. 321–335.

Iris (1989) no. 9. Különszám: Cinema and Cognitive Psychology.

 
Új képfajták elmélete

 

Kiemelt szövegek:

Manovich, Lev: A film mint kulturális interface. (ford. Vajdovich Györgyi) Metropolis (2001) no. 2. pp. 24–43.

McMahan, Alison: A több alakú elbeszélés hatásai a szubjektivitásra. (ford. Varró Attila) Metropolis (2001) no. 2. pp. 60–70.

 

Kérdések/szempontok a kiemelt szövegek feldolgozásához:

 

Manovich

Lev Manovich cikke alapján válaszold meg a következő kérdéseket:

-          miket nevezünk „kulturális interface-ek”-nek?

-          milyen kulturális jelenségek hogyan gyakoroltak hatást a kulturális interface-ek arculatára és működésmódjára?

Lev Manovich cikkére támaszkodva fejtsd ki, milyen hatást gyakorolt a kulturális interface-ek működésmódjára a film médiuma! Például: milyen filmnyelvi jellegzetességek öröklődtek át a kulturális interface-ekbe?

 

McMahan

Mutasd be Alison McMahan cikke alapján, hogy az új interaktív szórakozási és kommunikációs formák (PC játékok, hálózati játékok, csevegő szobák stb.) milyen hatással vannak a filmes cselekményszerkesztésre és karakterábrázolásra!

Alison McMahan cikke alapján ismertesd a többalakú elbeszélésmóddal összefüggésben kialakuló három fajta (a karakterekre és befogadókra jellemző) szubjektivitás-formát!

 

 

Ajánlott szövegek:

A Metropolis Új képfajták című száma (2001/2.).

Baudrillard, Jean: A szimulákrum elsőbbsége. (Gángó Gábor ford.) In: Kiss Attila Attila – Kovács Sándor s. k. – Odorics Ferenc: Testes könyv. 1. Szeged: Ictus–JATE, 1996. pp. 161–193.

Bíró Yvette: A komor násztól a cogito interruptusig. In: Bíró: A rendetlenség rendje. Film/kép/esemény. Válogatott tanulmányok. Budapest: Filum, 1997. pp. 100–109.

Elektronikus művészet. Filmkultúra 13 (1987) no. 7. pp. 3–30.

Manovich, Lev: Mi a digitális film? (Mayer Marianna ford.) In: Internet.galaxis 98. Kiállítási katalógus. Budapest: 1998.

Manovich, Lev: The Language of New Media. Cambridge, Mass.–London, UK: The MIT Press, 2001.

Marshall, Stuart: Videóművészet, a képzeletbeli és a parole vide. (Lugosi László ford.) In: Bán András – Beke László (szerk.): Videóművészet. Budapest: Népművelési Intézet, 1983.

Virilio, Paul: Az eltűnés esztétikája. (Klimó Ágnes ford.) Budapest: Balassi–BAE Tartóshullám, 1992.

 

 

Összefoglaló művek, kézikönyvek:

 

Kiemelt olvasmányok:

Casetti, Francesco: Filmelméletek 1945–1990. Budapest: Osiris, 1998.

Stam, Robert: Film Theory. An Introduction. Malden, Mass.–Oxford, UK: Blackwell Publishers Ltd., 2000.

Hollows, J.–Hutchings, P.–Jancovich, M. (eds.): The Film Studies Reader. London: Arnold, 2000.

 

Ajánlott olvasmányok:

Allen, Richard–Smith, Murray (szerk.): Film Theory and Philosophy. Oxford: Clarendon Press, 1997.

Bordwell, David–Carroll, Noël (szerk.): Post-Theory: Reconstructing Film Studies. Madison: University of Wisconsin Press, 1996.

Bujdosó D. (szerk.): Kommunikációelméleti szöveggyűjtemény II. A film. Budapest: Tankönyvkiadó, 1989.

Burnett, Ronald F. (szerk.): Explorations in Film Theory: Selected Essays from Cine-Tracts. Bloomington: Indiana University Press, 1991.

Collins, Jim–Radner, Hilary–Preacher Collins, Ava: Film theory goes to the movies. London: Routledge, 1993.

Gledhill, C.–Williams, L. (eds.): Reinventing Film Studies. London: Arnold, 2000.

Hill, John–Church Gibson, Pamela (eds.): The Oxford Guide to Film Studies. New York: Oxford University Press, 1998.

Lapsley, R.–Westlake, M.: Film Theory. An Introduction. Manchester: MUP, 1988.

Mayne, Judith: Cinema and Spectatorship. Routledge: London, 1993.

Nelmes, Jill (szerk.): An Introduction to Film Studies. Routledge: London, 1996.

Nichols, Bill (ed.): Movies and Methods. I. Berkeley: University of California Press, 1976.

Nichols, Bill (ed.): Movies and Methods. II. Berkeley: University of California Press, 1985.

Rosen, Philip (ed.): Narrative, Apparatus, Ideology: A Film Theory Reader. New York: Columbia Univ. Press, 1986.

Stam, R.–Burgoyne, R.–Flitterman-Lewis, S. (eds.): New Vocabulaires in Film Semiotics. London–New York: Routledge, 1992.

Stam, Robert–Miller, Toby (eds.): A Companion to Film Theory. Malden, Mass.–Oxford, UK: Blackwell Publishers Ltd., 1999.

Stam, Robert–Miller, Toby (eds.): Film and Theory. An Anthology. Malden, Mass.–Oxford, UK: Blackwell Publishers Ltd., 2000.

 




2. Filmtörténet bibliográfiák




2.1. Válogatott bibliográfia az egyetemes filmtörténet tanulmányozásához

Szerzők: Vajdovich Györgyi, Varga Balázs


2.1.1. Összefoglaló kötetek, adattárak

Kristin Thompson–David Bordwell: A film története. Budapest, Palatinus Kiadó, 2006.

Oxford Filmenciklopédia (szerk. Geoffrey Nowell-Smith) Glória: Budapest, 1998.

Új Oxford Filmenciklopédia. Glória Kiadó, 2003.

Ulrich Gregor–Enno Patalas: A film világtörténete. Gondolat: Budapest, 1966.

Hevesy Iván: A némafilm egyetemes története. Magyar Filmintézet: Budapest, 1991.

Sadoul, Georges: A filmművészet története. Budapest, Gondolat, 1959.

Bikácsy Gergely: Bolond Pierrot moziba megy. A francia film ötven éve. Héttorony–Budapest Film: Budapest, 1992.

Kömlődi Ferenc: Az amerikai némafilm története. Magyar Filmintézet: Budapest, 1999.

Magyar Bálint: Az amerikai film. Gondolat: Budapest, 1974.

Jay Leyda: Régi és új. Az orosz és szovjet film története. Gondolat: Budapest, 1967.

Carlo Lizzani: Az olasz film története 1895-1979. Gondolat: Budapest, 1981.

Berkes Ildikó–Nemes Károly: A japán film világa. Magyar Filmintézet: Budapest, 1997.




2.1.2. Válogatott bibliográfia korszakok szerint

A mozgókép megjelenése és az ősfilm korszaka. A filmelbeszélés kialakulása, a filmműfajok megjelenése.

Kristin Thompson–David Bordwell: A film története. Budapest, Palatinus Kiadó, 2006. pp. 33–55, 65–77.

Új Oxford Filmenciklopédia. Glória Kiadó, 2003. pp. 6–23, 29–36.

A sajátság természetrajza, avagy a film – ahogy ők látták (Korabeli írások a filmtörténet korai korszakából) Filmspirál no. 2. II. évf. (1996) no. 1. pp. 1–48.

Bordwell, David: Elbeszélés a játékfilmben. Budapest, Magyar Filmintézet, 1996. 9. fejezet: A klasszikus elbeszélésmód: a hollywoodi példa pp. 169-216.

Bordwell, David–Staiger, Janet–Thompson, Kristin: The Classical Hollywood Cinema. Film Style and Mode of Production to 1960. London–Melbourne–Henley, Routledge and Kegan Paul, 1985. pp. 3–84, 155–240. Magyarul egy fejezete: Bordwell, David: A klasszikus elbeszélésmód. In: Kovács András Bálint–Vajdovich Györgyi (szerk.): A kortárs filmelmélet útjai. Palatinus, 2004. pp. 183–228.

