gáon   héb. gáon (nagyszerű, okos ember). A Babilóniában lévő zsidó iskolák vezetőinek címe. A legnagyobb tanítói tekintélyek az i. sz. 6. századtól a 11. századig. A 10-11. században a palesztinai akadémiák fejét is gáonnak hívták, végül azon személyek megnevezése lett a „gáon”, akik kiemelkedően jártasak voltak a Tórában.

gemara  

gnosztikus terentésmítosz   gnózis (gör. tudás) A gnoszticizmus a hellenizmus talaján keletkezett vallási-filozófiai irányzat, amely - később eretnekségnek bélyegezve - a kereszténységen belül is megjelent. A gnosztikus tanítás szerint a világban két principium létezik, a jó alapelve (isten) és a rossz alapelve (anyag). A látható világot az örök anyagból az isten akarata ellenére a démiurgosz (alkotó) hozta létre, így a teremtett világ - a kereszténység, a zsidó vallás és az iszlám tanításával ellentétben - nem tökéletes és nem jó, a benne található rossz azonban nem isten műve.

gótizáló (északi) manierizmus  

A manierizmusnak Európa északi felén, a gótikával még több kapcsolatot megőrző, a traktátusok és mintakönyvek formakincsét alkalmazó változata

grotta   Mesterséges barlang, a barokk építészet kedvelt, egyik oldalán nyitott kertépítészeti eleme, belsejét gyakran kövekkel, kagylókkal, stukkóval borították, szobrokat is elhelyeztek benne