Bevezetés az alkotmányjogba

10. előadás: Emberi jogok I.

  Kötelező olvasmány:

EJ 25 - 191. oldal (ismétlésként)

Az alkotmány nyolcadik paragrafusának első bekezdése rögzíti, hogy az állam köteles tiszteletben tartani és védeni az emberek alapvető jogait. A második bekezdés más jogforrási kötöttséget is tartalmaz:

  • - alapvető jogokat törvényben kell megállapítani
  • - alapvető jog lényeges tartalmát azonban törvény sem korlátozhatja

Eszmetörténeti előzmények: - (részletes kifejtésért lásd EJ)

  • - Arisztotelész
  • - Aquinói Szent Tamás
  • - Hugo Grotius
  • - Samuel Pufendorf
  • - Thomas Hobbes
  • - John Locke
  • - Jean-Jacques Rousseau
  • - Thomas Paine
  • - Benjamin Constant
  • - Immanuel Kant
  • - Ronald Dworkin
  • - H.L.A. Hart

 

Az emberi jogok csoportosítása, rendszere

Az emberi jogok csoportosítására számos lehetőség ismert, ezek közül az egyik lehetséges a kronologikus csoportosítási elv. E klasszikus, a keletkezéstörténetből kiinduló csoportosítási metódus szerint az emberi jogoknak több generációja van:

 

Az első generációs emberi jogok jellemzői

  • - „szabadságjogok" - mert az állam csak kivételes és pontosan meghatározott, továbbá indokolt esetekben korlátozhatja őket.
  • - „negatív jogok" - mert az államtól elsősorban a nem beavatkozást várják el. A jog alanya az egyén, kötelezettje az állam!
  • - keletkezési kor: XIX. század
  • - ide sorolható többek között: az élethez való jog, a tulajdonhoz való jog, az egyesülési és gyülekezési szabadság, a lelkiismereti és vallásszabadság, a szólás-és sajtószabadság, a személyi szabadsághoz való jog

 

A második generációs emberi jogok jellemzői

 

  • - az államtól már sok esetben aktív, tevékeny hozzáállást várnak el, azaz megváltozik az állami szerepvállalás mértéke
  • - szociális alkotmányok például: 1917 mexikói [első szociális alkotmány]; 1919 „weimari alkotmány"; 1931 spanyol; 1936 szovjet
  • - gazdasági, szociális, kulturális jogok, összefoglalóan: „szociális jogok"
  • - keletkezési kor: XIX. század
  • - ide sorolható többek között: a munkához való jog; a sztrájkjog; a társadalombiztosításhoz való jog; a megélhetéshez való jog; a lakhatáshoz való jog

 

A harmadik generációs emberi jogok jellemzői

 

  • - a jogok alanya, kötelezettje és tartalma sokszor nehezen körülírható
  • - elsősorban a globalizáció és a posztindusztriális problémák hívták életre őket
  • - keletkezési kor: XX. század
  • - ide sorolhatóak többek között: az egészséges környezethez való jog; a békéhez való jog; a népek joga a politikai, gazdasági, kulturális önrendelkezéshez; a népek joga az emberiség közös örökségéből való részesedéshez; a reprodukciós jogok

 

Az emberi jogok védelmével foglalkozó legfontosabb nemzetközi egyezmények

 

Általános egyezmények:

  • - Emberi jogok egyetemes nyilatkozata - 1948. december 10. (ENSZ Közgyűlése)
  • - Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya - 1966
  • - Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya - 1966

 

Szektoriális egyezmények:

  • - Egyezmény a népírtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről - 1948
  • - egyezmény A faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről - 1965
  • - egyezmény a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról - 1979
  • - a kínzás elleni egyezmény - 1984
  • - a gyermekek jogairól szóló egyezmény - 1989

 

Az emberi jogok védelmével foglalkozó legfontosabb európai egyezmények

                                            

emberi jogok európai egyezménye - 1950  (európa tanács keretében)

helsinki záróokmány - 1957 (Európai biztonsági és együttműködési értekezlet keretében)

Az Európai Unió keretében:

Az alapvető jogok kartája - 2000

 

Feladatok:

- Tekintse át az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatát! (Megtalálható többek között: EJ 140 - 144. oldal)

- Tekintse át az Emberi jogok európai egyezményének tartalmát! (Megtalálható többek között: 155-156. oldal)

- Miképpen épültek be a fenti egyezmények a magyar jogba? Mikor? (lásd EJ)

- Miben különbözik az Európa Tanács az Európai Unió? Mi a különbség az Európa Tanács és az Európai Tanács között?

- Mi az EBESZ?

- Melyek azok a XX. századi események és jelenségek, amelyek jelentősen formálták az emberi jogi gondolkodást?

-  Mi a különbség a természetjogi és a jogpozitivista gondolkodásmód között?

- Milyen, az emberi jogok védelmével, megsértésével kapcsolatos hírt tud a közelmúltból megemlíteni?

- A valóságshow-k bírálói mely emberi jog(ok) megsértésére szoktak hagyományosan hivatkozni?

- Ön beépítené a Bevezetés az alkotmányjogba tárgy tematikájába az emberi jogok kérdéskörét? Válaszát indokolja!

 

 

 

<< 9. előadás: „Az államhatalmak elválasztása egykor és most”    11. előadás: Emberi jogok II. >>
Tananyagok
Fogalomtár
Életrajzok
Szerzők

Keresés