Bottomore, Stephen: Shots in the Dark. The Real origins of Film Editing. In: Elsaesser: Early Cinema. pp. 104–113.

Burch, Noël: A Primitive Mode of Representation? In: Elsaesser: Early Cinema. pp. 220–227.

Chanan, Michael: Economic Conditions of Early Cinema. In: Elsaesser: Early Cinema. pp. 174–188.

Elsaesser, Thomas (ed.) Early Cinema. Space, Frame, Narrative. London, BFI, 1990.

Gaudreault, André: Film, Narrative, Narration. The Cinema of the Lumiere Brothers. In: Elsaesser: Early Cinema. pp. 68–75.

Gunning, Tom: Az attrakció mozija. A korai film, nézője és az avant-garde. In: Kovács András Bálint–Vajdovich Györgyi (szerk.): A kortárs filmelmélet útjai. Palatinus, 2004. pp. 292–302.

Gunning, Tom: ,,Nagyon finom teveszőr ecsettel rajzolták”. A filmes műfajok eredetei. In: Kovács András Bálint–Vajdovich Györgyi (szerk.): A kortárs filmelmélet útjai. Palatinus, 2004. pp. 273–290.

Gunning, Tom: Non-kontinuitás, kontinuitás, diszkontinuitás. A korai filmek műfajainak elmélete. In: Kovács András Bálint–Vajdovich Györgyi (szerk.): A kortárs filmelmélet útjai. Palatinus, 2004. pp. 304–319.

Salt, Barry: Film form 1900–1906. In: Elsaesser: Early Cinema. pp. 31–44.

Staiger, Janet: Combination and Litigation. Structures of US Film Distribution, 1896–1917. In: Elsaesser: Early Cinema. pp. 189–210.

Szalay Károly: A geg nyomában. Magvető, Budapest, 1972. pp. 11–32.

Will Wright: A hatlövetű és a társadalom. In: Berkes Ildikó (szerk.): A western MFIFA, Budapest, 1981. pp. 20–51.


Az európai és az amerikai film az 1900-as és 1910-es években (gyártástörténeti, műfaji és stilisztikai sajátosságok).
Kristin Thompson–David Bordwell: A film története. Budapest, Palatinus Kiadó, 2006. pp. 55–65, 78–103.

Új Oxford Filmenciklopédia. Glória Kiadó, 2003. pp. 23–29, 36–42, 80–89, 128–166.

Bordwell, David–Staiger, Janet–Thompson, Kristin: The Classical Hollywood Cinema. Film Style and Mode of Production to 1960. London–Melbourne–Henley, Routledge and Kegan Paul, 1985. pp. 85–112.

Curran, James–Porter, Vincent (ed.): British Cinema History. Totowa, N. J.,Barnes & Noble Books, 1983.

Hayward, Susan: French National Cinema. London, Routledge, 1993. Ch. 2. Magical moments of musical silence: French cinema’s classical age 1895–1929. pp. 68–117.

Hevessy Iván: A némafilm egyetemes története 1985–1929. Budapest, Magyar Filmintézet, 1993.

Jacobs, Lewis: The Rise of American Film. New York, Harcourt, Brace and Company, 1939.

Jeanne, René: Cinéma 1900. Paris, Flammarion, 1965.

Kömlődi Ferenc: Az amerikai némafilm. Budapest, Magyar Filmintézet, 1999.

Lizzani, Carlo: Az olasz film története 1895-1979. Budapest, Gondolat, 1981. pp. 1138. vagy: Lizzani, Carlo: Az olasz film története 1895-1961 I-II. Budapest, Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, 1967.

Magyar Bálint: Az amerikai film. Budapest, Gondolat Könyvkiadó, 1974. pp. 29–60.

 

Az 1910-es és 1920-as évek főbb európai irányzatai (német expresszionizmus, szovjet montázsfilm, francia avantgárdok).

Kristin Thompson–David Bordwell: A film története. Budapest, Palatinus Kiadó, 2006. pp. 105–166, 191–208.

Új Oxford Filmenciklopédia. Glória Kiadó, 2003. pp. 98–109, 116–120, 166–178.

Abel, Richard: French Cinema. The First Wave 1915-1929. Princetown University Press, 1984. Ch. IV: The narrative avant-garde. pp. 279-294.

Bordwell, David: French Impressionist Cinema: Film Culture, Film Theory, and Film Style. New York: Arno, 1980.

Bordwell, David: Elbeszélés a játékfilmben. Budapest, Magyar Filmintézet, 1996. 11. fejezet: „A történelmi materialista elbeszélésmód: a szovjet példa” pp. 245–278.

Burch, Noël: Marcel l’Herbier. Paris: Seghers, 1973.

Eisner, Lotte H.: A démoni filmvászon. Magyar Filmintézet-Filmvilág-Szellemkép, 1994.

Geréb Anna: Orosz montázsiskolák. Filmtett (2001) no. 6-7.

Kovács András Bálint: Metropolis, Párizs. Budapest, Képzőművészeti Kiadó, 1992. pp. 21–111.

Kracauer, Siegfried: Caligaritól Hitlerig. A német film pszichológiai története. Budapest: Magyar Filmintézet, 1991.

Leyda, Jay: Régi és új. Az orosz és a szovjet filmtörténete. Budapest, Gondolat, 1967.

Lebegyev, Nyikolaj: A szovjet némafilm története I-II. Budapest, Magyar Filmtudományi Intézet, 1965.

Filmkultúra XXIII (1987) no. 1.: Összeállítás a FEKSZ történetéből pp. 3-39.

Metropolis 1998 ősz: Eisenstein-szám

Metropolis 2000. no. 3. Dada és film, Antonin Artaud és a film összeállításai

Metropolis 2006 no. 4. Metropolis-összeállítás

Karcsai Kulcsár István (szerk.): Szürrealizmus a filmművészetben. MFIFA, Budapest, 1972.

 

Delluc, Louis: A film művészete. Filmspirál no. 2. II. évf. no. 1. pp. 48–51.

Delluc, Louis: Fotogénia. Filmspirál no. 2. II. évf. no. 1. pp. 59–62.

Dulac, Germaine: A film avantgárdja. Filmspirál no. 5. II. évf. no. 4. pp. 90–95.

Dulac, Germaine: A valódi mozgófénykép. Filmspirál no. 3. II. évf. no. 2. pp. 90–93.

Epstein, Jean: Néhány szó a fotogéniáról. Filmspirál no. 3. II. évf. no. 2. pp. 81–84.

Léger, Fernand: A film kapcsán. Filmspirál no. 5. II. évf. no. 4. p. 89.

L’Herbier, Marcel: A filmalkotó eszköztára. Filmspirál no. 5. II. évf. no. 4. pp. 101–102.

Moussinac, Léon: A film ritmusa. Filmspirál no. 2. II. évf. no. 1. pp. 63–66.

 

A hangosfilmváltás Európában és Amerikában. Az európai film az 1930-as és az 1940-es években.

Kristin Thompson–David Bordwell: A film története. Budapest, Palatinus Kiadó, 2006. pp. 217–236, 263–270, 306–325.

Új Oxford Filmenciklopédia. Budapest, Glória Kiadó, 2003. pp. 215–223, 374–381

Bordwell, David–Staiger, Janet–Thompson, Kristin: The Classical Hollywood Cinema. Film Style and Mode of Production to 1960. London–Melbourne–Henley, Routledge and Kegan Paul, 1985. pp. 298–308.

Bikácsy Gergely: Bolond Pierrot moziba megy. A francia film ötven éve. Héttorony Könyvkiadó-Budapest Film, 1992. pp. 7–91.

Monaco, James: American film now. Baseline Books, 1984.
Hackett, H.: The French cinema during the occupation. Sight and Sound Vol. 15. (1946) no. 57.

