A Hét
1890-ben alapított, progresszív írókat felvonultató irodalmi lap; főszerkesztője, Kiss József a nagybányai művésztelep alkotóival tartott fenn szoros kapcsolatot.
Ábrahám vallása
ar. "dín Ibráhím" vagyis Ábrahám vallása. Azon koráni célzásra használatos kifejezés, mely szerint Mohamed ugyanazt a kinyilatkoztatást prédikálja, mint amit Ábrahám eredetileg kapott, csak a muszlimok szerint ezt a kinyilatkoztatást később eltorzították.
ad fontes
lat. „A forrásokhoz". Reformációs technika, mely az eredeti szent szöveget tartja a legfontosabbnak, olykor az egyedüli autoritásnak (lat. sola scriptura - kizárólag az írás). Elsősorban a protestáns szöveghermeneutika és az iszlám vahabbita (szalafí) irányzata alkalmazza.
adamita törvények
Az a hét törvény a Tórában, amely Ádám és Éva összes leszármazottjára, azaz az egész emberiségre érvényes.
aedicula, edikula
„Házacska", nyílás antik templomhomlokzatot felidéző keretezése, kétoldalt oszlopos, féloszlopos vagy pilaszteres keretezéssel, felettük architrávos és háromszögű vagy szegmensíves oromzattal (timpanonnal)
Aedikula
Oszlopokkal szegélyezett, szemöldökpárkánnyal vagy oromzattal zárt fülke
ahl al-kitáb
ar. "a könyv népe" illetve "a könyv népei". A Koránban használatos kifejezés, mely a későbbi interpretációk alapján a zsidókat és a keresztényeket jelöli. Vagyis azokat a népeket, akik kinyilatkoztatással rendelkeznek. Egyesek szerint a manicheusok ill. a zoroasztriánusok is beleértendőek.
akrotérion
Oromsarok, az épületoromzat csúcsán vagy sarkain elhelyezett, kőből vagy színes terrakottából készült, szabadon álló díszítmény
all’antica
Antikos jellegű
apodiktikus törvény
általános elvet deklaráló törvény, általános formában megfogalmazott, az egyedi esetekre nem tér ki.
apokalipszis
gör. felfedés, lelepleződés, (apo + kalypto ki-takarás, le-leplezés). Az „apokalypsis” eredetileg egy hellénisztikus kori műfajt jelentett az intertestamentális irodalomban. Leghíresebb példája János apokalipszise. A „reveláció” az „apokalüpszisz” latin fordításaként valamely titok feltárulását, a jövőre illetve a közösség viselkedésére vonatkozó híradásokat jelenti.
apokrif
(gör. elrejtett): a keresztény bibliai kánon kialakítása során azon szövegek csoportja, melyek minden kánonon kívül maradtak. (Pl. Makkabeusok III-IV. könyve, Báruch apokalipszis, Tamás evangéliuma)
architettura civile (architectura civilis)
Polgári építészet
architettura militare (architectura militaris)
Katonai építészet
architráv
Vízszintes tartógerenda támaszok felett, illetve háromrészes klasszikus párkány alsó része
archivolt
Félköríves nyílás homlokzatsíkban való keretezése
Art Nouveau
Dekoratív stílus a XIX. század végén és a XX. század elején, amely Európában és az USA-ban virágzott. Minden művészeti ágban, különösen az építészetben, az iparművészetben és a grafikában volt jelentős. A historizmus ellenében jött létre. Az elnevezés eredetileg 1884-re nyúlik vissza. A Belgiumban alakult progresszív művészcsoport, a Les XX lapjában, az Art Moderne-ben használták először a kifejezést. Az Art Nouveau kifejezés Franciaországban S. Bing révén vált ismertté, aki 1895-ben nyílt galériájának elnevezéseként használta. Területenként számos más névváltozata ismert: pl. Jugendstil, szecesszió (Németország, Ausztria).
Axis
Tér, térsor, homlokzat képzeletben meghúzható tengelye. A homlokzat egy-egy, azonos függőleges vonalban nyíló ablaksora