Bevezetés az alkotmányjogba

7. előadás: A magyar választási rendszer

Ajánlott olvasmány: Dezső Márta - Somody Bernadett: A választási rendszer. http://alkotmanyjog.jogiforum.hu/curriculum/chapter/1422#1422

Az Alkotmány szerint a Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.

A választási jog forrásai

1. Alkotmány

Választási alapelvek: Az Alkotmány 71. § (1) bekezdése szerint az országgyűlési képviselőket, az Európai Parlament képviselőit, a helyi önkormányzati képviselőket, valamint a polgármestert és a fővárosi főpolgármestert a választópolgárok

• - általános és egyenlő választójog alapján,
• - közvetlen és titkos szavazással választják.

A négy alapelv:

Általános = minden nagykorú állampolgár szavazati joggal bír

(Az általánosság alól vannak kivételek, ezek két fő típusban sorolhatóak:

• - bűncselekmény elkövetése
• - elmebeli működés korlátozottsága)

Egyenlő = a választópolgárok azonos értékű szavazati joggal rendelkeznek, és azonos számú, értékű szavazatot adhatnak le. Egyenlőek továbbá a szavazat leadásának feltételei, és a választási jogosultságok, kötelezettségek.

Közvetlen = a választópolgárok személyesen szavaznak, és közvetlenül a jelöltre.

(Nem szükségszerű, hogy egy demokratikus állam a közvetlen választási formát preferálja, közismert például az USA elektori szisztémája.)

Titkos = az adott szavazat tartalma nem kerülhet nyilvánosságra

Az Alkotmány rendelkezik továbbá az alapvető jogok között az aktív és a passzív választási jogosultságról, és arról is, hogy kiket kell kizárni a választási jogosultságból.

Aktív választójog = szavazati jog

Passzív választójog = választhatóság

Magyarországon az országgyűlési képviselők választásánál az aktív és a passzív választójog feltételrendszere azonos: a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgár választó és választható.

2. Külön törvények

2.1 Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény

2.2 A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról rendelkező 1990. évi LXIV. törvény

2.3 Az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény

2.4 A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény

2.5 az Alkotmánybíróság egyes határozatai

A magyar választási rendszer sajátosságai:

A magyar választási rendszer vegyes rendszer, két típust egyesít:

1. az egyéni választókerületekre épülő rendszert, melynél személyekre adjuk le voksunkat, és a legtöbb szavazatot elnyert személy nyer mandátumot

1. az arányos rendszert, ahol a szavazás pártlistákra történik, majd e listák alapján osztják ki a mandátumokat.

+ 1: E két fő mandátumszerzési típus kiegészül egy harmadikkal is: a töredékszavazatok az országos listákra kerülnek.

(Az országos listára tehát nem szavazunk külön, csak a maradék szavazatok kerülnek ide. Hogy az országos listáról is lehet mandátumot nyerni, egyértelműen erősíti az arányos rendszer érvényesülését.)

Az országgyűlési képviselők száma: 386

Ebből:

• 176 képviselőt egyéni választókerületben
• 152 képviselőt megyei (fővárosi) listán választanak meg
• 58 képviselő pedig - töredékszavazatok alapján - a pártok országos listáiról jut mandátumhoz.

A 2006. évi országgyűlési képviselő-választás eredménye:

[Klikkeljen a számokra a nevek megtekintéséhez!]

A parlamenti küszöb

A magyar választási rendszer a Országgyűlés stabilitása és hatékony döntéshozatali képességének elősegítése érdekében igyekszik elkerülni, hogy olyan kis szerveződések is bekerüljenek a parlamentbe, amelyek mögött széleskörű társadalmi támogatottság nem áll.

Ennek megfelelően sem a területi, sem az országos pártlista nem kap mandátumot akkor, ha az azt állító párt területi listái a választópolgárok által valamennyi területi pártlistára leadott és országosan összesített szavazatok több mint öt százalékát nem érték el.

Feladatok:

1. Tekintse át a következő választási szakszótárat!

http://www.valasztas.hu/hu/17/17_3.html

2. Mit jelent a szabad mandátum elve? (lásd EJ 757-759. oldal)

3. Készítsen vázlatot az EJ A politikai részvételi jogok című fejezetének Választási rendszerek című alfejezetéből!

4. Keresse ki az Országgyűlés honlapján (www.mkogy.hu), hogy ez a felvétel melyik bizottság ülésén készült! Mit tud erről a bizottságról?

5. A következő ábra az Országos Választási Iroda (www. valasztas.hu) honlapjáról származik. Ön megfelelőnek tartja a magyarországi választók aktivitását a 2006-os országgyűlési választások második fordulójában?

Az országgyűlési választások második fordulója

2006. április 23.

A választáson megjelentek száma és aránya

Belföldi szavazókörök részvételi adatai a napközbeni jelentések adatai alapján