Hayward, Susan: French National Cinema. London, Routledge, 1993. Ch. 3.: From clarity to obscurity: French cinema’s age of modernism 1930–58. főleg pp. 145–204.; gyártástörténet: Ch.1.: A brief ecohistory of France’s cinema industry 1895–1929. idevonatkozó részei

Sadoul, Georges: A filmművészet története. Budapest, Gondolat, 1959. 13. fej. A hangosfilm megjelenése; 15. fej. A francia lírai realizmus 1930–1945.

Film a diktatúrák idején. A neorealizmus intézményrendszere, stiláris jellemzői és legfontosabb alkotói.

Kristin Thompson–David Bordwell: A film története. Budapest, Palatinus Kiadó, 2006. pp. 285–306, 384–395.

Új Oxford Filmenciklopédia. Budapest, Glória Kiadó, 2003. pp. 365–373, 388–395.

Bazin, André: A neorealizmus esztétikája. In: Bazin: Mi a film? Osiris, 1995. pp. 369–448.

Bazin, André: Sztálin mítosza a szovjet filmben. In: Bazin: Mi a film? Osiris, 1995. pp. 353–365.

Bondanella, Peter: Italian Cinema from Neorealism to the Present. New York, Continuum 1990. pp. 12–103.

Földényi F. László: Művészet a Harmadik Birodalomban. Filmvilág XXXVII (1994) no. 5. pp. 40-43.

Kracauer, Siegfried: Caligaritól Hitlerig. A német film pszichológiai története. Budapest: Magyar Filmintézet, 1991. pp. 194–235.,  241–273.

Lizzani, Carlo: Az olasz film története 1895-1979. Budapest, Gondolat, 1981. pp. 122184.
Rentschler, Eric: The ministry of illusion. Nazi cinema and its afterlife. Cambridge, Harward University Press, 1996.

Schubert Gusztáv: A szépség szörnyetege. (Leni Riefenstahl 100) Filmvilág XLV (2002) no. 12. pp. 26–31.

Sontag, Susan: A fasizmus bűvöletében. Múlt és jövő új folyam IX (1997) no. 3. pp. 81–94.; vagy Sontag: Fülbemászó fasizmus. In: Sontag: A Szaturnusz jegyében. Cartaphilus, 2001. pp. 83–118.

Szilágyi Ákos: A sztálini idők mozija. Filmvilág (1988) no. 9–10–11–12. (1989) no. 1.

Vitti, Antonio: Giuseppe De Santis and Postwar Italian Cinema. University of Toronto Press, 1996.  pp. 7–62. 

 

A klasszikus hollywoodi stúdiórendszer és az intézményes stílus az 1920-as és 1930-as években (gyártástörténeti, stiláris és műfaji változások, fontosabb rendezők, sztárok)
Kristin Thompson–David Bordwell: A film története. Budapest, Palatinus Kiadó, 2006. pp. 167–190, 237–262.

Új Oxford Filmenciklopédia. Glória Kiadó, 2003. pp. 43–53, 224–233, 243–251, 255–283, 294–299, 303–318, 323–331.

Bazin, André: Charlie Chaplin. In: Bazin: Mi a film? Budapest: Osiris, 1999. pp. 155–224.

Berkes Ildikó: A western. Budapest, Gondolat Könyvkiadó, 1986.

Bordwell, David–Staiger, Janet–Thompson, Kristin: The Classical Hollywood Cinema. Film Style and Mode of Production to 1960. London–Melbourne–Henley, Routledge and Kegan Paul, 1985. pp. 142–153, 281–297, 309–329.

Király Jenő: Frivol múzsa. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1993. „A bűn kalandjai 1.: Vad álmok (A klassikus gengszterfilm világképe)” pp. I. köt. 367–381.

Maddrey, Joseph: Nightmares in Red, White and Blue. The Evolution of the American Horror Film. Jefferson, N.C.: McFarland, 2004.

Szalay Károly: A geg nyomában. Budapest, Magvető, 1972. pp. 33–82.

Varró Attila: Az örök trónkövetelő. Stroheim melodrámái. Filmvilág 2006/10. pp. 44–45.

Filmkultúra XXV (1989) különszám: Chaplin születésének 100. évfordulójára

 

A klasszikus hollywoodi film az 1940-50-es években

Kristin Thompson–David Bordwell: A film története. Budapest, Palatinus Kiadó, 2006. pp. 345–377.

Új Oxford Filmenciklopédia. Glória Kiadó, 2003. pp. 235–240, 251–255, 255–283, 300–301, 318–331.

Bazin, André: Orson Welles. In. Bazin: Mi a film? Budapest: Osiris, 1995. pp. 227–326.

Berkes Ildikó: A western. Budapest, Gondolat Könyvkiadó, 1986.

Bordwell, David–Staiger, Janet–Thompson, Kristin: The Classical Hollywood Cinema. Film Style and Mode of Production to 1960. London–Melbourne–Henley, Routledge and Kegan Paul, 1985. pp. 330–364.

Schatz, Thomas: Boom and bust: the American cinema in the 1940s. New York, Scribner, 1997. 

Doherty, Thomas Patrick: Projections of war: Hollywood, American culture and World War II. New York, Columbia University Press, 1999.

Király Jenő: Frivol múzsa. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1993. „A SF-nagyforma vázlata” II. köt. pp. 551–563.

Kovács András Bálint: A klasszikus elbeszélés feloldódása: a film noir és a modernizmus. In: Kovács: A modern film irányzatai. Budapest: Palatinus, 2005. pp. 264–274.

Maddrey, Joseph: Nightmares in Red, White and Blue. The Evolution of the American Horror Film. Jefferson, N.C.: McFarland, 2004.

Orson Welles-blokk. Filmvilág (1986) no. 1. pp. 24–38.

Strausz László: A reklám a lényeg! Filmvilág, 2004/12. pp. 20–23.

Truffaut–Hitchcock. Magyar Filmintézet–Pelikán Kiadó, Budapest, 1996.

Varró Attila: Kubrick Nagymester. Metropolis, 2002/2. pp. 38-51.

Wright, William: Six guns and society: a structural study of the Western. Berkeley, Los Angeles – London, University of California Press, 1975. Részlete magyarul: Wright, Will: A hatlövetű és a társadalom. In: Berkes Ildikó (ed.): A western. Antológia. Budapest: Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, 1980. pp. 20–52.

 

A dokumentumfilm az 1920-as évektől a cinéma véritéig

Kristin Thompson–David Bordwell: A film története. Budapest, Palatinus Kiadó, 2006. pp. 208–209, 331–339.

Új Oxford Filmenciklopédia. Glória Kiadó, 2003. pp. 89–98, 332–344.

Bikácsy Gergely: Bolond Pierrot moziba megy. A francia film ötven éve. Héttorony Könyvkiadó-Budapest Film, 1992. Ch. „Tudós a kamera mögött – Jean Rouch”. pp. 140–146.

Quintar, Fuad: Robert Flaherty et le documentaire poétique. Études Cinématographiques No. 5. Vol. 1. Automne 1960.

Swann, Paul: The British documentary film movement 1926–1946. New York, Cambridge University Press, 1989.

Vertov, Dziga: Cikkek, naplójegyzetek, gondolatok. MFIFA, Budapest, 1973. pp. 128–145.

 

Európa a II. világháború után. Franciaország, Nagy-Britannia, Skandinávia.

Ulrich Gregor–Enno Patalas: A film világtörténete. Gondolat, Budapest, 1966. pp. 361–386.

Max Ophuls: A felszín mélysége. Filmvilág, 2002/9–10–11–12. pp. 32–39., 40–44., 42–46., 44–47.

Bikácsy Gergely: Bolond Pierrot moziba megy. Héttorony–Budapest Film, Budapest, 1992. pp. 95–106.

 

Európán kívüli filmművészetek. Japán és India 1945 után.

Berkes Ildikó: Kurosawa Akira. Magyar Filmintézet, Budapest, 1991. pp. 73–94.

Berkes Ildikó–Nemes Károly: A japán film világa. Budapest, Magyar Filmintézet, 1997. pp. 131–146.; 168–179.

Oxford Filmenciklopédia (szerk. Geoffrey Nowell-Smith). Glória, Budapest, 1998. pp. 423–428., 724–729.

 

A szerzői film elmélete.

