Bevezetés az alkotmányjogba

1. előadás: A jogi gondolkodás jelenléte a szépirodalomban, a jogi gondolkodás hatása a hétköznapokra

Kötelező olvasmány: az oktató által előző héten kurzusmailen meghirdetett, jogi vonatkozással (is) rendelkező szépirodalmi mű

Az előadás tárgya:

1. hogyan van jelen a jog a különböző kulturális szférákban, hogyan hatja át a hétköznapokat úgy, hogy nem feltétlenül észleljük jelenlétét
2. milyen előfeltevésekkel rendelkezünk a jogról, a jogászságról, honnan szerezzük ezeket az ismereteket

Az első előadás célja, hogy a későbbi egzakt ismeretekhez viszonyt alakítson ki a hallgatókban. Az előadás tárgya egy, az oktató által előző héten kurzusmailen meghirdetett, a hallgatók által tehát olvasott, jogi vonatkozással (is) rendelkező szépirodalmi mű megvitatása. A tananyag egy lehetséges regényt tekint át jogelméleti szempontból, elemzendő szövegrészleteket és lehetséges kérdéseket tartalmaz, a kérdések megválaszolását azonban az adott hallgatói közösségre és oktatójára bízza.

Egy lehetséges választás:

• Mennyiben tekinthető a házasság mint jogintézmény a regény központi témájának?
• Miképpen értelmezhető az alábbi idézet alapján Mittler házasság-felfogása a regény egészének szempontjából?

„Aki a házasságot megtámadja - kiáltott -, aki szóval, sőt tettel ássa alá minden erkölcsös társadalom alapját, annak velem gyűlik meg a baja. A házasság minden kultúra kezdete és tetőpontja. Ez szelídíti meg a durvát, és a legműveltebb embernek sincs ennél jobb alkalma arra, hogy szelídségét bebizonyítsa. Megdönthetetlennek kell lennie, mert annyi boldogsággal jár, hogy semmiféle egyéb boldogtalanság nem homályosíthatja el. És mit is beszélnek boldogtalanságról? Az embereket időnként türelmetlenség rohanja meg, s akkor szívesen érzik magukat boldogtalannak. Hagyják csak elmúlni a válságos pillanatot, s akkor majd boldognak vallják magukat, hogy ami oly sokáig fennállt, még mindig fennáll. Az elválásra semmiképpen sem adhat kielégítő okot. Az emberi lét annyira egybeforrott a szenvedéssel és az örömmel, hogy egyáltalán nem lehet kiszámítani, mivel tartozik egymásnak egy házaspár. Végtelen adósság ez, amelyet csak az örökkévalóságban lehet betudni. Hogy néha kényelmetlen, azt elhiszem, de épp ez a jó benne. Nem házasodtunk-e egybe a lelkiismeretünkkel is, melytől gyakran szintén szeretnénk megszabadulni, mert kényelmetlenebb, mint amilyen egy férfi vagy egy asszony valaha is lehet?”

Vas István fordítása

• Miképpen értelmezhető Walter Benjamin Mittler házasság-felfogását elemző, alábbi gondolatsora?

„Valóban korlátlanul áradhat az ilyen beszéd, amely - Kanttal szólva - „émelyítő zagyvalék” csupán, „toldva-foldva” megalapozatlan humánum-tételekből és zavaros, zavaró jogérzetekből. Jól láthatjuk tisztátalanságát, a házasfelek életének igaz valósága iránti közönyt. Beszédének célja kizárólag a tételes megfogalmazás. Valójában a házasság jogossága sosem jogilag igazolódik, nem intézmény-voltában tehát, hanem kizárólag abban, hogy kifejeződik benne a szeretet megléte; természeténél fogva a szeretet ezt a kifejezést is inkább keresi a halálban mint az életben. Az író számára mindazonáltal, e művében elengedhetetlen volt a jogi norma megfogalmazása. Goethe nem arra törekedett, persze, mint Mittler, hogy a házasságot alapjaiban indokolja; ő inkább azokat az erőket akarta megmutatni, amelyek széthullásából kiindulnak. Ezek azonban természetesen a jog mitikus erői, bennük a házasság csak egy - nem maga által kiszabott! - ítélet pusztító végrehajtója. Felbomlása ugyanis azért romboló hatású, mert nem a legmagasabb rendű erők idézik elő. S a folyamat elkerülhetetlen rémsége csak ebben a felriasztott balvégzetben van. Ezzel viszont Goethe máris valóban a házasság dologi tartalmát érintette. Mert ha nem állt is szándékában, hogy ezt tisztán kibontsa, a hanyatló kapcsolatba így is elegendő bepillantást biztosít. A jogi elem csak a bukásban emelkedik oly magasra, ahogyan Mittler tartaná. Goethenek azonban, bár e kötés morális mibenlétéről tiszta képet bizonyára sosem alkotott, eszébe sem jutott volna, hogy a házasságot a házasságjoggal indokolja. A házasság moralitásához az ő számára - legalábbis legmélyebb és legrejtettebb alapjaiban - nem fért kétség.”

