Bevezetés a műértelmezésbe

Esettanulmányok 3. Baz Luhrmann: Romeo + Juliet

Az óra anyagának feldolgozásához töltse

le a powerpointos bemutatót:

Olvassa el Géher István értelmezését (forrás: Romeo és Júlia, Matúra Klasszikusok, Ikon, Budapest,1992. 9-10.o.)

Mi az oka a fiatalok tragikus halálának, ha Shakespeare a családi viszályt voltaképp súlytalan konfliktusként állítja be?

Tanulmányozzuk az erkélyjelenet szövegét Kosztolányi Dezső fordításában:

„Olvassuk össze” Júlia nagymonológját a "név" funkciójáról az alábbi fontos kortárs szerelemfilozófiai szövegekkel!

Részletek Roland Barthes Beszédtöredékek a szerelemről c. könyvéből (1962-1986)

Részlet Gilles Deleuze Proust c. könyvének A jelek fajtái című fejezetéből:

Hogyan érzékelteti Shakespeare az alábbi dialógusban a szerelmesek egymással folytatott kommunikációjának tárgynélküliségét, évődő, öncélú jellegét?

Miként függ ez össze azzal, hogy Luhrmann filmje a mediatizált kortársi környezet vizuális jeldömpingjét (reklámok, logók, divatstílusok, márkajelek stb.) Shakespeare veretes óangol nyelvével kombinálja?

Miként kontrasztálódik Luhrmann-nál a jelek (nyelv, nevek, identitások) világa a szerelmi viszonyon belüli Másik anarchisztikus megjelölhetetlenségével?

Vessük össze a sír-jelenet megoldását Franco Zeffirellli 1968 és Baz Luhrmann 1996-os filmjében!

Mi lehet a bombasztikus látványok és zenei effektusok halmozásának funkciója Luhrmann filmjének végén? Miért fokozza az abszurditásig a közös szerelmi halál romantikus-szentimentális motívumát a fiatalok szemkontaktusával? Miként értelmezhető a giccskód (a vallási, kulturális,filmnyelvi stb. jelhasználat) iróniájának és a szerelmesek valódi tragikumának összefonódása e jelenetben a fenti szerelemfilozófiai kérdésfeltevés fényében?