Alexandre Astruc: Egy új avantgarde születése: a kamera mint töltőtoll. In: Kép–Mozgókép–Kultúra. Fejezetek a filmesztétikából. Múzsák, Budapest, é.n. pp. 133–137.

André Bazin: A filmalkotó személyiségéről. In. Uő: Mi a film? Osiris, Budapest, 1995. pp. 24–43.

François Truffaut: A szerzők politikája. In: Francois Truffaut: Önvallomások a filmről. Osiris, Budapest, 1996. pp. 67–74.

Peter Wollen: A szerzői elmélet. Metropolis, 2003/4. pp. 34–41.

 

A modernista film alapvonásai.

Bordwell, David: A művészfilmes elbeszélésmód. Bordwell, David: Elbeszélés a játékfilmben. Budapest, Magyar Filmintézet, 1996. pp. 217–244.

Oxford Filmenciklopédia (szerk. Geoffrey Nowell-Smith). Glória: Budapest, 1998. pp. 452–459., 669–676.

Gilles Deleuze: A mozgás-kép és három változata. Metropolis 1 (1997) no. 2. pp. 10–19.

Kovács András Bálint: A gondolat filmje. A deleuze-i filmelmélet filmtörténeti szempontból. Metropolis (1997) no. 2. pp. 44–51.

Kovács András Bálint: A modern film irányzatai. Az európai művészfilm 1950–1980. Palatinus: Budapest, 2005.

 

Antonioni

Györffy Miklós: Michelangelo Antonioni. Gondolat: Budapest, 1980. pp. 91–126.

 

Fellini

Tullio Kezich: Federico avagy Fellini élete és filmjei. Európa: Budapest, 2006.

Muhi Klára–Perlaki Tamás: Federico Fellini. MFIFA–NPI: Budapest, 1983. pp. 5–56.

Nemeskürty István: Federico Fellini. Budapest, Gondolat, 1974.

 

Bergman

Gelencsér Gábor: Beszédes csend. Bergman trilógiája. Filmvilág 2004/12. pp. 42–44.

Gelencsér Gábor: Álomjátékok. A Bergman-filmek formavilága. Kultúra és közösség 1998/1. pp. 97–101.

Györffy Miklós: Ingmar Bergman. Gondolat: Budapest, 1976. pp. 72–85, 157–181.

Györffy Miklós: A művész és a művészet Ingmar Bergman filmjeiben. Kultúra és közösség 1998/1. pp. 103–110.
Turnacker Katalin:
Az emberélet útjának végén. Filmkultúra online. http://www.filmkultura.hu/2005/articles/essays/bergman2.hu.html

 

Buñuel

Luis Buñuel: Utolsó leheletem. Európa: Budapest, 1989. pp. 224–274.

Bikácsy Gergely: Buñuel-napló. Budapest, Osiris, 1997.

 

Godard

Bikácsy Gergely: Bolond Pierrot moziba megy. Budapest, Héttorony Kiadó–Budapest Film. pp. 125–255.

Bordwell, David: Godard és az elbeszélés. Bordwell, David: Elbeszélés a játékfilmben. Budapest, Magyar Filmintézet, 1996. pp. 319–341.

Godard-blokk. Filmkultúra, 1967/1. pp. 57–75.

Marie–Claire Ropars–Wuillimeuer: A forma és a mélység, avagy az elbeszélés viszontagságai. Metropolis (1999) no. 4. pp. 24–35.

Susan Sontag: Godard. In. Uő: A pusztulás képei. Európa: Budapest, é. n. pp. 146–199.

 

Truffaut

François Truffaut: Önvallomások a filmről. (szerk.: Zalán Vince) Osiris: Budapest, 1996.

 

Resnais

Resnais-blokk. Filmkultúra, 1968/6. pp. 51–72.

Rugási Gyula: Tavaly Marienbadban. In: Kortársunk a film. (szerk.: Dániel Ferenc) Múzsák: Budapest, 1985. pp. 83–98

 

Pasolini

Pier Paolo Pasolini: A költői film. In: A film ma. (szerk. Nemeskürty István) Gondolat: Budapest, 1971. pp. 18–33.

Barkóczi Janka: „Késésben vagytok, drágáim” Baloldali koncepció Pier Paolo Pasolini művészetében. Filmkultúra online. http://www.filmkultura.hu/2006/articles/essays/pasolinibark.hu.html

Szilvássy Orsolya: Testhelyzetek. A test Pasolini filmelméletében és -gyakorlatában. Apertúra 2006 nyár.

http://apertura.hu/2006/nyar/szilvassy/

Csantavéri Júlia: Szélfútta sivatagok képei. A sivatag képe és képzete Pier Paolo Pasolini műveiben. Pannonhalmi szemle. 1999/3. pp. 84–91.

 

Tarkovszkij

Kovács András Bálint–Szilágyi Ákos: Tarkovszkij. Az orosz film Sztalkere. Helikon: Budapest, 1997. pp. 7–40., 81–120.

 

nouvelle vague

Kovács András Bálint: Metropolis, Párizs. Képzőművészeti Kiadó: Budapest, 1992. pp. 121–207.

Bikácsy Gergely: Bolond Pierrot moziba megy. Héttorony–Budapest Film: Budapest, 1992. pp. 147–158., 173–218.

 

cseh újhullám

Ardai Zoltán: A macska nyolc éve. A csehszlovák „új filmről”. In: Tavasz és nyár között. A cseh és a szlovák „új hullám” antológiája (szerk. Zalán Vince), Budapest Film–Héttorony: Budapest, 1990. pp. 5–17.

 

lengyel filmiskola

Kovács István: Az ő nemzedékük. A „lengyel filmiskola”. In: Uő: Robogás a nyárba. Írások a lengyel filmről. Jelenkor–Forrás: Pécs–Kecskemét, 1992. pp. 9–29.

Jerzy Plazewski: Az ifjú lengyel film. In.: (szerk. B. Egey Klára, Körtvélyes Ágnes) Új irányzatok a mai filmművészetben II. Budapest: MFIFA, 1962. pp. 229–269.

Bikácsy Gergely: Andrzej Wajda. Gondolat: Budapest, 1975.

Takács Ferenc: Szertartás és irónia. Roman Polanski portréjához. Filmvilág, 1985/12, pp. 32–37.

 

a szovjet új film

Oxford Filmenciklopédia (szerk. Geoffrey Nowell-Smith). Glória, Budapest, 1998. pp. 669–676.

Az új szovjet filmművészet. In.: (szerk. Szőnyi Klára) Töltőtollam a kamera I. Tanulmányok, cikkek az új filmről. Budapest: MFIFA, 1969. pp. 167–216.

 

Az angol film az ötvenes–hatvanas években. Free Cinema, New Cinema, Hammer.

Vincze Teréz: Hosszú távon lázadó. A Dunánál 2002. július. pp. 115–119.

Takács Ferenc: Rövidtávfutók. Egy régi új hullám Európából. Filmvilág (1986) no. 12. pp. 18–23.

Harry Saltzman: Új áramlat az angol filmgyártásban. In.: (szerk. B. Egey Klára, Körtvélyes Ágnes) Új irányzatok a mai filmművészetben II. Budapest: MFIFA, 1962. pp. 301–306.

Nemes Károly: Tony Richardson. Budapest: MFIFA–Népművelési Propaganda Iroda., 1975.

Zalán Vince: A gondolkodás menedéke. Lindsay Anderson filmjeiről. Filmvilág, 1983/6, pp. 18–22.

 

Transzcendentális stílus. Ozu, Bresson, Dreyer.

Bordwell, David: A parametrikus elbeszélésmód. Bordwell, David: Elbeszélés a játékfilmben. Budapest, Magyar Filmintézet, 1996. pp. 283–318.

Paul Scraeder: Transzcendentális stílus a filmben. Filmkultúra (1992) no. 2. pp. 3–11.

Paul Scraeder: A személyiségen túl. Ozu és a zen kultúra. Pannonhalmi Szemle (1995) no. 2. pp. 108–114.

Paul Scraeder: Bresson és a skolasztikus hagyomány. Pannonhalmi Szemle (1994) no. 4. pp. 102–110.