Walter Benjamin: Goethe: „Vonzások és választások” In Angelus Novus. Magyar Helikon sorozat, Európa, 1980, 105-106. l.

• Milyen érvek hozhatóak fel Walter Benjamin azon állítása mellett, miszerint: „Az író számára mindazonáltal e művében elengedhetetlen volt a jogi norma megfogalmazása”?
• Milyen politikai, társadalmi, tudományos folyamatok alakítottak Goethe-kora óta a házasság-koncepciónkon?
• Mennyiben van jelen Mittler házasságfelfogása a jelenlegi magyar társadalomban?
• Ha valamely jogalkotó parlamenti többség Mittler házasságfelfogásával rendelkezik, az vajon milyen családjogi szabályozásokhoz vezethet?
• Milyen családjogi kérdések váltottak ki társadalmi vitát az elmúlt években Magyarországon?
• Várható-e, hogy a homoszexuális párok házasságkötésének lehetősége rövidesen a magyar jogba is beépül?
• Vajon miért magas a válási hajlandóság jelenleg Magyarországon?

+ 2:

• Mely televíziós, internetes sztárok váltak el, házasodtak össze a közelmúltban, milyen részleteket tudunk házasságukról, válásukról? Vajon miért ezek a részletek kaptak „hírértéket”?
• Mit gondol Terri Black örökbefogadási történetének média-reprezentációjáról?

A fenti szépirodalmi példa által felvetett gondolatok alapján tekintsük át a hatályos magyar családjogi szabályozás egyes, a házasságra vonatkozó elemeit:

A hatályos magyar családjogi törvény (1952. évi IV. törvény) célja:

Csjt. 1. § (1) A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvénynek az a célja, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányának megfelelően szabályozza és védje a házasság és a család intézményét, biztosítsa a házasságban és a családi életben a házastársak egyenjogúságát, fokozza a gyermekekért való felelősséget és előmozdítsa az ifjúság fejlődését és nevelését.

(2) E törvény alkalmazása során mindenkor a kiskorú gyermek érdekére figyelemmel, jogait biztosítva kell eljárni.

(3) E törvényt a társadalmi és egyéni érdek összhangjának biztosításával kell alkalmazni; a törvényben megállapított jogokkal és kötelességekkel társadalmi rendeltetésüknek megfelelően kell élni.

• Milyen fő célkitűzéseket rögzít a törvény első három paragrafusa? Vajon miért éppen e célokat jelöli meg?

A házasság megszűnésének egyes esetei a hatályos magyar családjogban:

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról

III. fejezet

A házasság megszűnése

1. A házasság megszűnésének esetei

Csjt. 17. § (1) A házasság megszűnik:

a) az egyik házastárs halálával,

b) bírósági felbontással.

(2) Arra, hogy a házasság a házastárs halála folytán megszűnt, halotti anyakönyvi bejegyzés vagy a bíróságnak a halál tényét megállapító, illetőleg holtnak nyilvánító jogerős határozata alapján lehet hivatkozni. A másik házastárs újabb házasságkötése esetén a korábbi házasságot akkor is megszűntnek kell tekinteni, ha az említett anyakönyvi bejegyzés, illetőleg bírósági határozat hatálya az újabb házasságkötést követően megdől. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az újabb házasságkötéskor bármelyik házasuló tudta, hogy a halál nem következett be.