Susan Sontag: A spirituális stílus Robert Bresson filmjeiben. In: Uő: A pusztulás képei. Magvető, Budapest. pp. 200–224.

Bíró Gyula: Robert Bresson. Múzsák: Budapest, 1988.

 

Kivezetés a hatvanas évekbl. Bevezetés a hetvenes évekbe.

Kovács András Bálint: A modern film irányzatai. Az európai művészfilm, 1950–1980. Budapest, Palatinus, 2005. pp. 370–401.

Kovács András Bálint: A történetek állása. Filmvilág (1985) no. 10. pp. 23–25.

Báron György: A film és a „hetvenes évek”. In: Uő: Hollywood és Marienbad. Budapest, Gondolat, 1986. pp. 19–43.

 

Poszt '68. Politikus-kritikus film. Film, esszé, kollázs.

Báron György: Választások és vonzások. Eric Rohmer filmjei. Filmvilág, 1992/5. 18-23.o.

Berkes Ildikó: Kurosawa Akira. Magyar Filmintézet: Budapest, 1991.

Bikácsy Gergely: Erosz túszai: Az érzékek birodalma. Filmvilág, 1986/3. 26-31.o.

Bíró Gyula: Bernardo Bertolucci. Múzsák: Budapest, 1991.

Csejdy András: Nincs pardon. Filmvilág, 1997/9. pp. 4–8.

Forgács Iván: Dusan Makavejev hullámlovaglása. Filmkultúra, 1990/2. pp. 9–17.

Koltai Ágnes: Bizarr szentség. Dusan Makavejevről. Filmvilág, 1990/8. pp. 30-33.

Kornis Mihály: Az Apokalipszis diszkrét bája. A nagy zabálás. In: Uő: A félelem dicsérete. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1989. pp. 177–183.

Makavejev-összeállítás. Filmkultúra, 1990/2. pp. 9–31.

Nagy Zsolt: Egy szorongó kelet-európai. Roman Polanski filmjeirol. Filmkultúra, 1989/4. 36-58.o.

Pasolini–szám. Filmkultúra, 1989/2.

Takács Ferenc: Szertartás és irónia. Roman Polanski portréjához. Filmvilág, 1985/12. pp. 32–37.

Theo Angelopoulosz. (szerk.: Kiss Tibor) Montázs Filmklub: Nyíregyháza, 1992.

Zalán Vince: A gondolkodás menedéke. Lindsay Anderson filmjeirol. Filmvilág, 1983/6. 18-22.o.

 

A modernizmus alkonya és a szerzői mozi halála.

Báron György: Választások és vonzások. Eric Rohmer filmjei. Filmvilág, 1992/5. pp. 18–23.

Bikácsy Gergely: Bolond Pierrot moziba megy. A francia film ötven éve. Budapest, Héttorony–Budapest Film, 1992. pp. 368–380.

Bikácsy Gergely: Erosz túszai: Az érzékek birodalma. Filmvilág, 1986/3. pp. 26–31.

Bresson-összeállítás. Filmvilág, 1997/10. pp. 4–15.

Gelencsér Gábor: Atya, Fiú, Bergman. Filmvilág, 1998/9. pp. 4–7.

Györffy Miklós: A mester tanuló- és vándorévei. Wim Wenders korai filmjei. Filmkultúra, 1991/1. pp. 17–25.

Kovács András Bálint: A modern film irányzatai. Az európai művészfilm, 1950–1980. Budapest, Palatinus, 2005. pp. 402–412.

Kovács András Bálint: Aggkori infantilizmus vagy újjászületés, avagy miért nem fontos a filmművészet? Új Holnap, 1995. november. pp. 122–133.

Kovács András Bálint–Szilágyi Ákos: Tarkovszkij, az orosz film sztalkere. Helikon kiadó, Budapest, 1997. pp. 138–206.

Michelangelo Antonioni: Írások, beszélgetések. Osiris, Budapest, 1999.

Nánay Bence: CineMAO. Godard maoista korszaka. Filmvilág, 1999/4. pp. 28–31.

Takács Ferenc: Szertartás és irónia. Roman Polanski portréjához. Filmvilág, 1985/12. pp. 32–37.

Thomas Elsaesser: A német újfilm. Budapest, Palatinus, 2004. pp. 247–320.

 

a német újfilm

Báron György: Angyali üdvözlet. Wenders: Berlin felett az ég. Filmkultúra, 1990/3. 21-26.o.

Dániel Ferenc: Világvégi próféciák. Werner Herzog és a misztika. Filmvilág, 1989/4. pp. 34–38.

Forgách András: Egy parvenü démonai. Fassbinder korai filmjeiről. Filmvilág, 1995/7. pp. 12–18.

Györffy Miklós: A mester tanuló- és vándorévei. Wim Wenders korai filmjei. Filmkultúra, 1991/1. pp. 17–25.

Györffy Miklós: Övön aluli melodrámák. Fassbinder három filmjéről. Filmkultúra, 1991/2. pp. 25–33.

Muhi Klára–Perlaki Tamás: Wim Wenders. Múzsák: Budapest, 1990.

Rainer Werner Fassbinder: Írások, beszélgetések (szerk.: Zalán Vince). Osiris, Budapest, 1996.

Thomas Elsaesser: A német újfilm. Palatinus: Budapest, 2004. pp. 247–320.

Thomas Elsaesser: Életművészet (Fassbinder: személyes sors és történelem). Filmvilág, 2002/8. pp. 18–23.

 

Történelem és morál a kelet-európai filmben. Groteszk és kisrealizmus. A kelet-európai film a rendszerváltás után.

Bikácsy Gergely: Andrzej Wajda. Gondolat: Budapest, 1975.

Bíró Yvette: Tájkép csata után. „A másik Európa” filmjei. + Pátosz és irónia a kelet-európai filmben. In: Bíró Yvette: A rendetlenség rendje: film/kép/esemény. Cserépfalvi: Budapest, 1996. 41-80.o.

Bori Erzsébet: Víziók a lápon. Emir Kusturica filmjei. Filmvilág (1999) no. 5. pp. 24–28.

Dániel Ferenc: Milos Forman. Múzsák: Budapest, 1988.

Forgács Iván: Valami nincs többé. Filmkultúra (1991) no. 2. pp. 33–38.

Harmat György: Miért élsz? Vera Chytilová filmjei a televízióban. Filmkultúra, 1990/2. pp. 33–37.

Hegyi Gyula: Jirí Menzel. Múzsák: Budapest, 1990.

Kovács István: Robogás a nyárba. Írások a lengyel filmről. Jelenkor: Pécs, Forrás: Kecskemét, 1992.

Krzysztof Kieslowski: Önéletrajz. (szerk.: Zalán Vince) Osiris: Budapest, 1996.

Pörös Géza: Illuminációk. Krzysztof Zanussi filmjeiből. József Attila Könyvtár–Új Forrás, Tatabánya, 1991.

Schubert Gusztáv: A tetthely. Kieslowski filmjeiről. Filmvilág, 1989/7. 20-23.o.

Turcsányi Sándor: Šumava, a paradicsom. Filmvilág (1995) no. 3. pp. 30–33.

Veress József: Nyikita Mihalkov. Múzsák: Budapest, 1986.

 

Új-Hollywood. Új történetmesélési technikák és marketingstratégiák.

Antal István: Egy filmes újságíró: Robert Altman. Filmkultúra, 1982/5. pp. 67–84.

Barna Imre: Játék Amerikával. Martin Scorsese-ről. Filmvilág, 1988/2. pp. 40–44.

Báron György: A technokrata rendező. Brian de Palma portréjához. Filmvilág, 1989/10. 22-25.o.

Kovács Marcell: Dupla vagy senki. Brian DePalma: Megszállottság. Filmvilág, 2003/5. pp. 34–36.

Michael Pye–Linda Myles: Mozi-fenegyerekek. Gondolat, Budapest, 1983. pp. 9–89.; 243–282.

Oxford Filmenciklopédia (szerk. Geoffrey Nowell-Smith). Glória, Budapest, 1998. pp. 508–514.

Pápai Zsolt: Bolond Pierrot Hollywoodba megy. Filmvilág, 2005/5. pp. 22–27.

Pápai Zsolt: Thrillerhez öltözve. Brian DePalma rémképei. Filmvilág, 1999/1. pp. 36–39.

Peter Biskind: Hollywood ostroma. Filmvilág, 2004/12. pp. 10–16.

Scorsese-összeállítás. Filmvilág, 2005/6. pp. 18–29.

Szilágyi Ákos: Énhúzás a fejorvosnál. Az Emlékmás mint korunk hőse. Filmvilág, 1991/8. pp. 28–33.

Tarantino előtt (szerk. Nagy Zsolt). Budapest. Új Mandátum, 2000.

 

Videoboom és klipesztétika. Technikai fejlesztések, stílusváltozások a hetvenes–nyolcvanas–kilencvenes években.

Oxford Filmenciklopédia (szerk. Geoffrey Nowell-Smith). Budapest, Glória, 1998. pp. 500–508.

Varró Attila: Pedofilm. Filmvilág, 1999/6. pp.

Beregi Tamás: Csillagok mágiája. Filmvilág, 1999/9. pp.

Új képfajták-összeállítás. Metropolis 2001/4.

 

Amerikai függetlenek és a legújabb Hollywood. Szerzői filmesek a fősodorban, műfaji dekonstrukció és műfajkeverés.

Chris Rodley: Radírfejek. Beszélgetés David Lynch-csel. Filmvilág (1998) no. 5. pp. 36–45., no. 6. pp. 34–40., no. 7. pp. 40–47.

David Lynch. Beszélgetések (szerk. Chris Rodley). Budapest, Osiris, 2003. pp. 163–198.

Forgách András: Stanley, a látnok. Filmvilág (1998) no. 8. pp. 8–15.

Forgách András: Vérontástechnikák. Filmvilág (1998) no. 3. pp. 20–23.

Horváth Antal Balázs: Végtelen rosszullét. David Lynch portréja. Filmvilág (1997) no. 6. pp. 10–14.

Jami Bernard: Tarantino. Filmvilág (1996) no. 8. pp. 24–31., no. 9. pp. 38–45.

John Cassavetes. (szerk.: Bakonyi Vera, Zalán Vince) Budapest Film: Budapest, 1993.

Kovács András Bálint: A törvény csele. Jim Jarmuschról. Filmvilág (1989) no. 6. pp. 36–41.

Kovács András Bálint: Az eroszak léhasága. Filmvilág (1995) no. 4. pp. 26–31.

Köves Gábor: Kék bársonyos forradalom. Filmvilág, 2005/1. pp. 24–27.

Lajos Géza: Azok a csodálatos Coen-fiúk. Filmvilág (1997) no. 2. pp. 22–27.

Ray Carney: John Cassavetes filmjei. Osiris, Budapest, 2001. pp. 9–47.

Szilágyi Ákos: Énhúzás a fejorvosnál. Az Emlékmás mint korunk hőse. Filmvilág, 1991/8. pp. 28–33.

Thierry Jousse: John Cassavetes műhelyében. In: John Cassavetes (szerk. Bakonyi Vera–Zalán Vince). Budapest Film, 1993. pp. 17–45.

Vincent LoBrutto: Tágra hunyt szemmel. Filmvilág (1999) no. 6. pp. 23–31., no. 7. pp. 42–50., no. 8. pp. 46–53., no. 9. pp. 46–51., no. 10. pp.–46., no. 11. pp. 36–41.

 

A filmes posztmodern. Műfaji re- és dekonstrukció.

Bíró Yvette: A komor násztól a cogito interruptusig. In: Uő: A rendetlenség rendje: film/kép/esemény. Cserépfalvi, Budapest, 1996. pp. 100–109.

Bíró Yvette: Irónia: igazi szabadság! In: Uő: A rendetlenség rendje: film/kép/esemény. Cserépfalvi, Budapest, 1996. pp. 122–128.

Kovács András Bálint: A Semmi eltűnése. In: Uő: A film szerint a világ. Palatinus, Budapest, 2002. pp. 92–131.

 

Újbarokk és újromantika, újminimalizmus és kisrealizmus a kortárs filmben. Új-érzékenység és új-narrativitás a kortárs filmben.

Angol barokk – összeállítás. Filmvilág, 1990/10. pp. 3–20.

Atom Egoyan-összeállítás. Metropolis (1998–1999) no. 4.–no. 1. pp. 91–154.

Báron György: Hamlet képregényt olvas. Aki Kaurismäki  filmjei. Filmvilág (1991) no. 8. pp. 16–21.

Báron György: Hideg fej, hideg szív, játékos test. Atom Egoyan. Filmvilág, 1993/11. 34-37.o.

Bikácsy Gergely: Bolond Pierrot moziba megy. A francia film ötven éve. Héttorony–Budapest Film, Budapest, 1992. pp. 408–412.

Bori Erzsébet: Proli akcentus. Ken Loach. Filmvilág, 1997/3. pp. 21–23.

Derek Jarman-összeállítás. Metropolis, 1997 osz.

Forgách András: Remekmuvek a zsebnoteszból. Mike Leigh. Filmvilág, 1997/3. 13-20.o.

Földényi F. László: Német szenvedés. Lars von Trier: Európa. Filmvilág (1992) no. 10. pp. 4–9.

Frédéric Strauss (szerk.): Pedro Almodóvar. Írások, beszélgetések. Budapest, Osiris, 2005.

Gelencsér Gábor: Kétségbeesett romantikus. Aki Kaurismäki. In: Filmrendezőportrék (szerk.: Zalán Vince). Osiris, Budapest, 2003. pp. 177–193.

Hirsch Tibor: Bosun! Greenaway-jegyzetek. Magyar Filmintézet: Budapest, 1991.

Horváth Antal Balázs: A magány mozaikképei. Filmvilág, 1997/9. pp. 28–32.

Kieslowski mozija. (szerk. Tadeusz Lubelski) Budapest: Európa, 2000.

Kovács András Bálint: A törvény csele. Jim Jarmusch-ról. Filmvilág, 1989/6. pp. 36–41.

Kömlődi Ferenc: Fém és hús. David Cronenberg. Filmvilág (1996) no. 11. pp. 20–22.

Lars Von Trier-összeállítás. Metropolis, 2006/2.

Nánay Bence: A legutolsó új hullám. Peter Greenaway. In: Filmrendezőportrék (szerk.: Zalán Vince). Osiris, Budapest, 2003. pp. 123–145.

Nánay Bence: Apró gesztusok mozija. Az Egoyan-dramaturgia. Filmvilág, 1995/11. pp. 29–32.

Tadeusz Lubelski (szerk.): Kie¶lowski mozija. Budapest, Európa, 2000. pp. 15–27.

Varga Balázs: Kavics a cipőben. A Lars Von Trier-paradoxon. In: Filmrendezőportrék (szerk.: Zalán Vince). Osiris, Budapest, 2003. pp. 194–210.

Varró Attila: Siffré-kódexek. Filmvilág (1999) no. 11. pp. 26–29.

 

A modernizmus utóvédharca: a kínai film ötödik generáció és a kortárs iráni film. A távol-keleti film a nyolcvanas–kilencvenes években. Hongkong, Kína, Tajvan, Japán, Irán.

A kortárs iráni film. Metropolis-összeállítás. 2006/3.

Abbas Kiarostami: A valóság lámpásai. Filmvilág, 1997/8. pp. 29–32.

Báron György: Kamera, csadorban. Új iráni filmek. Filmvilág, 2001/5.

Bíró Yvette: Az élet, semmi más. Kiarostami. In: Uő: Nem tiltott határátlépések. Osiris, Budapest, 2003. pp. 159–176.

Csantavéri Júlia: Férfiak városa. Jafar Panahi. In: Filmrendezőportrék (szerk. Zalán Vince). Osiris, Budapest, 2003. pp. 321–338.

Nevelős Zoltán-Speier Dávid: Hongkongi képfegyver. Filmvilág (1996) no. 2. pp. 38–43.

Pápai Zsolt: Táncolni, gépfegyverszóra: John Woo portréjához. In: Filmrendezőportrék (szerk.: Zalán Vince). Osiris, Budapest, 2003. pp. 339–352.