2. A házasság felbontása

Csjt. 18. § (1) A házasságot a bíróság bármelyik házastárs - illetőleg a házastársak közös - kérelmére felbontja, ha a házaséletük teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A házasság felbontásánál a közös kiskorú gyermek érdekét figyelembe kell venni.

(2) A házasélet teljes és helyrehozhatatlan megromlására utal a házastársaknak a házasság felbontására irányuló végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes, egyező akaratnyilvánítása. Véglegesnek lehet tekinteni az elhatározást akkor, ha

a) a házastársak a közös gyermek elhelyezése és tartása, a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás, a házastársi tartás, a közös lakás használata, valamint - az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével - a házastársi közös vagyon megosztása kérdésében megegyeztek és egyezségüket a bíróság jóváhagyta, vagy

b) a házastársak között legalább 3 éve megszakadt az életközösség úgy, hogy külön lakásban élnek és igazolják azt is, hogy a közös gyermek elhelyezését, valamint tartását a gyermek érdekeinek megfelelően rendezték.

(3) A felek tartós jogviszonyát rendező egyezség megváltoztatását az egyezség jóváhagyásától számított két éven belül a bíróságtól - az egyéb törvényes feltételek megléte esetén is - csak akkor lehet kérni, ha az a felek kiskorú gyermekének érdekét szolgálja, illetve, ha a körülmények változása folytán a megállapodás valamelyik fél érdekét súlyosan sérti.

A házasság felbontása

Csjt. 19. § A házasság felbontása iránt a házastársnak a pert személyesen kell megindítania. Törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül maga indíthat pert a korlátozottan cselekvőképes házastárs is. Ha azonban a házastárs a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, nevében a per indítására a gyámhatóság hozzájárulásával a törvényes képviselő jogosult.

Csjt. 20. § Bírósági felbontás esetében a házasság a felbontást kimondó ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg.

Csjt. 21. § (1) A házasság felbontása esetén volt házastársától tartást követelhet az, aki arra hibáján kívül rászorul, kivéve, ha arra a házasság fennállása alatt tanúsított magatartása miatt érdemtelenné vált. Tartást csak olyan mértékben lehet követelni, hogy az ne veszélyeztesse a volt házastársnak és annak megélhetését, akinek eltartására a volt házastárs a tartást igénylővel egysorban köteles.

(2) A tartást határozott időtartamra is meg lehet állapítani, ha feltehető, hogy a tartásra jogosult rászorultsága a meghatározott idő elteltével megszűnik.

Csjt. 22. § (1) Ha a közös egyetértéssel vagy bírósági ítélettel megállapított tartás megállapításának alapjául szolgáló körülményekben lényeges változás állott be, a tartás mértékének megváltoztatását lehet kérni.

(2) A tartásra való jog megszűnik, ha az arra jogosult újból házasságot köt, vagy a tartásra magatartása miatt utóbb érdemtelenné válik, valamint akkor is, ha a jogosult a további tartásra nem szorul rá. Az utóbbi esetben azonban a tartásra való jog újból feléled, ha a korábbi jogosult a tartásra ismét rászorul.

(3) Ha a volt házastárs a tartásra a házasság felbontását követő öt év eltelte után válik rászorulttá, volt házastársától csak különös méltánylást érdemlő esetben követelhet tartást.

• Milyen feltételeknek kell teljesülniük a közös megegyezéses váláshoz?
• Milyen esetről szól a Csjt. 17. § (2)?

17. § (2) Arra, hogy a házasság a házastárs halála folytán megszűnt, halotti anyakönyvi bejegyzés vagy a bíróságnak a halál tényét megállapító, illetőleg holtnak nyilvánító jogerős határozata alapján lehet hivatkozni. A másik házastárs újabb házasságkötése esetén a korábbi házasságot akkor is megszűntnek kell tekinteni, ha az említett anyakönyvi bejegyzés, illetőleg bírósági határozat hatálya az újabb házasságkötést követően megdől. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az újabb házasságkötéskor bármelyik házasuló tudta, hogy a halál nem következett be.

• Jelenleg is készül az Igazságügyi Minisztériumban az új családjogi törvény. Vajon milyen okok szolgálhatnak egy új Csjt. kodifikációjára?