Robert Stam–Louise Spence: Kolonializmus, rasszizmus és reprezentáció. Metropolis, 2005/2. pp. 12–26.

Varró Attila: A háromarcú filmes: Kitano Takeshi. In: Filmrendezőportrék (szerk.: Zalán Vince). Osiris, Budapest, 2003. pp. 354–369.

Varró Attila: Pedofilm. Filmvilág, 1999/6. pp. 32–33.

Varró Attila: Szebb tegnap. Hongkongi filmtriád. Filmvilág (2000) no. 7. pp. 28–31.

Wong Kar-wai-összeállítás. Metropolis, 2005/4.

Wostry Ferenc: Dao, a kard. Wuxia klasszikusok. Filmvilág, 2001/7. pp. 13–17.

Wostry Gwajlo Ferenc: Egymilliárd néző. Filmvilág, 1997/8. pp. 55–56.

 




2.2. Válogatott bibliográfia a magyar filmtörténet tanulmányozásához

Szerző: Gelencsér Gábor


2.2.1. Összefoglaló kötetek, adattárak, filmográfiák

Balogh Gyöngyi–Gyürey Vera–Honffy Pál: A magyar játékfilm története a kezdetektől 1990-ig. Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 2004.

Gervai András: A tanúk. Film – történelem. Saxum, Budapest, 2004.

Jancsó. CD-ROM. (szerk. Hirsch Tibor, Hartai László) Budapest, INFORG, 2000.

Magyar Filmográfia. Játékfilmek 1931–1998. (szerk. Varga Balázs) Budapest, Magyar Filmintézet, 1999.

Magyar Rendezők Könyve. (szerk. Gelencsér Gábor) Budapest, Magyar Filmunió–Magyar Filmintézet, 2000.

Mozgóképtár. CD-ROM sorozat. Magyar játékfilmek 1945–62, 1963–1998. (szerk. Komár Erzsébet) Budapest, Magyar Nemzeti Filmarchívum, 2001–2002.

Vajdovich Györgyi – Varga Balázs: Magyar filmtörténet 1919-től napjainkig. In: A Dunánál. Magyarok a XX. században (1918–2000). CD-ROM. Budapest, Enciklopédia Humana Egyesület, 2001., illetve In: Magyar Kódex 6. Budapest, Kossuth Kiadó, 2001. (OSZK MEK: http://mek.oszk.hu/01900/01906/html/index4.html)

http://www.filmtortenet.hu

Zsugán István: Szubjektív magyar filmtörténet 1964–1994. Budapest, Osiris–Századvég, 1994.




2.2.2. Válogatott bibliográfia korszakok szerint

A némafilm korszaka (1896–1930)

 

Balogh Gyöngyi: Nemzetközi filmkarrierek. Kertész Mihály és Korda Sándor pályakezdése. Filmkultúra online. http://www.iif.hu:8080/articles/prints/korda.hu.html

Kőháti Zsolt (szerk.): A magyar film olvasókönyve (1908–1943). Szöveggyűjtemény. Budapest, Magyar Nemzeti Filmarchívum, 2001.

Kőháti Zsolt: Tovamozduló ember tovamozduló világban. A magyar némafilm 1896–1931 között. Budapest, Magyar Filmintézet, 1996.

Magyar Bálint: A magyar némafilm története. Némafilmgyártás 1896–1931. Budapest, Palatinus, 2003.

Nemeskürty István: A képpé varázsolt idő. Budapest, Magvető, 1983.

Nemeskürty István: A magyar film története. (1912–1963) Budapest, Gondolat, 1965.

Nemeskürty István–Karcsai Kulcsár István–Kovács Mária: A magyar hangosfilm története a kezdetektől 1939-ig. Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, Budapest, 1975.

Vajdovich Györgyi: Magyar filmtörténet a kezdetektől 1918-ig. In: Kettős kötődés. Az Osztrák–Magyar Monarchia (1867–1918). CD-ROM. Budapest, Enciklopédia Humana Egyesület, 2001., illetve In: Magyar Kódex 5. Budapest, Kossuth Kiadó, 2001. (OSZK MEK: http://mek.oszk.hu/01900/01905/html/index4.html)

 

 

A hangosfilm születése és első műfajai (1931–1945)

 

Balogh Gyöngyi: A stílusteremtő magyar film. Székely István: Hyppolit, a lakáj I–II. Filmkultúra XXX. 1994 szept. és 1994 okt.

Balogh Gyöngyi: Beszélni tanul a kép. A magyar hangosfilm születése és A kék bálvány. Filmkultúra XXX. (1994) no. 6. pp. 11–5.

Balogh Gyöngyi: Nevető és síró polgári mozi. Kultúra és közösség 1990/2. pp. 92–113.

Balogh Gyöngyi–Király Jenő: „Csak egy nap a világ...”. A magyar film műfaj- és stílustörténete 1929–1936. Budapest, Magyar Filmintézet, 2000.

Filmspirál no. 30. [Janovics Jenő]

Filmspirál no. 33. [Fejős Pál]

Karcsai Kulcsár István: „Őrségváltás” után. „Népi film” 1939–1944. Filmkultúra XXI (1985) no. 11. pp.14-24.

Király Jenő: Fenn az égben az angyalok vigyáztak ránk. Kultúra és közösség 1990/2 pp. 71–91.

Király Jenő: Karády mítosza és mágiája. Háttér Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1989.

Kőháti Zsolt: Magyar film hangot keres (1931–1938). In: Filmspirál II. évf. (1996) no. 2. pp. 67–131.; no. 3. pp. 1–52., no. 4. pp. 88–117.; no. 5. pp. 104–134.; III. évf. (1997) no. 6. pp. 58–79.; no. 7. pp. 56–92.

Nemeskürty István: A meseautó utasai. A magyar filmesztétika története 1930–1948. Budapest, Magvető, 1965.

Sándor Tibor: Őrségváltás után. Zsidókérdés és filmpolitika 1938–1944. Budapest, Magyar filmintézet, 1997.

Sándor Tibor: Őrségváltás. A magyar film és a szélsőjobboldal a harmincas-negyvenes években (Tanulmányok, dokumentumok). Budapest, magyar Filmintézet, 1992.

Szalay Károly: A geg nyomában. Budapest, Magvető, 1972. II. fej. A magyar filmvígjáték karaktere I. (Eszmék, művek, alkotók); III. fej. A magyar filmvígjáték karaktere II. (Komikus szerkezetek és komikus elemek) pp. 167–416.

Szőts István-összeállítás. Metropolis (1998) nyár, pp. 71–130.

 

 

A koalíciós korszak filmjei és a sematizmus időszaka (1945–1953)

 

Hirsch Tibor: A munka frontján. A termelési film hőseinek színe-változásai. http://www.filmtortenet.hu/object.68033103-a93d-40e1-92ff-c4f5358d50b8.ivy

Rainer M. János–Kresalek Gábor: A magyar társadalom a filmen. Társadalomkép, érték és ideológia. 1948–1956. Szellemkép (1990) no. 2, no. 3. o.n.

Szilágyi Gábor: Életjel. A magyar filmművészet megszületése 1954–1956. Magyar Filmintézet, Budapest, 1994. pp. 7–336.

Szilágyi Gábor: Tűzkeresztség. A magyar játékfilm története 1945–1953. Magyar Filmintézet, Budapest, 1992.

Varga Balázs: Fent és lent. Az ötvenes évek magyar termelési filmjei. Art Limes (2004) no. 2. pp. 56–65.

 

 

A modern magyar film előzményei (1954–1962)

 

Bíró Yvette: Stílusproblémák a mai magyar filmművészetben. Jegyzetek Fábri Zoltán és Máriássy Félix rendezői stílusáról. Filmkultúra (1962. május) pp. 3–46.

Varga Balázs: Kötelékek. Máriássy Félix filmjei. Filmspirál (2002) no. 31. pp. 3–26.

 

 

A hatvanas évek modernizmusa (1963–1969)

 

B. Nagy László: A látvány logikája. Szépirodalmi, Budapest, 1974. pp. 225–608.

Báron György: A Párizs–Budapest járat. A nouvelle vague és a magyar film. http://www.filmtortenet.hu/object.3b237342-873f-4e2b-9a54-2ddf1413bcfd.ivy

Báron György: Három trilógia. Szabó István filmjeiről az Álmodozások korától a Hanussenig. Filmkultúra (1992) no. 2. pp. 32–43.

Bíró Yvette: Óh, azok a szép napok! In: Filmkultúra 1965–1973. Válogatás (szerk. Bíró Yvette) Budapest, Századvég, 1991. pp. 9–18.

Gaál István-összeállítás. Metropolis (2005) no. 3. pp.7–135.

Györffy Miklós: „A Liliomfitól Az utolsó kéziratig”. In: Györffy M.: A tizedik évtized. Palatinus – Magyar Nemzeti Filmarchívum, Budapest, 2001, pp. 205–225.

Hankiss Elemér: A Jancsó-filmek motívumrendszere. Filmkultúra 1965–1973. Válogatás. (szerk. Bíró Yvette) Budapest, Századvég, 1991. pp. 138–148.

Herskó. Interjúkötet (szerk: Muhi Klára) Budapest, Korona Kiadó, 2006.

Hirsch Tibor: Vázlat a hazai filmvígjátékról. Utak és csapdák 1945–1990 között. http://www.filmtortenet.hu/object.290ebcd1-2a9e-4243-9f10-1dea224c9489.ivy

Jancsó Miklós-összeállítás I., II. Metropolis (2001) no. 3. pp.7–60., (2002) no. 1. pp. 7–105.

Kovács András Bálint: Egy nemzeti klasszikus: Jancsó Miklós. In: Kovács A. B.: A film szerint a világ. Budapest, Palatinus, 2002. pp. 299–313.

Makk Károly. Budapest, Noran Kiadó, 2006.

Makk Károly-összeállítás. Metropolis (1999) no. 3. pp. 73–138.

Marx József: Jancsó Miklós két (és több) élete. Budapest, Vince Kiadó, 2000. pp. 88–119.

Marx József: Szabó István. Filmek és sorsok. Budapest, Vince Kiadó, 2002. pp. 48–135.

Perneczky Géza: A szépség mítosza, a harmónia széttörése, a köznapok költészete. Magyar filmképek stílusváltozatai. Filmkultúra 1965–1973. Válogatás. (szerk. Bíró Yvette) Budapest, Századvég, 1991. pp. 236–244.

Szabó István-összeállítás. Metropolis (2003) no. 3. pp. 8–105.

Szalay Károly: Mai magyar filmvígjáték. Budapest, Magvető, 1978.

Szekfű András: Fényes szelek, fújjátok! Jancsó Miklós filmjeiről. Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1974.

Varga Balázs: Párbeszédek kora. A hatvanas évek magyar filmje. In: „Hatvanas évek” Magyarországon (szerk. Rainer M. János) 56-os Intézet, Budapest, 2004. pp. 427–446.

Varga Balázs: Tűréshatár. Filmtörténet és cenzúrapolitika a hatvanas években. In: Művészet és hatalom. A Kádár-korszak művészete (szerk. Kisantal Tamás, Menyhért Anna) Budapest, József József Attila Kör–L’Harmattan, 2005. pp. 116–138.

Zalán Vince: Gaál István krónikája. Budapest, Osiris, 2000. pp. 67–189.

 

 

A hetvenes évek stílusirányzatai (1970–1979)

 

Beke László – Peternák Miklós (szerk.): Bódy Gábor 1946–1985. Életműbemutató. Műcsarnok – Művelődési Minisztérium – Filmfőigazgatóság, Budapest, 1987.

Bódy Gábor: Egybegyűjtött filmművészeti írások. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006.

Gelencsér Gábor: A Titanic zenekara. Stílusok és irányzatok a hetvenes évek magyar filmművészetében. Osiris, Budapest, 2002.

Gelencsér Gábor: Káoszkeringő. Gothár Péter filmjei. Novella, Budapest, 2006.

Gothár Péter-összeállítás. Metropolis (1997) tavasz, pp. 47–97.

Józsa Péter: Gondolatok az Égi bárányról. Valóság, 1971/9.

Király Jenő: „Apropó western…” In: Király Jenő (szerk.): Film és szórakozás. Mokép – Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, Budapest, 1981, pp. 155–236.

Kovács András Bálint: „»Öntudatlan rétegek«. Ábrázolási konvenciók átalakulása a hetvenes évek magyar filmjeiben”. In: Kovács A. B.: A film szerint a világ. Palatinus, Budapest, 2002, pp. 183–239.

Kőbányai János (szerk.): Csendes kiáltás. Bacsó Péter beszélgetései Jancsó Miklóssal. Pelikán Kiadó, Budapest, 1994.

Lencsó László (szerk.): Huszárik Breviárium. Szabad Tér, Budapest, 1990.

Mérei Ferenc: Szimbólumok idézőjelben. Filmkultúra, 71/2.

Pap Pál (szerk.): Fábri Zoltán, a képalkotó művész. Szabad Tér, Budapest, 1994.

Tarr Béla-összeállítás. Metropolis (1997) nyár, pp. 81–140.

Zalán Vince (szerk.): Budapest Iskola. MADE, Budapest, 2005.

 

 

A nyolcvanas évek átmeneti korszaka és a rendszerváltozás következményei (1980–1995)

 

Gelencsér Gábor: „A megszerzett bizonytalanság”. Rend és káosz Jancsó Miklós filmművészetében. In: Gelencsér G.: Más világok. Palatinus, Budapest, 2005, pp. 155–163.

Gelencsér Gábor: A kezdet vége. Közelítések a nyolcvanas-kilencvenes évek magyar filmművészetéhez. Filmkultúra, 95/4.

Grunwalsky Ferenc-összeállítás. Metropolis (1997–98) tél–tavasz, pp. 63–108.

Györffy Miklós: A tizedik évtized. A kilencvenes évek magyar játékfilmje. In: Györffy M.: A tizedik évtized. Palatinus – Magyar Nemzeti Filmarchívum, Budapest, 2001. pp. 257-371.

Jeles András-összeállítás. Metropolis (2004) no. 4. pp. 7–105.

Kovács András Bálint: „Gyönyörű válság”. A Társulás stúdió előzményei és törekvései. Filmvilág, 82/3. pp. 3-5.

Kovács András Bálint: A történelmi horror. Az erőszak ábrázolása a nyolcvanas évek magyar filmjeiben. In: Kovács A. B.: A film szerint a világ. Palatinus, Budapest, 2002. pp. 283-298.

Kovács András Bálint: Filmmágia. A kommunikáció mítosza Bódy Gábor művészetében. Filmvilág, 88/7. pp. 28-33.

Kovács András Bálint: Nyolcvanas évek: a romlás virágai. In: Kovács A. B.: A film szerint a világ. Palatinus, Budapest, 2002. pp. 240-282.

Kovács András Bálint: Tarr szerint a világ. In: Kovács A. B.: A film szerint a világ. Palatinus, Budapest, 2002. pp. 314-339.

Kovács András Bálint: Új kiúttalanság. Fiatal filmesek. Filmvilág, 90/4. pp. 4-7.

Milarepaverzió. Az „új érzékenység” határai. [Kerekasztal-beszélgetés] Filmvilág, 85/7. pp. 18-27.

Petschnig Mária – Kéri László: Mire van idő? A 80-as évek filmjeinek társadalomképe. Filmkultúra, 86/9. pp. 59-69.

Szabó Miklós: Tábori palackposták. Történelmi dokumentumfilmekről. Filmvilág, 88/4. pp. 2-5.

Szilágyi Ákos: Az elmesélt Én. Az „új érzékenység” határai. Filmvilág, 85/7. pp. 27-29.

Zalán Vince (szerk.): Magyar filmrendezőportrék. Osiris, Budapest, 2004.

 

 




3. A műfaji film bibliográfiája

Szerző: Varga Zoltán

A tananyagot lásd itt: A műfaji film bibliográfiája


Tananyagok
Fogalomtár
Életrajzok
Szerzők

Keresés